Erzsébet édességei

Főoldal > Erzsébet édességei

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Erzsébet édességei
2023/07/03
Kovács Beáta

Bár Erzsébet királyné egész életében szinte megszállottan törekedett karcsúságát megtartani, mégis előfordult, hogy megengedett magának 1-1 édességet, illetve családtagjainak nagyon szívesen vásárolt bonbonokat, tortákat és cukorkákat. A királyné étvágya mindig hangulatától függött, ha jó kedve volt, akkor egészen jó étvággyal fogyasztotta az édességeket is.

Az egykori udvari cukrászdák a mai napig árulják Erzsébet egyik kedvenc édességét, a kandírozott ibolyaszirmot és mindegyik udvari cukrászda visszaemlékezése szerint természetesen az övékét szerette a legjobban Erzsébet.  Az 1887-ben a Hofburg szomszédságába, a Kohlmarktra átköltöző Demel cukrászda visszaemlékezése szerint a Demel kandírozott ibolyája volt a királyné kedvence. A Gerstner cukrászdában is úgy emlékeznek rá, hogy a királynő kedves édességét tőlük szerette leginkább vásárolni.  A Gerstnerben egy nagyon szép, a királyné fiatalkori arcképével ellátott kis dobozban árulják Erzsébet kedvenc édességét.  A Gerstner cukrászda őriz számtalan számlát is, amelyet különböző édességekről állított ki a mai napig a Kärtnerstrassen működő cukrászda.  A Gerstner a királyné tiszteletére készített egy Sisi- tortát is, amelynek tölteléke a marcipánbevonat alatt található finom ribizlilekvár.

A kandírozott ibolya mellett Erzsébet nagyon kedvelte az ibolyafagylaltot is. Ezt a ma már ritka és különleges fagylaltot még néhány éve is árulták a Demelben, népszerűségét különlegessége miatt a mai napig megőrizte. Az ibolya nem igazán emészthető meg az emberi szervezet számára, így aztán a 19. századi arisztokrata hölgyek igen kedvelték ezt az édességet, mivel a diétát nem befolyásolta különösebben.

Erzsébet fagylalt iránti szenvedélyét Sztáray Irma több helyen is feljegyzi naplójában: „(…)  Azután a vásárlásokat bevégezve megfagylaltoztunk. A fagylalt fölötte kedves csemegéje volt a királynénak, ki az étkezésben máskülönben is excentrikusnak mutatkozott. (…) Reggelijét, melyhez rendesen teát vagy tejet, vajat, tojást hideg húst tálaltak, kilenc óra tájban végezte, ebédje öt, fél hatkor egy sült zöldség és az elmaradhatatlan fagylalt volt.” (Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében, GABO, 2021. 22.)

Erzsébet velencei tartózkodásáról is feljegyzi Sztáray Irma a fagylaltozást: „Este a homály védőszárnyai alatt részt vettünk a Márkus téri promenádon, és közben természetesen fagylaltoztunk is.” Tulajdonképpen bármerre is járt a világban, a fagylalt állandó eleme volt a királyné étkezéseinek. Frankfurtba megérkezve is azonnal fagylaltozni támadt kedve. „Frankfurtba érve egyenesen fagylaltozni, azután a Palmengartenbe mentünk, hol éppen a katonazene játszott. “ (Sztáray Irma : Erzsébet királyné kíséretében, GABO, 2021. 149.)

A királyné meggyilkolása előtt Rotschild bárónénál történő látogatása során pedig arra kérte Sztáray Irmát, hogy küldje el a menüt a császárnak és testvérének, Trani grófnénak. „De kérem, el ne feledje aláhúzni ezeket az ételeket, a fagylaltot pedig kétszer húzza alá, és írja meg a nővéremnek, ha ő is itt van, a fagylaltból nem marad egy csepp sem.” ( Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében, GABO, 2021. 159.)

Rotschild bárónő villáját elhagyva, Genfbe visszatérve a királyné még egyszer fagylaltozni kívánt. Erre így emlékszik vissza Sztráray grófnő: „Célunk mindenekelőtt egy híres cukrász volt a Boulevard de Theatre-on, de nemigen ismervén ki magunkat, csak sok keresés után akadtunk rá.  Az idő későre járt, de szerencsére a cukrásznak még volt három adag fagylaltja, mellyel aztán kiültünk az üzlet előtti kerek asztalok egyikéhez, és így élveztük a szép langyos estét.” ( Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében, GABO, 2021. 162.)

