Erzsébet nagyon művelt, több nyelven beszélő hölgy volt, akinek nyelvtudása miatt lehetősége volt rá, hogy sok kedvenc költője és írjója műveit eredeti nyelven olvassa. Erzsébet már nagyon korán kapcsolatba került a könyvek szeretetével, hiszen édesapja, Miksa herceg is lelkesen gyűjtötte a könyveket, sőt íróként is tevékenykedett. Továbbá mindenki számára ismert tény, hogy Erzsébet Heinrich Heine nagy rajongója volt és “mestere” szelleme által inspirálva ő maga is írt verseket. Erzsébet királyné élete végéig nagy becsben tartotta Heinrich Heine minden kötetét, amelyeket sokszor családtagjai, például Rudolf trónörökös vásároltak neki ajándékba.
Erzsébet halála után személyes könyvtárának egyharmad részét unokája, Erzsi főhercegnő, kétharmad részét pedig Mária Valéria és Gizella örökölték.
A bécsi palotákban lévő könyvei Rudolf trónörökös lányához kerültek, amelyeket Erzsi főhercegnő 1958-ban az Osztrák Nemzeti Könyvtárnak ajándékozott. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) gyűjteményében elsősorban Erzsébet német nyelvű útikönyvei találhatóak, de az ÖNB birtokol néhány magyar könyvet is. Erzsébet főhercegnő villájában az ÖNB munkatársai 40 oldalt megtöltő leltárt készítettek a főhercegnő által a könyvtárnak ajándékozott könyvekről. Néha egy-egy kiállítás keretein belül meg lehet tekinteni néhányat Erzsébet útikönyvei közül az ÖNB dísztermében.
Londoni útikönyv a szerző gyűjteményéből
Maga a modern útikönyv műfaja a 19. században Angliából indult hódító útjára. Baedeker útikönyvei hamar nagyon népszerűek lettek Európában. Nem csoda, ha az örökké utazó császárné könyvtárába is került jó néhány angol nyelvű útikönyv. A Baedeker útikönyveknek azonban hamar akadt német nyelvű konkurenciája és Hermann Julius Meyer, valamint Leo Woerl útikönyvei is nagyon gyorsan népszerűek lettek az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Leo Woerl több, mint 600 útikönyvet jelentetett meg, ezekből Erzsébet hagyatékában 240 könyv címe szerepelt. Erzsébet könyvtárában a fentebb említett kiadók útikönyvei mellett megtaláljuk a francia Hachette kiadó nagyon elegáns, halványkék színű útikönyveinek jó néhány példányát is. Az igazság az, hogy Erzsébet nagyon sok útikönyve teljesen érintetlennek néz ki a mai napig, hiába több mint 130-140 éves a legtöbb már. Ez arra utalhat, hogy nem igazán vitte el ezeket a könyveket az utazásaira, inkább ajándékok lehettek a kiadóktól, mert tudták, hogy a királyné nagyon szeret utazni és sokszor meglepték őt könyveikkel. Azonban vannak olyan útikönyvei is az ÖNB gyűjteményében, amelyek gazdagon el vannak látva bejegyzésekkel, főleg görögországi nevezetességek aláhúzásával stb. Néhány útikönyvet vagy személyesen ő használt, vagy pedig az utazásait előkészítő személyzete készült belőlük az utazásokra.
A királyné halála után a királyné budai várbeli lakosztályának könyvtárából Mária Valéria főhercegnő ajándékaként 219 db könyv az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumba került. Erzsébet szívesen olvasta Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Károly, Jókai Mór műveit. Sajnos ezen könyvek nagy része elpusztult a II. világháborúban, amikor a budai várat súlyos találat érte. Szerencsére néhány könyv megmenekült a pusztulástól, így sikerült a Gödöllői Királyi Kastélynak a 21. Szegedi Könyvárverésen megvásárolni Jókai Mór: Az élet komédiásai című, 1876-ban megjelent regényének II. kötetét (III-IV. könyv), Erzsébet királyné egykori könyvtárának egyik példányát.
