A gödöllői kastély és a zalaegerszegi Mindszentyneum új kiállításán Erzsébet királyné mítosszá válásának állomásait járhatjuk végig, a koronázási szertartástól a róla elnevezett emlékhelyekig. A koronázási ajándékként használatba kapott gödöllői kastélyt külön enteriőr idézi meg, amelyben Erzsébet nappali ruhájának rekonstrukciója is helyet kapott. Az itt kiállított porcelán, üveg- és ezüsttárgyak java a királyi család személyes használatában állt egykor.
Az Erzsébet-kultusz formálásában és őrzésében jelentős szerepet játszott a királyné magyar környezete. A kiállításban felvillantottuk azokat a személyeket, akik Erzsébet nyelvtanulását, történelmi és politikai ismereteinek bővítését segítették. De ez alkalommal két hölgyet kiemeltünk a sorból, azokat, akik jóval többet tettek a királynéért, mint az a munkakörük alapján elvárható lett volna.
Egyikük a Zala vármegyei kötődésű Festetics Mária grófnő, aki családi jó barátja, Deák Ferenc, valamint Andrássy Gyula gróf hatására 1871 decemberében vállalta el az udvarhölgyi feladatokat a királyné mellett. A rendkívül intelligens udvarhölgy hamar felismerte az udvartartásban működő erőviszonyokat, s az Erzsébet ellen irányuló intrikákkal, pletykákkal szemben harcosan védelmezte úrnőjét. A gödöllői kastélyban a grófnő szalonja a társasági összejövetelek kedvelt helyszíne volt.
Az udvarhölgy szolgálatának 27 évében a királyné egyik legkitartóbb útitársa volt. Kísérte őt külföldi útjaira, vonat- és hajóutakon, vadászatokon és a megerőltető sétákon is. Ez a megtiszteltetés azonban fizikailag őt is megviselte, s egy idő után bosszantotta, hogy a sétákon sokszor ő helyettesíti a többieket; ugyanakkor féltette is Erzsébetet a sokszor túlzásokba eső természete miatt.
Festetics Mária minden alkalmat megragadott arra, hogy élményeit írásban rögzítse. Élénk levelezést folytatott barátaival, családjával. Naplót is vezetett, amelynek fennmaradt, német nyelvű, gót betűs kötetei Erzsébet életének és az udvartartás mindennapjainak izgalmas, hiteles lenyomatát adják. A grófnő remélte, hogy naplójának lapjait nem fújja szét a szél: erre a gondolatára utal a neki szentelt különleges installáció, ahol a megmaradt kötetek bejegyzéseit olvashatjuk a „repkedő” lapokon.
A másik főszereplő Ferenczy Ida, a magyar felolvasónő, aki megőrizte a királyi családdal folytatott levelezését és a királynétól kapott ereklyéket, s egyik alapítója volt a budai várban 1908-ban megnyílt Erzsébet királyné Emlékmúzeumnak. Festetics Mária, Ferenczy Ida és báró Nopcsa Ferenc főudvarmester közösen állíttattak egészalakos szobrot Erzsébetnek a budapesti Örökimádás templomban, amelynek kisváltozatát elvittük a kiállításra. Itt látható a gyűjteményünkbe nemrégen bekerült, sokat megélt kincs: Ferenczy Ida egyik díszes fotóalbuma is.
Erzsébet az 1890-es évektől rengeteg időt töltött utazással. Sokat járt különféle gyógykúrákra és egzotikus helyszínekre is, de a lelkiállapota miatt már nem az úticélok vonzották, hanem az úton levés maga. Sajnálatos módon utazás közben érte a halál, 1898 szeptember 10-én a genfi tó partján, hajóra szállás közben egy olasz anarchista szúrta le, aki eredetileg az orleans-i herceget tervezte megölni. Váratlan halála a magyarokból őszinte gyászt váltott ki. Emlékének őrzését pedig szinte azonnal törvénybe iktatták. Csak az első évben több mint 2,7 millió növényt ültettek a tiszteletére. Még 9 évvel a halála után is célként fogalmazta meg a Vasárnapi Ujság, hogy minden településen legyen elnevezve valami Erzsébetről. Országszerte számos szobrot állítottak, amelyek közül a Zala megyei, nyirádi szobor volt az első 1899 májusában, a gödöllői szobor, Róna József alkotása pedig arról nevezetes, hogy az avatásán a király is megjelent 1901-ben.
