Erzsébet királyné gyógykúrái Amszterdamban

Főoldal > Erzsébet királyné gyógykúrái Amszterdamban

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Erzsébet királyné gyógykúrái Amszterdamban
2023/07/13
Faludi Ildikó

Erzsébet királyné intenzív mozgásigényét az 1870-es évek közepétől a lovas szenvedélyében élte meg. 1882-től a falkavadászatokat és a rendszeres, napi lovaglást részben felváltotta a hosszú órákig tartó, gyors gyaloglás.[1] Isiászos panaszai azonban mindkét mozgásformában időről-időre hátráltatták őt.

            1884-ben a bal lábában jelentkező fájdalom miatt döntött úgy, hogy május elején  felkeresi Amszterdamban az Amstel Hotelben praktizáló Johann Georg Mezgert (1838–1909), aki előkelő páciensei révén tett szert nagy hírnévre.[2]  „Erzsébet 1884-ben a Doelen hotelben szállt meg. A szálloda egy évvel korábban nyílt meg. A királyné inkognitóban utazott, de mindig nagy kísérettel. A királynénak és kíséretének negyven szobát foglaltak le. Mivel Mezger doktor a kúrákhoz tengervizet írt elő, a királyné fürdőkádját naponta friss tengervízzel töltötték meg.

A királyné abban az évben még három hetet töltött a zandvoort-i Kaufmann hotelben és a Paula Villában is.”[3]

            Az amszterdami útra a királynét leánya, Mária Valéria, főudvarmestere, báró Nopcsa Ferenc és udvarhölgye, Mailáth Sarolta grófnő is elkísérték. (Mária Valéria főhercegnő május közepén visszatért Schönbrunnba.) A hathetesre tervezett, napi két masszázzsal járó kúra mellett a királynénak fel kellett hagynia a koplalással, valamint az intenzív mozgással is. Ez utóbbit nem sikerült betartania: Santpoortban bérelt istállót, és rossz időben is sokat lovagolt, gyalogolt a tengerparton. Mailáth grófnő így számolt be az otthon maradt felolvasónőnek, Ferenczy Idának a gyógykúra körülményeiről:

„(…) a levegő nagyon jó, a csend kellemes és a lakás ha egyszerü is de kényelmes; egész a tenger parton fekszik a vendéglő, melyben lakunk, hála Istennek idegenek nincsenek itt mert a seison csak Juliusban kezdődik; földszint lakunk és minden szobából nyilik egy ajtó a terraszra mely a tenger part[ra] nyílik; gyönyörű és nagyszerü látvány és a mai nap oly szép meleg volt hogy alig lehetett a homokban járni; sajnos csak egyedül jártam mert Ö. F.[4] miután a lovaglástól vissza jött mely majd három óráig tartott fejfájást érzett és mindjárt a szobájába ment. Kinézése hála Istennek igazán jó, kedélye szegénykének, nyomott de nem csoda, roppantul bántja az elvállás a főhercegnőtől és nehéz napokat élhetett át! (…). Metzger úgy látszik némelykor nagyon kínozza de egészben mégis azt hiszem hogy Ö F. bízzik benne és az a fő dolog hogy h. már aláveti magát e kellemetlen és fájdalmas kezelésnek; javulást persze nem érez még ellenben jobban fájdítja a lába de a reákczionak tulajdonítja, kétszer naponta megyen oda csak vasárnap egyszer; holnap fejmosás lesz és a városban hálunk is; sajnálom mert oly zajosak az nehéz hogy Ö. F. bizonyosan nem fog allhatni; csak remélem hogy a mai éjt jól tölti és hogy a fejfájása elállt. Lovagolni jó talaj van az úgy nevezett Zandport[5] tájékán a hol a lovak is állnak; Haarlemig együtt utaztunk vasuton, onnét Ö. F. egy tiz percznyi kocsizással Zandportba érkezik, én pedig Zandvoortba tovább megyek gőzkocsin, mert Ö. F. azután lóháton jön idáig. Mellettem van a Toilette szobája aztán jön a hálószoba, képzelheted hogy alig merek már egy óra óta mozdulni mert már alszik, szegényke.”[6]

