Herceg Egérváry Elemér legújabb megjelent naplójának segítségével egy kicsit, olvasóként magunk is visszautazhatunk az időben. Az elmúlt 15 évben (https://kiralyikastely.hu/15-eves-a-godolloi-kastely-mesevilaga.html ) egy egyedülálló könyvsorozatot hozott létre Faludi Ildikó - Reményi Márton szerzőpáros, kiegészülve Ferenc Tamás illusztrátorral, akinek a mese vizuális világa köszönhető. A sorozatban eddig három kötet jelent meg, Faludi Ildikó elmondása alapján az első kötet megírásakor egyáltalán nem tervezték szerzőtársával, hogy további kötetek is napvilágot fognak majd látni a sorozat részeként.
Mégis hogyan alakult, hogy a sorozat folyamatosan bővült és immár a negyedik kötetet tarthatja kezében az Olvasó? Milyen történetek, karakterek adnak új lendületet a mesesorozatnak?
Az idén nyáron megjelent könyv alapötletét egy Elemér-rajongó testvérpár ültette el a szerzőpáros fülébe. Milyen jó lenne megismerni Elemér gyermekkorát is, ha a Stars Wars szériához hasonlóan kaphatna egy előzmény kötetet! A szerzők tavaly nyáron nekifogtak és megalkották herceg Egérváry Elemér gyerekkori naplóját.
Múzeumpedagógusként roppant izgalmas volt kézbe venni a legújabb könyvet, hiszen a sorozat 1-3. köteteit nap mint nap használjuk a kastélyban foglalkozások, családi napok, tematikus vetélkedők, alkotópályázatok során. Magam is nagy kíváncsisággal álltam neki az olvasásának, vajon mi minden derül ki a sorozat főhőséről és, hogyan kapcsolódik össze a története a gödöllői kastéllyal?
Ebben a kötetben egy igazi mesevilágba csepennünk, Elemér gyermekkori lakhelye, Egérvár ugyan csak a könyvben létezik, a valóságban nem, ám a kalandok, élmények mind-mind összekapcsolódnak valós történelmi és egyéb eseményekkel. Az 1867-es év főbb eseményei elevenednek meg a könyv lapjain, egy egér szemszögéből, így például a történet része lesz az 1867. március 9-i részleges napfogyatkozás, utal a történet Széchenyi Ödön gőzhajós útjára a párizsi világkiállításra és a könyv második felében Ferenc József és Erzsébet első látogatása a gödöllői kastélyban, vagy éppen budai koronázási szertartás is fontos helyet kapnak a cselekményben. Nagy értéke a kötetnek, hogy a szerzőpáros mindvégig ügyel arra, hogy a történelmi hitelesség ne szenvedjen csorbát, így a mesébe ágyazva a gyerekek megismerkedhetnek az 1867-es év fontosabb eseményeivel is, történelmi szereplőivel is.
Elemérrel 10 éves korában ismerkedünk meg, amikor egy naplót kap ajándékba és így betekintést kapunk a bejegyzései által a családi és a mindennapi életébe is; hogy milyen kalandokba keveredik és hogy hogyan válik a gödöllői kastély tulajdonosává. A szerzőpáros a mesei környezetbe nagyon finom érzékkel helyezi el a korszak gyermekkultúrájára jellemző tevékenységeket, ilyen maga a naplóírás is, amellyel nemcsak a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés, de a szépírás és a fogalmazási képesség fejlesztése is célja volt a nevelőknek. Elemérnek, ahogy az a korban az arisztokrata családoknál szokás volt, saját tanítója van és a család története mellett a nyelvtanulás is kiemelt szerepet kap. A gyerekkori kalandjai révén betekinthetünk, hogy mi minden volt népszerű szabadidős tevékenység az 1860-70-es években; sportegyletek alapítása, mint az Egérvári Korcsolya Egylet, a sakk, vagy éppen a bélyeggyűjtés. A történet kedves humora nemcsak a szövegben jelenik meg (,,Azért azt ki gondolta volna még pár hete, hogy a leendő király Minka nagyinál reggelizik??! Mondjuk a reggelik elég finomak szoktak nála lenni… De azért mégis! Hihetetlen mik történnek!!” 42.o.), hanem a minden részletre ügyelő illusztrációkban is.
Nagyon szórakoztató felfedezni, például, hogy a korszakra jellemző újsághirdetésekben a mesekötet lapjain egereknek szánt reklámok olvashatóak. Ferenc Tamás illusztrátor egyszerre törekszik a valósághűségre a rajzaiban, ahogyan például a gödöllői kastélyt és a történelmi szereplőket ábrázolja, míg közben a mókás és kedves jelenetek, valamint karakterábrázolások egy külön világot és atmoszférát teremtenek az olvasás közben.
A könyv további nagy erénye, hogy olyan értékeket tud közvetíteni a gyerekek és családok számára, mint a természetszeretet (például a madáretetők készítése, kertészkedés), a múlt értékeinek megőrzése (Elek papó óragyűjteménye, bélyeggyűjtés, a gödöllői kastély rendbetétele, családi szokások és hagyományok ápolása), vagy a barátság és a szülők, nagyszülők iránti tisztelet, amelyek nagyon jó alapot tudnak adni egy-egy közös beszélgetéshez szülők, pedagógusok és a gyerekek között. Egy igazi jellemfejlődés rajzolódik az immár négykötetes mesesorozat lapjain és érthetővé válik, hogy Elemér miért ennyire elhivatott a kulturális, természeti és történeti értékek iránt, példát adva a sorozat olvasói számára is.
Egy új kötet és új lehetőség arra, hogy minél több gyermek és család találjon mesés kapcsolódást a történelemhez, a kastélyhoz.
Szeretettel ajánlom a könyv elolvasását a gyerekek és pedagógusok mellett olyan felnőtteknek is, akik kedvelik a humoros ám hiteles történelemmel kapcsolatos írásokat és a művészi illusztrációkat!
Mit csináljon az, aki már esetleg olvasta a korábbi naplókat, vagy éppen most kezdene hozzá, hogy megismerje herceg Egérváry Elemért. Természetesen, Elemér jó barátjának, gróf Gorgonzola Gézának van erre is egy jó gondolata:
„1. Aki még nem olvasta az első három naplót, az kezdje a gyerekkori naplóval és folytassa az 1., 2., 3. kötettel!
2. Aki olvasta az 1., 2., 3. kötetet, az folytassa ezzel a könyvvel!
(Aztán kezdje elölről.)
Jó szórakozást kíván:
gróf Gorgonzola Géza”
(https://kastelymorzsak.blog.hu/2025/03/31/egy_kiseger_aki_mindent_tud_a_godolloi_kastelyrol, utolsó letöltés: 2025.10.25.)
Demeter-Guba Erzsébet