Említetted, hogy amikor tizenkét éves korodban Korfun jártál nagyon megfogott az animátorok világa, majd Bikalon gyerekként találkoztál élő történelmi előadókkal, ami szintén hatással volt rád. Ez a gondolat később is elkísért?
Igazság szerint nem. (mosolyog) Bikalon többször voltam, aztán ahogy később visszatértem, már tényleg elhivatott voltam, hogy nagyon szeretnék hasonló területen dolgozni.
És akkor megérkezett az álláshirdetés…
Igen. Viszont akkor nem ebből a szemszögből közelítettem meg, inkább arra gondoltam, ez hasonlít Bikalra, de mégis teljesen más. Akkor már Bécsben éltem és kevés esélyt láttam rá, hogy felvételt nyerek – és ráadásul még el is kell költöznöm miatta.
Biztos nem volt könnyű döntés.
Teljesen új város, új környezet. Azért én nagyon szerettem Bécsben élni, de már kezdtem azt érezni, hogy felfedeztem a várost és kell valami újdonság. Tényleg sorsszerűnek láttam, hogy elém került a hirdetés. Úgy éreztem változásra van szükségem és ez egy tökéletes lehetőségnek tűnt.
Végül jelentkeztél és eljöttél Gödöllőre állásinterjúra, tovább is jutottál. Már csak dr. Ujváry Tamással, a kastély ügyvezető igazgatójával kellett személyesen találkoznod, hogy hivatalos legyen. Meglepő és nem túl megszokott módon erre az interjúra Schönbrunn-ban került sor. Elfogadtad az állást. Mi történt ezután?
Megérkeztem és mind a 110 kollégának be lettem mutatva. Mindenki tudta milyen szerepet fogok itt betölteni, ami egyszerre volt jó érzés és ijesztő is. Most, hónapok után is azt érzem, hogy új vagyok és nagyon sok mindent kell tanulnom. Belekezdtem mélykutatásokba, most éppen Brigitte Hamann könyvét olvasom. Amióta beleástam magam és több szakirodalmat olvastam, teljesen más oldaláról látom Erzsébetet. Nem a „varázslatos” Sisit, hanem az igazi valóját és a szomorú sorsát. Éppen a napokban olvastam az esküvőjéről és teljesen meghatódtam közben. Nagyon nehéz lehetett neki. Ezekbe a dolgokba belelátni, nagyon szomorú, de így megismerem ezt az oldalát is.
Hogy kezdődött a „kapcsolatod” Erzsébet királynéval?
Az első megismerkedésem vele akkor volt, amikor általános iskolás koromban csináltam egy prezentációt róla német órára. Ott meséltem az osztálytársaimnak az első gyerekéről, Zsófiáról is, aki meghalt kétéves korában. Az akkori kutatásomnak ez a része ragadt meg bennem a legjobban, Erzsébet nehéz sorsa.Ezután tizenkét éves koromban jártam Korfun, ott már éreztem, hogy ez nekem nagyon “wow” érzés. Utána valahogy mégis eltűnt az életemből. Például a Romy Schneider-féle Sissi-trilógiát nem láttam egészen tavalyig, és azóta is még csak az első két részt, a harmadik még hátra van.
Amíg Bécsben éltél, nem futottál bele a Sisi kultuszba?
Olyan szinten belefutottam, hogy tudtam, van Sisi múzeum, meg hogy rengeteg hely kötődik hozzá. A Hofburgban is jártam korábban, még jóval azelőtt, hogy kiköltöztem volna. Szembejött az utcán persze, a szuvenírboltokban lehet látni az arcát, de nem foglalkoztam vele különösebben. Azzal egyidőben, hogy tavaly megláttam az álláshirdetést, néztem az új sorozatot róla „A császárnét”. Egyébként nekem tetszett, szerintem sokkal hitelesebb, mint a Sissi-trilógia... Egy idő után, amikor már majdnem biztos voltam benne, hogy jelentkezek az állásra, elkezdtem figyelni hogyan viselkedik, milyen ruhákat hord, hogyan beszél (a sorozatban). Eleinte nagyon tartottam attól, hogy hogyan fogok megszólalni németül „királynésan”. Mert ha a tárlatvezetések során régies nyelvezetet kell használni, magyarul még úgy-ahogy megy, na de németül… Ez nagyon ijesztő volt, mert jól beszélek németül, de nem más századból származó szókinccsel. De szerencsére nem kell.
Erzsébet királyné melyik oldalát érzed közel magadhoz?
Azt az énjét, amikor fiatalabb, több benne a remény, az energia, kevésbé visszahúzódó. Hozzám közelebb áll ez az oldala, mint a későbbi, amikor már jobban visszahúzódott a nyilvánosság elől. Van néhány közös pontunk, gyermekkoromban nagyon szerettem lovagolni, szeretem a lovakat, a kutyákat. (Egy évvel ezelőtt fogadott örökbe egy körülbelül akkor 7 éves menhelyi labrador keverék kutyust, Rezsőt. a szerk.) Fontos nekem a természet, az erdők. Mindezek mellett teljesen megértem, miért szeretett itt lenni, Gödöllő engem is rettentően megfog. Legelső állásinterjúm előtt sétáltam kint a kastélyparkban és akkor is nagyon megnyugtató hatással volt rám ez a környezet.