A királyné könyvtárának legértékesebb darabjai azonban sajnos a világ különböző pontjaira szóródtak szét. Közel 100 darab magyar, német, héber és olasz nyelvű hódolati feliratot és fényképalbumot a császári család eladott azért, hogy a szolgák nyugdíjalapját kiegészíthessék némi pénzzel. Sajnos pontos adatok nem ismertek, hogy a család mikor vált meg a királyné halála után ezektől a felbecsülhetetlen értékű daraboktól, annyi azonban biztos, hogy Erzsébet könyvtárának díszműveit a londoni Mags Bros cég vásárolta meg, majd Londonból 1935-ben kerültek vissza a könyvek a Múzeum körúton lévő Lantos könyvesboltba. Sajnos a könyvesbolt nem talált olyan vevőt, aki egyben megvette volna őket, így 1935. december 5-én egy aukción adták el őket. Ennek következtében a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény sajnos örökre szétszóródott.
A Lantos-katalógus a Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteményében
Erzsébet királyné magyar könyvtárában a korabeli leírások szerint nagyon sok különlegesség volt, amelyek jó része hódolati felírat vagy fényképalbum volt. Ezek keltek el az 1935-ös árverésen és szóródtak szét a világ különböző pontjaira.
- Erzsébet sok könyve kék bársonyba volt vonva, amelyet koszorúdísz díszített.
- Voltak gyűjteményében bársonnyal és fémverettel bevont albumok, valamint selyem, zománc és ékkő díszítésű hódolati felíratok.
- Liszt Ferenc Koronázási miséjének partitúráját egy piros selyembársonytokban őrizte, amelynek közepét zománcos magyar címer díszítette, a magyar címer felett pedig a magyar királyi korona volt látható színaranyból.
- Könyvei között található egy emlékalbum gyönyörű kék selyembársonnyal, ovális ezüstverettel, amelyen ezüst babérkoszorú tartja az osztrák császári koronát s a koszorúval bezárt kerek ezüstplaketten miniatűr osztrák és a magyar címer látható a magyar koronával, az alatt piros és zöld zománcbetűkből kialakított felirat “Erzsébet királynéhoz.” A koszorúról egy húros líra függ alá, rajta nyitott hangjegyfüzet, amelynek lapjaira a Himnusz első sorát vésette rá az albumot ajándékozó Demjén László. A tokban magyar népdalok gyűjteménye van, de az élen a Himnusz, a Szózat, a Rákóczi-induló, a Honvéd-induló, a Verbőczi-csárdás. 1867-ben ajánlották fel ezt a magyar imádság és nótacsokrot Erzsébet királynénak magyar zeneszerzők és a kottákon meglátszik, hogy a királyné nemcsak elfogadta, de használta is ezeket.
- Kaiser-album, amelynek címlapján ez a felirat van: Viribus Unitis! Egyesült erővel! A birodalom valamennyi nemzetiségű népe írt ebbe a hódolati feliratba Erzsébet királynénak. A magyarok közül például Sujánszky Antal, Ney Ferenc és Rab J.
- A triesztiek gyönyörű vitorlás yachtot neveztek el a császárnéról “Imperatrice” és ajándékoztak a királynénak erről a yachtról egy pompás albumot. Ebben van az 1856- ban épült hajó pontos leírása, akvarellben megfestett képe és berendezése.
- Az alcsúti templom részletes leírása és képe pompás, díszes óriási tokban is Erzsébet tulajdonában volt.
- Az alcsúti kastély monográfiája díszkötésben, a Franklin Társulat ajándéka volt Erzsébet számára.
- A királyné a híres és jellegzetes magyar festményeket lefényképeztette, ezeket díszes bőrtokba foglalva, helyezte el könyvtárában.