            Egy héttel később a grófnő újabb levele a nehézségek ellenére további biztató javulásról tájékozatott:

            „Most egyelőre a jó hírek Ö Felségéről már jól fognak reád hatni; egy pár nap óta nagy reménye van hogy jó lesz a kura és érzi a javulást, Metzger neki inkább rokonszenves, nekem is tetszik és ha durva modorához szokik az ember megszereti. Ő Felségének elengedi a holnapi maszage-t [7] hogy ez egyszer ne keljen neki a városba menni, Ö F. nagyon élvezi hogy az egész napot a szabadban töltheti, hogy mit fog tenni azt nem tudom még; ma fürdöt a tengerben, de csak 2 perczig maradt, holnap reggel ujra akar és 11 órakor van a mise, aztán lesz séta azt hiszem. Ő Felsége jó szinben van, hála Istennek, és sokkal nyugottabb mint az első napokban, jobb kedvü is, mert főkép hogy tudja hogy 8 nappal előbb elereszti; a tengeri lég jót tesz neki, és szerencse hogy ide kün lakik, isszonyú meleg és büdös a város; a földszinti lakás persze aggasztó kivált a kezdetén az volt, de most hogy az itteni nyugalmat tapasztaljuk, hogy 2 őr áll mindig az ablak előtt, igazán nem félelmes, és az Úr Isten megóvja szeretett Urnőnket; szerencsére jól alszik.

Talán csak mégis jó eredménye lesz ennek a borzasztó tartózkodásnak.”[8]

            Az egészségi állapot Mailáth grófnő leveleinek visszatérő témája. Soraiból kiderül, hogy a Bécsben maradt Ferenczy Idát aggasztja, hogy fizikai problémái miatt nem utazhatott velük. Sarolta több alkalommal is igyekszik megnyugtatni őt afelől, hogy a királyné ezt nem veszi rossz néven, sőt, rendszeresen érdeklődik Ida állapota, az orvos véleménye és a tervezett gyógykúrái felől. Ezen kívül gyakran tudósít a saját fizikai állapotáról, csak úgy, mint Nopcsa báróéról. Legrészletesebben természetesen a királyné hogylétéről ír, aki a mozgásszervi panaszok mellett emésztési problémákkal is küzdött Hollandiában. „Ő F. egy pár nap óta kevésbé jól érzi magát, hála Istennek nem a lába mely szép előremenetelt tesz, de úgy látszik a gyomrát rontotta el és a hajói hányás sem tudta helyre hozni. M...ben azt hiszem hogy egy kissé megerőltette, az éjjel fájt a feje, de nem hányt, és ma mégis bement a városba a mi nagy áldozat reá nézve, nem volt kedve vívni és lovagolni sem, de miután vissza jöttünk Zandvoortba valamit evett és két órát sétáltunk a parton a mit nagyon élvezett, könnyebben érezte a fejét, nem volt többé ugy felfúva és vidámabb is lett, hála legyen az égnek,”.[9]

            Erzsébet királyné a masszázskúra és sport mellett hajókirándulással, városnézéssel töltötte az idejét: ellátogatott az Artis Állatkertbe és egy amszterdami gyémántkereskedésbe is. [10] A kúra június 10-én ért véget. Mailáth grófnő az utolsó masszázs és a vonathoz indulás előtt röviden összegezte véleményét Ferenczy Idának a hollandiai tartózkodásról: „Csak egy párt sort hogy tudassam veled hogy ma hála legyen az égnek elutazunk, bár csak ott találnálak öregem a hova megyünk mert rémitően vágyom  olyan után kivel bátran beszélhetnék. Adja az Úr Isten hogy a kívánt eredménye legyen a kurának, hogy az új életmód melyre elhatározta magát Ő F. előnyére legyen és hálát fogok mondani érte az Úr Istennek. Nehéz napok voltak mindannyiunknak, de ha jó lesz akkor elfelejtjük.”[11]

 