Most már fél éve a Gödöllői Királyi Kastélyban dolgozol és sok tapasztalattal lettél gazdagabb. Milyen volt az első beöltözésed?
Az egyik első élményeim közé tartozik, hogy egy kínai delegációt fogadtam - ugye németes Sisiként ez érdekes volt. Magyarul kellett felolvasnom Erzsébet királyné egyik versét, amit tolmácsoltak. Akkor voltam körülbelül harmadszor beöltözve és a díszruhát kellett felhúznom, először volt rajtam és nagyon kényelmetlen volt, nem voltam hozzászokva és nagyon izgultam. De alapvetően jó élmény volt. Általában jellemző rám, hogy izgulok főleg, ha valami első alkalom, de hogyha már belejövök akkor elmúlik. Viszont legutóbb, az első gyerekeknek szóló élménysétám előtt éppen készültem, a folyosón járkáltam és tényleg rettentően izgultam. Szembejött velem Melinda, az egyik muzeológus kollégánk és ő kérdezte, hogy vagyok és mondtam, hogy nagyon izgulok. Erre ő visszakérdezett, hogy „de az jó, nem?”, mert hogy ha nem izgulnék, akkor unalmas lenne. Amikor színpadon játszottam, akkor is mindig ezt éreztem. Pozitív izgulás volt bennem és tudtam, hogy amint elkezdem a játékot ez el fog múlni. És ahogy erre ő rávilágított, én is megértettem, hogy teljesen igaza van és pont emiatt kell élveznem, mert ellenkező esetben ez már a kiégés jele lenne.A legeslegelső élménysétám német nyelven volt és akkor még felkészületlennek és tapasztalatlannak éreztem magam. Egy német házaspárt vittem és nagyon kedvesek voltak. Ők inkább úgy álltak hozzá, hogy nem Erzsébetet látják, hanem egy őt alakító tárlatvezetőt, elsőre ez nekem is könnyebb volt így. Nagyon pozitív volt a visszajelzésük.
Ugye neked van színpadi tapasztalatod és a színészek általában szeretnek teljesen belebújni abba a karakterbe, akit alakítanak. Nálad ez hogy működik? Erzsébetnek érezni magad könnyebb vagy inkább egy őt megszemélyesítő tárlatvezetőnek?
Annyira összetett a személyisége, hogy még nem tudtam teljesen kiismerni. Sok időbe telik, míg magabiztosan bújok a bőrébe, hogy hitelesen alakítsam őt. Hogy átalakuljak Erzsébetté és úgy is maradjak. Néha emiatt kijövök a szerepből és akkor csak egy egyszerű ember leszek, aki Erzsébetet igyekszik alakítani. De ugye a cél az, hogy az emberek azt érezzék, hogy én vagyok Ő – a találkozásaink során. Ez egy folyamat. Szeretnék még többet olvasni róla és még jobban kiismerni a személyiségét, hogy egyre bátrabb és hitelesebb legyek.
Melyik az a része a készülődésnek, amikor már kezded „szerepben” érezni magadat?
Nekem egyértelműen a ruha. Amikor elkezdem felhúzni a ruhát, az nekem az átalakulás. Amikor behúzom a derekamat és már szinte olyan vékony, mint az övé volt, akkor azt érzem, hogy igen, most válok Erzsébetté.
Tavaly évvégén volt az első Erzsébet királyné karácsonya (december 28. minden évben) szereplésed, az első cercle-lel...
Nagyon eseménydús volt. Úgy kezdődött, hogy beléptünk a Díszterembe és rögtön letámadtak egy mikrofonnal, hogy interjút adjak egy televíziónak. (nevet) Ez volt az első alkalom, hogy TV-nek adtam interjút - miközben egy teremnyi látogató figyelt engem, úgyhogy természetesen még inkább izgultam. Ezután köszöntöttem a látogatókat, odajöttek, beszélgettem és fotózkodtam a gyerekkel, családokkal. Nagyon jó volt!
Nagyon jól sikerült! A gyerekek is imádtak téged, megvolt az összhang.
A gyerekekkel szeretek a legjobban foglalkozni, ezt előre tudtam, hogy így lesz. Nagyon szeretem őket, Bécsben bébiszitterkedtem is korábban. Szeretem mennyire kíváncsiak és mennyire könnyű velük beszélgetni. Tudom, hogy ők könnyebben elengedik magukat és ettől nekem is egyszerűbb, én is hamar feloldódom. Amint megszólalok, ők elhiszik, hogy én vagyok Erzsébet és elvarázsolódnak. És ez a legjobb az egészben. Nagyon várom a nyári táborokat, hogy még többet foglalkozhassak gyerekekkel!
Lili, nagyon köszönöm az interjút! A látogatóknak üzenjük, hogy kísérjék figyelemmel Facebook, Instagram oldalunkat, valamint a honlapunkat, amin keresztül megtudhatják mikor találkozhatnak Lilivel Sisiként.
Én is köszönöm és szeretettel várok minden érdeklődőt az élménysétáimon!