- Selyemre nyomva pompáztak könyvtárában a József nádor szobrának leleplezésére készült emléksorok is
- Konstantinápoly (Isztambul) fotóalbuma, különös tekintettel csodás képekkel a Hagia Sofiáról. (1869)
- Hellás albuma (1876)
- Mária Valéria “Az ifjú Rajna” verse
- Üdvözlő vers az 1 éves Rudolf trónörökös tiszteletére
- Az 1856-os milánói művészeti kiállítás litográfiái
- Bukowina fényképalbum Erzsébet 1880. szeptember 16-i látogatása emlékére
- Ferenc József császár Szentföldön tett látogatásáról írt angol nyelvű cikk a Times számára aranyrojtos selyempapíron (1869. november 12. J.L. Haddan újságíró tollából)
- Erzsébet és Ferenc József ezüstlakodalma alkalmából készült díszalbum.
- Díszalbum Erzsébet és Ferenc József első pesti látogatása alkalmából. (1857)
- Heine dalok
- Kolozsvár nevezetességeinek albuma (1867)
- Tiroli és bajorországi fotóalbumok
- A bécsi világkiállítás albuma
A Lantos-katalógus részlete (Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteménye)
A királyné minden könyvében szerepelt Erzsébet ex librise, így előfordulhat, hogy ez alapján még a jövőben be lehet azonosítani 1-2 könyvet Erzsébet könyvtárából, ha szerencsések vagyunk. Néha a legváratlanabb helyeken bukkannak elő a Habsburg-család egykori könyvtárainak állományából könyvek. Néhány évvel ezelőtt például Napóleon második feleségének, Mária Lujza főhercegnőnek a könyvtárából került hozzám két példány 3000 forintért a www.regikönyvek.hu online könyvesboltból, illetve szintén véletlenül találtam rá Mária Terézia bajor királyné magyar-német szótárára is. Az utolsó bajor királyné édesanyja József nádor lánya, Erzsébet Franciska főhercegnő volt, innen származik Mária Terézia magyar kötődése. Mária Terézia 1868-ban ment férjhez a későbbi III. Lajos bajor királyhoz Bécsben. Az esküvőt az Ágoston-rendiek templomában tartották Ferenc József jelenlétében. A bajor királyi család könyvtárának jelentős részét a Tegernsee kastélyban őrizték, Mária Terézia királyné személyes könyvtára is odakerült a halála után. A Wittelsbach dinasztia Erzsébet apjának, Miksa hercegnek a jelentős könyvgyűjteményét is Tegernsee kastélyában őrizte. Ezeknek egy része a mai napig ott van, de nagyon sok könyvet eladtak a leszármazottak, és Erzsébet apjának könyvtára is felbomlott.
A Ballagi-szótár egy antik példánya a szerző gyűjteményéből
Nekem németszakos tanárként nagy öröm tudni, hogy Erzsébet melyik német-magyar szótárból tanult magyarul és hogy mennyit forgatta Heinrich Heine köteteit. A szótár Ferenczy Idánál maradt Erzsébet halála után. Ferenczy Ida féltve őrizte ezt a számára kedves emléket. Egy látogatója, gróf Vay Sarolta Sándor a következőket jegyezte fel Erzsébet Ballagi Mór-féle német-magyar szótáráról: “Rendkívül érdekes darab az ereklyeszekrény. Ez a nagyobbik szalonban van és olyan üvegszekrény, mint aminőben régi, magyar nemes úrasszonyok féltve őrzött, nemzedékről-nemzedékre szálló kedvenc tárgyaikat tartogatták. Meghatva álltam meg ez előtt az ereklyetartó előtt, míg Ferenczy Ida bánatosan mutatott meg egyes tárgyakat. Többek közt a nagy, vaskos kötésű Ballagi szótárt, amelyből egykor magyarul tanult a királyné, több kötet, a forgatástól megkopott Heinét, és egy csomó magyar imakönyvet. (…)"
Kovács Beáta
Forrás: Nemzeti Újság, 1935. október 13.
Kaiserin Elisabeths Reisehandbücher – Oesterreich-Ungarische Städteführer (onb.ac.at)
Jókai Mór regénye Erzsébet királyné könyvtárából - Kastélymorzsák Gödöllőről (blog.hu)
Péterné Fehér Mária: Képek, történetek Ferenczy Ida életéből (Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, 2018.)