A mítosz formálódásának persze legfontosabb eleme a királyné különleges, titokzatos szépségű alakja, hiszen Erzsébet valószínűleg a legtöbbet ábrázolt történelmi személyiségek közé tartozik. De vajon melyik is az igazi arca? A kiállítás közepére egy időtengelyt képzeltünk, amelynek segítségével szerettük volna Erzsébet portréin megmutatni az idő múlását. Ami persze lehetetlen, hiszen tudjuk, hogy 30 éves kora után nem ült kamera elé, és 40 évesen ült modellt utoljára festőnek. Így csak az ábrázolásokat tudtuk időrendbe helyezni – az idő azonban egy ponton megáll… A záró portrén, Hirsch Nelli posztumusz ábrázolásán is a 29 éves Erzsébet tekint vissza ránk.
A kiállítás reményeink szerint nagyszabású látványelemeivel is képes hatni. De az elmélyülésre vágyók részére sok apró információt, történetet, levélrészletet (sőt: meserészleteket is!) helyeztünk el a képeken és a tárgyak között, minden korosztályra számítva. A bejárat mellett játszó- és olvasósarkot alakítottunk ki, ahol kisfilmjeink elevenítik fel a hazai Erzsébet-kultusz központjaként működő gödöllői kastély királyi időszakának életét.
Faludi Ildikó
A kiállításhoz felhasznált irodalom
Borovi Dániel: Fotóhasználat Erzsébet királyné időskori arcképein. In: Fotóművészet, 2012. 4. szám
F. Dózsa Katalin: Sisi-legendák. Budapest, 2016
F. Dózsa Katalin–Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné mítosza. Budapest–Gödöllő, 2007
Faludi Ildikó–Reményi Márton: Herceg Egérváry Elemér naplója 1., 2., 3.
Falk Miksa: Kor és jellemrajzok. Budapest, 1902
Farkas Zsuzsanna–Kaján Marianna–Kovács Éva Marianna: Erzsébet királyné emlékezete képeslapokon. Budapest, 2007
Fischer-Westhauser, Ulla–Mraz, Gerda: Elisabeth. Wien-München, 2008
Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. Budapest, 1988
Kaján Marianna: Erzsébet királyné jótékonykodása (kézirat)
Kaján Marianna–Kovács Éva–Faludi Ildikó: Titkok, bálok, utazások. Gödöllő, 2012
Kaján Marianna: „Itt nyugta van az embernek…” Erzsébet királyné gödöllői kastélya (konferencia előadás)
Kaján Marianna: A Vöröskereszt Egylet Erzsébet-kórháza. Gödöllői Hírek, 2007. nov. 23.
Pálinkás Patrícia: Nem a közismert ruhájában koronázták meg Erzsébet királynét 2023. március 12. 09:05 https://mult-kor.hu/nem-a-kozismert-ruhajaban-koronaztak-meg-erzsebet-kiralynet-20230312?pIdx=1
Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona. Budapest, 1896
Ripka Ferenc: Erzsébet királyné Gödöllőn. Budapest, 1901
Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában. Sajtó alá rendezte: Vér Eszter Virág, Borovi Dániel. Szentendre, 2022
Szalay Imre: Az Erzsébet királyné emlékmúzeum. Budapest, 1911. 3. kiad.
Stadtlaender, Chris: Sisi Császárné titkos szépségreceptjei. Budapest, é.n.
Tolnayné Kiss Mária: Egy udvarhölgy naplójából. Gödöllő, 2009
Tolnayné Kiss Mária: Kedves Idám! Gödöllő, 2016
Tolnayné Kiss Mária: Útközben Erzsébet királynéval. Gödöllő, 2022
Varga Kálmán: A gödöllői kastély évszázadai. Budapest, 2003
Vér Eszter Virág: Erzsébet-kultusz I. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898–1914 között. In: Budapesti Negyed, 2006. nyár
Vér Eszter Virág: Erzsébet-kultusz II. Szöveggyűjtemény. In: Budapesti Negyed, 2006. ősz
A kiállítás létrehozásában közreműködtek: Dr. Ujváry Tamás, Dutka Tímea, Faludi Ildikó, Kalocsai Brigitta, Moravecz Tamás, Remsey Dávid, Tóth László, Villangó-Török Ivett
Szaktanácsadó: Borovi Dániel