„Az ember lelke kifürkészhetetlen, és sokszor még a hozzá legközelebb állók sem tudhatják, mi rejlik a legmélyén.”
(78.old.)
Egy könyvnél a borítója is meghatározó, felkelti a kíváncsiságot, érzelmet vált ki, megelőlegezi a könyv hangulatát.
Vajon ki lehet a háttal álló, titokzatos vöröshajú lány a századforduló divatját idéző ruhában a könyv borítóján? A könyv címe (Ida titkai) alapján az Olvasóban felmerülhet, hogy Ferenczy Idát idézi meg, aki Kecskemétről tündérmesébe illő módon került a bécsi udvarba. Olvasóként azonban hamar kiderül számunkra, hogy a regény egyik főszereplőjét, Zelmát idézi meg a borítón szereplő kép. A könyvnek a címe ellenére nem Ferenczy Ida a főszereplője, habár a személye és a hozzá kapcsolódó történetek egyfajta hídként kapcsolják össze a különböző történelmi korszakban zajló cselekményt és a két főszereplő lányt.
A regény a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte kecskeméti városháza építésének idején indul, amelyet a gazdag motívumvilágú, korai magyaros szecessziós megoldások és az épület formavilága miatt a helyiek ,,tündérpalota” névvel illették.
A könyv lapjain váltakozva hol időutazóként az 1896-os évben találjuk magunkat, hol pedig a 2022-es évben követjük nyomon két lány, Zelma és Kinga párhuzamos történetét, melyben Ferenczy Ida és a későbbiekben egy rokona is kiemelt szerepet kapnak. A főszereplőket összeköti a művészet iránti szeretet, valamint a fiatal felnőttlét meghatározó kérdései is; a pályaválasztás, karrier és a párkapcsolat. Zelma rokonával, a kecskeméti városházán dolgozó építész páros egyik tagjával, Pártos Gyulával érkezik a városba. Itt találkozik több olyan személlyel is, akik a későbbi sorsára is hatással lesznek, egy fiatalemberrel és egy idősebb hölggyel, aki nem más, mint Ferenczy Ida.
Hogyan alakul a közöttük lévő ismeretség egyre bizalmasabb kapcsolattá?
A regény számomra legerősebb részei azok voltak, amikor Ida mesélt Zelmának az életéről, az udvarban betöltött hivatásáról és az Erzsébethez fűződő kapcsolatáról. Személyes érintettség okán is, ezek a fejezetrészek érintettek meg a leginkább. Ferenczy Ida karakterét ölthetem magamra olykor egy-egy vezetés erejéig az élő történelem jegyében a Gödöllői Királyi Kastélyban, habár ő maga nem vezetett naplót, de a kortársai visszaemlékezései, levelezései alapján egy mozaikképhez hasonlóan próbálom minél alaposabban megismerni, megérteni az életét és rajta keresztül a környezetét is. Fábián Janka is erre tesz kísérletet, hogy a regényében érzékenyen és tisztelettudóan, ám olvasmányosan idézze meg Ida személyét. Számomra ez a kötet legnagyobb értéke.
Őfelsége felolvasónője voltam - Ida vezetés a Gödöllői Királyi Kastélyban, fotó: Király Gábor
A másik idősíkban játszódó történetszál főszereplője Kinga, akivel épp a kecskeméti városházáról szóló szakdolgozat írása közben ismerkedünk meg. Az egyetemista lány életébe fordulatot hoz egy titokzatos csomag felbukkanása, amelynek köszönhetően megismerkedik Zelma és rajta keresztül Ferenczy Ida életével is. A Zelmáról szóló részek mellett, nekem Kinga története kissé laposabb, nem annyira gördülékeny és mély, ám az olvasás élményéből nem zökkentenek ki a róla szóló fejezetek sem.
Érezhető volt, hogy a szerző a múlt iránti tisztelettel és a történelem iránti rajongással fogalmazta meg a regény sorait, és igyekezett a hitelesség keretein belül megjeleníteni a múltbéli eseményeket és karaktereket, ám ne várjunk a regénytől minden részletre kiterjedő és forrásalapú tudományosságot.
Kiknek ajánlanám a regény olvasását?
Elsősorban azok számára, akik kedvelik a könnyed, romantikus hangvételű, több történelmi síkon játszódó könyveket és érdeklődnek történelmi és művészeti témák iránt.
Fábián Janka regény ugyanabban az évben, 2023-ban jelent meg, mikor a kecskeméti városháza teljes rekonstrukción és megújuláson esett át, az időzítésben egyfajta tiszteletadás is érzek szerző felől. Érdemes lehet egy kecskeméti kirándulással is összekötni a regény olvasását, akár utazás közben ki is lehet olvasni ezt a kisregényt! Utazáshoz, nyaraláshoz egy kedves olvasmány, akár tinédzsereknek is!
Aki kedveli az írónő stílusát, annak egy friss hír, hogy 2024-ben újabb könyve jelent meg, Történelem és romantika címmel, A kötetben ismét előkerül a Monarchia időszaka is, Erzsébet királyné és Andrássy Gyula kapcsolatáról szóló fejezetbe az alábbi linken keresztül lehet beleolvasni:
Demeter-Guba Erzsébet