Konstantinos Christomanos Naplójegyzetek

Főoldal > Konstantinos Christomanos: Naplójegyzetek Erzsébet királyné görög felolvasójától

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Konstantinos Christomanos: Naplójegyzetek Erzsébet királyné görög felolvasójától
2023/01/25

Nagy várakozással tekintettem a könyvre! Megjelenése előtt már jól ismertük, hiszen királynéról írottakban sokszor idézik, minden szempontból negatív felhanggal. Ennek a korabeli német kiadása, nagy botrányt kavart.

A naplóknak van egy sajátossága… mint a leveleknek is, nagyon személyes és számíthat mindenki arra, hogy a megítélése nagyobb hangsúlyt kap.

A szerző 21 évesen Bécsbe költözött, majd 3 év múlva a császári udvar meghívta, hogy tanítsa görögül, kísérje el és olvasson fel Erzsébet császárnénak, aki ekkor 54 éves. Én eddig a korábbi életrajzokban citált jeleneteket és idézett párbeszédeket izgalmasnak, de nem botrányosnak ítéltem… hiszem tornaszereken lógva kevesen láthatták addig a mi Sisinket.

A botrányt mégis szította, hogy kiérződött a rajongás, amit iránta érzett az író, de érthetetlen, hogy miért kivételes ennek a negativitása, hiszen sokan Európa szerte is rajongták. Ennek a fiatalembernek tényleg nagyobb volt a lelkesedése, mint a hölgyeknek, akik szolgálták, amit elárultak leveleik, de a szolgálat nehézségeit is ecsetelve bennük.

Azt mondják, szerelmes volt és így elfogult, azért is csak a lelkesedés hangján szól hozzánk a múltból. Szerintem kölcsönös volt a tisztelet, amit csak két azonosan elvont ember érezhet. Máig nem tartják hitelesnek a történészek, mégis minden könyvben felhasználják azóta is.   Számomra, pedig az egyik legizgalmasabb forrás, a levelezések mellett, amibe beletartoznak a család által és a szűkebb környezetének, bizalmasainak egymáshoz írt vele kapcsolatos írásai, levelezésük, naplóik. Erzsébet gondolatait, szavait, érzéseit tolmácsolja, Ő mesél nekünk, nem a szerző fellegjárása, a királyné viselkedését, cselekvését, szavait írja rögzíti az órák alatt, amit együtt töltenek… de erre nem csak a nagy görög ősei jogosítják fel, hanem Erzsébet, aki kérdez és feleleteket is vár, ez az igen rövid időszak, amikor olyasvalakivel filozofálgathat, aki megérti.

A válaszra néha jön válasz, néha további kérdésekkel, de a kérdező gondosan jegyzetel. Raktároz minden szót, gondolatot, és megszületik az ő naplója, de Erzsébet gondolatai szólnak hozzánk a naplóban Erzsébettől, számomra a leghitelesebben:

„Újra lementünk a partra Azt mondta: A tenger az én gyóntató atyám, akit naponta fel kell keresnem.”

„Gödöllőn is van egy fa, az én legjobb barátom a világon – mondta aztán. Minden alkalommal amikor hozzámegyek elutazásaim előtt, néhány percig némán nézzük egymást.

Ő életemnek bizalmas barátja, mindent tud ami bennem van, és ami közben történt, amíg távol voltunk egymástól, s ezt senkinek sem mondja el!”

 

A napló nem a görögtanár érzelmeiről szól, bár tudjuk hatása alatt állt. Ahogyan sokan, mi is! Egy képet festett, de nem a külsőt, mint sokan mások, a legszebb képnél, szebb gondolataival és költői lelkével tárul fel előttünk a királyné.

Azonban a titok marad… a világ változik… ma is aggatnak Rá a filmek mindent, improvizálnak, de sohasem fejthetik meg igazán. És miért is kellene? Megtette, amit kellett. Férjhez ment gyerekeket hozott a világra, trónörököst is. Szeretett és szerették… és kereste önmagát!

Magyarul most olvashatjuk először a naplót!

Én azt érzem, a „kis púpos” kapta a legnagyobb szerepet! Versei mellett Erzsébetet leghitelesebben, a saját szavaival, gondolatain, filozófiáján keresztül tolmácsolhassa nekünk, közben a mi Sisinknek az egyetlen lehetett, aki érti őt, akivel egy kicsit olyan szférákba lehet emelkedni, ahol nem járt még senkivel, akivel szabadon szárnyalhat, aki értékeli ezt, akivel Önmaga lehet!

 

Melis Judit

 




Az én Sisim

Gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében 
 

A magyarországi Erzsébet királyné-kultusz központjaként működő gödöllői kastély  különleges meglepetéssel készült 2022-ben a Sisi-rajongók számára. A számos muzeális kincset felvonultató állandó és időszaki kiállítások után a főszerep a gyűjtőké volt! Pályázat keretében találták meg azokat a jelentkezőket, akik szívesen megmutatták a nagyközönségnek gyűjtőszenvedélyük legszebb, legérdekesebb darabjait. A gyűjtőket és a tárgyak sokféleségét bemutató időszaki kiállítás a legizgalmasabb gyűjtemények tárgyaiból készült a Gödöllői Királyi Kastélyban. A kiállítás már nem látogatható, de   "Az én Sisim"-közösséget tovább építjük, itt és Facebook csoportunkban!
 

Kiállítás >>

Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>