Ez a cukrászda, ahol Erzsébet valószínűleg élete utolsó fagylaltját fogyasztotta, valószínűleg a Désarnod volt. Molnár Ferenc később ezt a cukrászdát így említi: „Fiatal újságíró voltam, és a Budapesti Napló engem küldött Genfbe, hogy tudósításokat írjak a gyilkossági per főtárgyalásáról. Vandának meg kellett mutatnom a helyet, ahol a merénylő agyonszúrta a királynét. Jól elrejtett kereszt jelzi most ezt a helyet, csak az találja meg, aki nagyon keresi. Megmutattam neki a Désarnod-cukrászdát is, ahol a királyné félórával a merénylet előtt teázott és a törvényszéket, ahol az ügyet tárgyalták és ahol ifjúságom legizgalmasabb perceit töltöttem.” Sztáray Irma visszaemlékezésében nem tesz említést arról, hogy szeptember 10-én a cukrászdában  teáztak volna, így valószínűbb, hogy Molnár Ferenc inkább a szeptember 9-i  fagylaltozással téveszti össze az eseményt.

Erzsébet királyné ibolyafagylaltja, amely inkább sörbet, mivel tej nélkül készül, a következőképpen készíthető el Patrick Rosental: Sisi császárné, A szakácskönyv című könyvének receptje alapján: Mozsárban finomra zúzunk 100 gramm ibolyát, rászórunk 125 gramm cukrot, ezt leöntjük 2, 5 dl forró vízzel, majd legalább 2 órán át ázni hagyjuk. Ezután leszűrjük, a levet fagylaltgépbe töltjük, és elkészítjük a sörbetet. Ha nincs fagylaltgépünk, akkor öntsük egy lapos tálba a folyadékot és tegyük a fagyasztóba néhány órán át. Időnként keverjük át villával, majd addig hűtsük, amíg teljesen meg nem fagy.

A fennmaradt számlák szerint a királyné édességvásárlásáit általában bizalmasa, Ferenczy Ida bonyolította le, de ritkán maga a királyné is megjelent a cukrászdákban. Így történt ez 1881. június 2-án is, amikor Erzsébet lefátyolozva, csukott hintóban érkezett meg Anna Sacherhez. Látogatásáról Mónika Czernin: Anna Sacher und ihr Hotel című könyvében is olvashatunk korabeli visszaemlékezések alapján: „A lakáj lehajtotta a hintó lépcsőjét, először egy elegáns, fekete cipős boka jelent meg, majd Anna látta a szoknyát, és rögtön utána megpillantotta a császárnét, ezt a vékony, előkelő alakot, az elfátyolozott arcot.”

A Sacher is megőrzött jó néhány számlát, amelyeket a királynénak állítottak ki vásárlásairól. Erzsébet ajándékba is szívesen adott Sacher tortát szeretteinek. Ezeket nem mindig Sachertől vásárolta, hanem saját udvari szakácsnőjével, Therese Teufellel készíttette el.

1892-ben például Mária Valéria is egy Sacher tortát kapott születésnapjára anyjától. Ezt Mikes Janka grófnő egyik leveléből tudjuk „Kedves Idám! (...) Ő Felsége megbízott, írjam meg neked, hogy te tudjad meg a két Maritól, hogy a Főherczegnő mire vágyik születés napjára, és azt megtudva megvegyed, és a Főherczegnő  születése napján az ő asztalára készítsed egy virágcsokorral és egy Sacher tortával (Teréztől készítve).” (Tolnayné Kiss Mária: Útközben Erzsébet királynéval, 2022, 84.)

A Zauner cukrászda is büszke rá Bad Ischlben, hogy a császári család tagjai gyakran vásároltak tőlük édességeket.

Erzsébetnek magyar cukrászdákkal is volt természetesen kapcsolata. A Ruszwurm cukrászda császári és királyi udvari beszállító volt.  A cukrászda tulajdonosainak visszaemlékezése szerint: „Az 1867-es koronázáskor Müller Róza, a majdani Ruszwurmné nyújtotta át Erzsébet királynénak a cukorból és tragantból (kisázsiai csüdfű) készített koronázási dobot és cukorvirágot. (...) Ferenczy Ida itt vásárolt naponta reggelit Erzsébet királynénak, jegeskávét, valamint leheletkönnyű, finom illatú kuglófot és üdítő fodormenta rudacskákat. A királyné a Ruszwurm készítményeit vitte magával útravalóul akkor is, ha elutazott Budáról.“ (www.ruszwurm.hu/rolunk)