        A kúra és az új életmód azonban nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, illetve a királyné túlzásba vitt sportolási szokásai 1885 elején újra isiászos fájdalmakat idéztek elő nála.[12] Ezért február 26-án újabb kúrára utazott Amszterdamba. [13] Mária Valéria ezúttal nem kísérte el, de Mailáth Sarolta grófnő és báró Nopcsa Ferenc ismét vele utaztak. Sarolta természetesen rendszeresen informálta a Bécsben maradt Ferenczy Idát. „(…) szeretett Úrnőnk hála az égnek jól van és az idén sokkal könnyebben fogja fel a hollandi tartózkodást; az életét oly kényelmesen berendezte mint csak lehetet, a tengeri lég jót tesz neki, és a massage-al meg van elégedve, csak adja az Isten hogy az eredmény is megelégitő legyen.” [14]

 

    A levelek tanúsága szerint Mezger doktor nyers modorát csak a királyné környezete találta furcsának. Erzsébetet ez egyáltalán nem zavarta, sőt, még az orvos kedvébe is akart járni. Saroltát egy alkalommal arra utasította, hogy Ferenczy Idát kérje meg egy Sacher torta postázására, amelyet a doktor gyerekeinek adott ajándékba. (Ferenczy Idának pedig a doktor által ajánlott sörből küldtek hat palackkal, gyomorpanaszok és álmatlanság ellen.)

 

         A királynénál megint reményteljes javulás jelei mutatkoztak, Mailáth grófnőt viszont ez az út jobban megviselte, mint a korábbi. „Hogy a ser oly jó hatással volt álmodra nagyon örültünk. Ő Felségének a vasuton felolvastam leveledet, ha igazán jót tesz neked nem kivánnál többet? Én is érzem hogy a gyomromnak nagyon jó, de az alvásra nem hat nálam, ámbár én este is iszom egy nagy pohárral némelykor; én itt ritkán alszom jól, azt hiszem hogy a lég tulságos erős és izgat és hogy a hatása csak később észrevehető lesz; különben nagyon jól érzem magamat mióta a gyomrom rendben van, és a sok mozgás daczára nem soványodom, a két utóbbi tengeri uton nem voltam beteg, Ö F. kegyes engedelméből feküdtem és ha nem is találhatom még a mozgást kellemesnek, nem szenvedtem többé, talán megfogom szokni; ha éjjel utazunk és én csendesen feküdhetek nem érzek semmit de aludni sem tudok.”[15] Nopcsa báró egészségi állapota sem teljesen tökéletes: „Nopcsa még mindig köhög, (…) vizet iszik tejjel, de az sem használ, más különben nem érzi magát rosszul, és inkább kellemesen tölti az estéket, a min nagyon örülök.”[16]

        A kúra negyedik hetében váratlan kellemetlenség zavarta meg a királyné itt-tartózkodását. A Slovenec című újság így számolt be az eseményről: „Erzsébet császárné e hónap 23-án Majláth asszonnyal sétált a helyi sétányok legszebbikén, amikor hozzájuk lépett egy jólöltözött ember a pálcájával, amit kb. öt lépés távolságból fölemelt, és a császárné feje felé lendített. Erzsébet császárné felemelte a legyezőjét, és ezzel az ütést kivédte, de az olyan erős volt, hogy a legyező ripityára törött.”[17]  A támadó Leon Bindshuyden kereskedő volt, akit azonnal börtönbe zártak. Kihallgatásakor elmondta, hogy „(…) azért akarta teljesen józanul megütni a hölgyet, mert rosszul viselkedett vele. Arra a kérdésre, mit ártott neki a békés hölgy, azt válaszolta, hogy az zavarta, hogy senkivel sem állt szóba, mintha valami császárné lenne. »De hát ő a császárné« – mondták neki a bíróságon – »méghozzá osztrák császárné«. Ezt hallván térdre esett, és felemelt kezekkel bocsánatért esedezett. A császárnét a támadás annyira megrémisztette, hogy semmilyen kérdésre sem volt képes válaszolni, sőt, annyira elhagyta az ereje, hogy a közeli kocsihoz sietett, ami hazaszállította őt. Még aznap a belügyminiszter kérvényt nyújtott be a császárnénak, amelyben az egész nép nevében bocsánatot kért a szerencsétlen esetért, ami vele történt.”[18]

