Vannak szerzők, akiknek neve hallatán már biztosak lehetünk abban, hogy a kézbe vett könyv a császárné életét történelmi
pontossággal, forrásokra hivatkozva dolgozza fel, karakterét pedig a maga összetettségében, ám mindenféle felesleges és túlzott fantáziálástól mentesen mutatja
be.
Katrin Unterreiner neve is ilyen. A nagy választék útvesztőiben az ő szerzősége mindenképpen irányadó lehet. Művészettörténész, aki a 2004-ben, Hofburgban megnyílt Sisi Múzeum kurátora volt, és számos Erzsébettel, Habsburgokkal és az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatos publikáció szerzője, a médiában megjelenő történelmi dokumentációk szakmai tanácsadója ma is. "Sisi und das Salzkammergut" című mű a Styriabooks gondozásában 2013-ban német nyelven jelent meg, magyar fordítás nem készült. A Sisi névválasztás talán szándékosan is azt jelzi, hogy a könyvet olvasva Erzsébetet nem a reprezentációs
kötelezettségeivel járó megjelenései kapcsán, hanem inkább magánemberként ismerjük meg.
1853. augusztus 16-án, két nappal Ferenc József születésnapja előtt került sor a császár és Erzsébet sorsdöntő találkozására Bad Ischl „Seeauerhaus”-nak nevezett épületében, amelynek első emeletét Zsófia főhercegnő és Ferenc Károly bérelte. Bad Ischl Ausztria Salzkammergut tartományának ma is kedvelt üdülőhelye, amely gyógyvizének köszönheti fejlődését és ismertségét. A sófürdő áldásos hatása történelmi jelentőséget is nyert, hisz Zsófia főhercegnő az itteni kúrának köszönhette a gyermekáldást, itt valósult meg Ferenc József és Erzsébet eljegyzése, majd a főhercegnő által nászajándékba adott Kaiservilla a császári pár nyári pihenésének kedvelt és állandó helyszíne, a bensőséges családi élet és privátszféra mentsvára lett.
Ezért is rendkívül fontos Katrin Unterreiner könyve, amely a Bad Ischl-lel kapcsolatos családi események bemutatásán túl gondos forráselemzéssel és térképes melléklettel dokumentálja Erzsébet salzkammerguti tartózkodásait, a szakirodalomban "Gewaltmarsch"-nak nevezett hosszú túráit. Nyomába eredhetünk a sportos császárnénak, lekövethetjük a túrák útvonalát, de eközben anyai oldaláról is megismerhetjük Erzsébetet, aki a Jainzen-hegyen egy Szűzanyát ábrázoló képoszlopot állíttatott fel Mária Valériának, rajta azzal a költeménnyel, amely az egyetlen ismert Erzsébet-vers volt mindaddig, míg a Svájcban letétbe helyezett irodalmi hagyaték nyilvánosságra nem kerülhetett.
Kilenc fejezetre tagolódik a könyv, felöleli az eljegyzéstől az utolsó évekig tartó életutat, s mindezt abból a szempontból, hogy Salzkammergut milyen szerepet is játszott az adott időszak történéseiben. Sok, a köztudatban máig fennmaradt tévhitet igazít ki a szerző, s űz a legendák világába. Külön fejezetet szentel Katharina Schrattnak, hisz a Burgtheater színésznője is bérelt egy villát Salzkammergutban, s érdekes adalékokkal válik teljessé a császárné által szándékosan létrehozott Ferenc József − Erzsébet − Schratt kapcsolati háromszög. Az ún. "Márványkastély" bemutatásának, amelyben a legtöbb Erzsébet-vers született, valamint Mária Valéria esküvője pontos leírásának is jut egy-egy külön fejezet.
A fotókkal gazdagon tűzdelt könyvben Salzkammergut minden történés origója, ezáltal feltárul a családi dinamika, árnyaltabbá válnak a szereplők, sőt néhány kevésbé ismert anekdotával is gazdagíthatjuk történelmi tudásunkat. Dokumentatív jellege ellenére könnyed, olvasmányos stílusban fogalmazódott szakirodalmi alkotást tarthatunk a kezünkben, a téma alapos és kevésbé jártas ismerőinek is szórakoztatóan informatív olvasmány.
Köszönettel tartozom kolléganőmnek, Nádudvari Anitának, mert amikor már a szavak rengetegében elveszve éreztem magam, néhány kiigazítással segítette az utolsó stilisztikai simításokat.
Katóné Balogh Mária