Kugler Henrik cukrászdájával, a későbbi Gerbaud cukrászdával való kapcsolatát Festetics Mária, Erzsébet királyné udvarhölgye így írja le naplójában: “Siklóval mentünk le Pestre. A kupéban így szólt hozzám: “Van pénze?”- “Igen, Felség.”- “Mennyi?”- “Nem túl sok, 20 forint.”- De hiszen az sok.” - “Nem túlságosan”- “Nem lehet belőle sok mindent venni?” Szeretnék elmenni a Kuglerhez, és bevásárolni Valériának. “ Micsoda pompás ötletei vannak. Szerencsére észrevétlenül értünk oda, ott viszont az emberek majd’ elájultak a meglepetéstől. Élvezettel vásárolt, és amikor egy egész kupacnyi gyűlt össze a legszebb és legjobb árukból, megkérdezte: “Ér ez már 20 forintot?” Azt hiszem, vagy 150 forint volt. Egy kisebb csomagot elvittünk magunkkal a vasúthoz, aztán még bementünk két boltba, és onnan egyenesen a pályaudvarra.  (1872.12.15)  (Beatrix Meyer, Gudula Walterskirchen: Festetics Mária grófnő naplója, Erzsébet királyné bizalmas barátnője, Helikon, 2021. 121.)

Erzsébet királyné a Gerbaud számlái szerint gyakran vásárolt Mária Valéria főhercegnőnek olyan édességeket is, amelyekkel a karácsonyfáját díszíthette a kis főhercegnő. Mivel Erzsébetnek nem volt sok fogalma a pénz értékéről, így általában hitelben vásárolt. A számlákat később természetesen az udvar kiegyenlítette.

Kugler Henrik az 1880-as években visszavonult, s utóda nem lévén egy genfi kollégájának javaslatára a fiatal Gerbeaud Emilt bízta meg cukrászdája vezetésével 1884-ben. Így lett a híres cukrászda neve Gerbaud a Vörösmarty téren. Gerbaud Emil újításaival még népszerűbbé tette Kugler Henrik egykori cukrászdáját az előkelő vendégek körében.  A Városligetben Ybl Miklós tervei alapján az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült királyi fogadóépületét 1896-ban a Milleneumi Ezredéves Országos Kiállításon már a Gerbeaud cukrászda bérelte. Sajnos a II. világháborúban megsérült ez az épület és el is bontották. Ehhez az épülethez kapcsolódik Márk Lajos: Lehullott a rezgőnyárfa (1899) című alkotása, amely Erzsébet királyné látogatását ábrázolja.

Kovács Beáta
 

Források:

 

Monika Czernin - 
Kaiserin Elisabeth, Hotel Sacher, Wien 1881

Sisi Torte | K.u.K Hofzuckerbäcker (gerstner-konditorei.at)

Patrick Rosental: Sisi császárné a szakácskönyv, Kossuth Kiadó, 2022

Beatrix Meyer, Gudula Walterskirchen: Festetics Mária grófnő naplója, Erzsébet királyné bizalmas barátnője, Helikon, 2021.

Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében, GABO, 2021.

www.ruszwurm.hu/rolunk

Tolnayné Kiss Mária: Útközben Erzsébet királynéval, 2022

Gerbeaud híres ligeti pavilonja – MKVM

www.sacher.at

www.demel.at

www.gerstner.at

www.zauner.at

www.gerbaud.hu




Az én Sisim

Gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében 
 

A magyarországi Erzsébet királyné-kultusz központjaként működő gödöllői kastély  különleges meglepetéssel készült 2022-ben a Sisi-rajongók számára. A számos muzeális kincset felvonultató állandó és időszaki kiállítások után a főszerep a gyűjtőké volt! Pályázat keretében találták meg azokat a jelentkezőket, akik szívesen megmutatták a nagyközönségnek gyűjtőszenvedélyük legszebb, legérdekesebb darabjait. A gyűjtőket és a tárgyak sokféleségét bemutató időszaki kiállítás a legizgalmasabb gyűjtemények tárgyaiból készült a Gödöllői Királyi Kastélyban. A kiállítás már nem látogatható, de   "Az én Sisim"-közösséget tovább építjük, itt és Facebook csoportunkban!
 

Kiállítás >>

Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>