            Erzsébet királyné a történtek után még néhány napig folytatta a kúrát, majd április 2-án hazautazott. Fokozódó fájdalmai miatt decemberben újra felmerült, hogy Amszterdamba látogat. Mária Valéria így erről naplójában: „December 20. A Mama isiásztól gyötört bal lába… Metzgernél a bal lába miatt járt… alig bírt feljönni a szobájába a sétákról. Kétségbeesett, a könnyeivel küszködve mondta, hogy 26-án Amsterdamba utazik. Amikor kissé megnyugodott, úgy határozott, hogy amint lehetősége nyílik rá, Bécsbe utazik a híres dr. Mosetighez…”.[19]

További hollandiai kúrákra a királyné ezután már nem vállalkozott.

 

 

Faludi Ildikó

 

Borítófotó: Emil Rabending (Fotograf), Kaiserin Elisabeth von Österreich-Ungarn (1837-1898), 1878–1879, Wien Museum Inv.-Nr. 60041/2, CC0 (https://sammlung.wienmuseum.at/objekt/145296/)

 
JEGYZETEK

[1] Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Budapest, 1998. 374. p.

[2] https://keizerinelisabeth.wordpress.com/2015/01/12/in-nederland/.Fordította: Dr. Görögné Dumon Daphne Helena.

[3] Uo.

[4] Ö. F.: Őfelsége.

[5] Santpoort.

[6] Mailáth Sarolta grófnő levele Ferenczy Idához Bécsbe. Zandvoort, 1884. május 17. Gödöllői Királyi Kastély, Farkas Archívum. A levélrészleteket betűhíven közöljük.

[7] Masszázst.

[8] Mailáth Sarolta grófnő levele Ferenczy Idához Bécsbe. Amszterdam, 1884. május 24. Gödöllői Királyi Kastély, Farkas Archívum.

[9] Mailáth Sarolta grófnő levele Ferenczy Idához Schöbrunnba. Zandvoort, 1884. június 4. Gödöllői Királyi Kastély, Farkas Archívum.

[10] https://keizerinelisabeth.wordpress.com/2015/01/12/in-nederland/.Fordította: Dr. Görögné Dumon Daphne Helena.

[11] Mailáth Sarolta grófnő levele Ferenczy Idához Schönbrunnba. Amszterdam, 1884. június 10. Gödöllői Királyi Kastély, Farkas Archívum.

[12] Egon Cäsar Corti: Erzsébet. Budapest, 1935. 295. p.

[13] Márki Sándor: Erzsébet Magyarország királynéja. Budapest, 1899. 96. p.

[14] Mailáth Sarolta grófnő levele Ferenczy Idához Bécsbe. Zandvoort, 1885. március 8. Gödöllői Királyi Kastély, Farkas Archívum.

[15] Mailáth Sarolta grófnő levele Ferenczy Idához Bécsbe. Zandvoort, 1885. március 18. Gödöllői Királyi Kastély, Farkas Archívum.

[16] Uo.

[17] Slovenec című újság 1885. március 31. Fordította: Nagy Ildikó és Blaž Božič Boško.

[18] Uo.

[19] Martha és Horst Schad: Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné lányának naplója. 1878–1899. Budapest, 2001. 70. p.




Az én Sisim

Gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében 
 

A magyarországi Erzsébet királyné-kultusz központjaként működő gödöllői kastély  különleges meglepetéssel készült 2022-ben a Sisi-rajongók számára. A számos muzeális kincset felvonultató állandó és időszaki kiállítások után a főszerep a gyűjtőké volt! Pályázat keretében találták meg azokat a jelentkezőket, akik szívesen megmutatták a nagyközönségnek gyűjtőszenvedélyük legszebb, legérdekesebb darabjait. A gyűjtőket és a tárgyak sokféleségét bemutató időszaki kiállítás a legizgalmasabb gyűjtemények tárgyaiból készült a Gödöllői Királyi Kastélyban. A kiállítás már nem látogatható, de   "Az én Sisim"-közösséget tovább építjük, itt és Facebook csoportunkban!
 

Kiállítás >>

Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>