Fábián Janka: Ida titkai

Főoldal > Fábián Janka: Ida titkai

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Fábián Janka: Ida titkai


2024/07/03
Demeter-Guba Erzsébet

Egy korszakokon átívelő történelmi ,,tündérmese” 


„Az ember lelke kifürkészhetetlen, és sokszor még a hozzá legközelebb állók sem tudhatják, mi rejlik a legmélyén.”

(78.old.)



 

Egy könyvnél a borítója is meghatározó, felkelti a kíváncsiságot, érzelmet vált ki, megelőlegezi a könyv hangulatát. 

Vajon ki lehet a háttal álló, titokzatos vöröshajú lány a századforduló divatját idéző ruhában a könyv borítóján? A könyv címe (Ida titkai) alapján az Olvasóban felmerülhet, hogy Ferenczy Idát idézi meg, aki Kecskemétről tündérmesébe illő módon került a bécsi udvarba. Olvasóként azonban hamar kiderül számunkra, hogy a regény egyik főszereplőjét, Zelmát idézi meg a borítón szereplő kép. A könyvnek a címe ellenére nem Ferenczy Ida a főszereplője, habár a személye és a hozzá kapcsolódó történetek egyfajta hídként kapcsolják össze a különböző történelmi korszakban zajló cselekményt és a két főszereplő lányt.  

A regény a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte kecskeméti városháza építésének idején indul, amelyet a gazdag motívumvilágú, korai magyaros szecessziós megoldások és az épület formavilága miatt a helyiek ,,tündérpalota” névvel illették. 

A könyv lapjain váltakozva hol időutazóként az 1896-os évben találjuk magunkat, hol pedig a 2022-es évben követjük nyomon két lány, Zelma és Kinga párhuzamos történetét, melyben Ferenczy Ida és a későbbiekben egy rokona is kiemelt szerepet kapnak. A főszereplőket összeköti a művészet iránti szeretet, valamint a fiatal felnőttlét meghatározó kérdései is; a pályaválasztás, karrier és a párkapcsolat. Zelma rokonával, a kecskeméti városházán dolgozó építész páros egyik tagjával, Pártos Gyulával érkezik a városba. Itt találkozik több olyan személlyel is, akik a későbbi sorsára is hatással lesznek, egy fiatalemberrel és egy idősebb hölggyel, aki nem más, mint Ferenczy Ida.
 

Hogyan alakul a közöttük lévő ismeretség egyre bizalmasabb kapcsolattá?
A regény számomra legerősebb részei azok voltak, amikor Ida mesélt Zelmának az életéről, az udvarban betöltött hivatásáról és az Erzsébethez fűződő kapcsolatáról. Személyes érintettség okán is, ezek a fejezetrészek érintettek meg a leginkább. Ferenczy Ida karakterét ölthetem magamra olykor egy-egy vezetés erejéig az élő történelem jegyében a Gödöllői Királyi Kastélyban, habár ő maga nem vezetett naplót, de a kortársai visszaemlékezései, levelezései alapján egy mozaikképhez hasonlóan próbálom minél alaposabban megismerni, megérteni az életét és rajta keresztül a környezetét is. Fábián Janka is erre tesz kísérletet, hogy a regényében érzékenyen és tisztelettudóan, ám olvasmányosan idézze meg Ida személyét. Számomra ez a kötet legnagyobb értéke. 

 Őfelsége felolvasónője voltam - Ida vezetés a Gödöllői Királyi Kastélyban, fotó: Király Gábor

 

A másik idősíkban játszódó történetszál főszereplője Kinga, akivel épp a kecskeméti városházáról szóló szakdolgozat írása közben ismerkedünk meg. Az egyetemista lány életébe fordulatot hoz egy titokzatos csomag felbukkanása, amelynek köszönhetően megismerkedik Zelma és rajta keresztül Ferenczy Ida életével is. A Zelmáról szóló részek mellett, nekem Kinga története kissé laposabb, nem annyira gördülékeny és mély, ám az olvasás élményéből nem zökkentenek ki a róla szóló fejezetek sem. 

Érezhető volt, hogy a szerző a múlt iránti tisztelettel és a történelem iránti rajongással fogalmazta meg a regény sorait, és igyekezett a hitelesség keretein belül megjeleníteni a múltbéli eseményeket és karaktereket, ám ne várjunk a regénytől minden részletre kiterjedő és forrásalapú tudományosságot. 

 

Kiknek ajánlanám a regény olvasását? 

Elsősorban azok számára, akik kedvelik a könnyed, romantikus hangvételű, több történelmi síkon játszódó könyveket és érdeklődnek történelmi és művészeti témák iránt.

Fábián Janka regény ugyanabban az évben, 2023-ban jelent meg, mikor a kecskeméti városháza teljes rekonstrukción és megújuláson esett át, az időzítésben egyfajta tiszteletadás is érzek szerző felől. Érdemes lehet egy kecskeméti kirándulással is összekötni a regény olvasását, akár utazás közben ki is lehet olvasni ezt a kisregényt! Utazáshoz, nyaraláshoz egy kedves olvasmány, akár tinédzsereknek is! 

 

Aki kedveli az írónő stílusát, annak egy friss hír, hogy 2024-ben újabb könyve jelent meg, Történelem és romantika címmel, A kötetben ismét előkerül a Monarchia időszaka is, Erzsébet királyné és Andrássy Gyula kapcsolatáról szóló  fejezetbe az alábbi linken keresztül lehet beleolvasni: 

 

https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/fabian_janka_sisi_andrassy_gyula_tortenelem_romantika_szerelem.html?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAAR3kSiSzB67-MshKOf4M9mGNFBXUXAIMvYMo3TqQC9PC4yCXIs8XdN2ng1E_aem_hs9p-Zx-O0glQIorEd1r5g 

 

Demeter-Guba Erzsébet


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Fábián Janka: Ida titkai
Egy korszakokon átívelő történelmi ,,tündérmese” 
Erzsébet királyné elveszett könyvtára
Erzsébet királyné nagyon szeretett olvasni, így nem meglepő, hogy hatalmas könyvtárral rendelkezett.
Dr. Sisi
Avagy ki tud többet Erzsébet királynéról? Kvízjáték 3–5 fős csapatok részére
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.