Fábián Janka: Ida titkai

Főoldal > Fábián Janka: Ida titkai

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Fábián Janka: Ida titkai


2024/07/03
Demeter-Guba Erzsébet

Egy korszakokon átívelő történelmi ,,tündérmese” 


„Az ember lelke kifürkészhetetlen, és sokszor még a hozzá legközelebb állók sem tudhatják, mi rejlik a legmélyén.”

(78.old.)



 

Egy könyvnél a borítója is meghatározó, felkelti a kíváncsiságot, érzelmet vált ki, megelőlegezi a könyv hangulatát. 

Vajon ki lehet a háttal álló, titokzatos vöröshajú lány a századforduló divatját idéző ruhában a könyv borítóján? A könyv címe (Ida titkai) alapján az Olvasóban felmerülhet, hogy Ferenczy Idát idézi meg, aki Kecskemétről tündérmesébe illő módon került a bécsi udvarba. Olvasóként azonban hamar kiderül számunkra, hogy a regény egyik főszereplőjét, Zelmát idézi meg a borítón szereplő kép. A könyvnek a címe ellenére nem Ferenczy Ida a főszereplője, habár a személye és a hozzá kapcsolódó történetek egyfajta hídként kapcsolják össze a különböző történelmi korszakban zajló cselekményt és a két főszereplő lányt.  

A regény a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte kecskeméti városháza építésének idején indul, amelyet a gazdag motívumvilágú, korai magyaros szecessziós megoldások és az épület formavilága miatt a helyiek ,,tündérpalota” névvel illették. 

A könyv lapjain váltakozva hol időutazóként az 1896-os évben találjuk magunkat, hol pedig a 2022-es évben követjük nyomon két lány, Zelma és Kinga párhuzamos történetét, melyben Ferenczy Ida és a későbbiekben egy rokona is kiemelt szerepet kapnak. A főszereplőket összeköti a művészet iránti szeretet, valamint a fiatal felnőttlét meghatározó kérdései is; a pályaválasztás, karrier és a párkapcsolat. Zelma rokonával, a kecskeméti városházán dolgozó építész páros egyik tagjával, Pártos Gyulával érkezik a városba. Itt találkozik több olyan személlyel is, akik a későbbi sorsára is hatással lesznek, egy fiatalemberrel és egy idősebb hölggyel, aki nem más, mint Ferenczy Ida.
 

Hogyan alakul a közöttük lévő ismeretség egyre bizalmasabb kapcsolattá?
A regény számomra legerősebb részei azok voltak, amikor Ida mesélt Zelmának az életéről, az udvarban betöltött hivatásáról és az Erzsébethez fűződő kapcsolatáról. Személyes érintettség okán is, ezek a fejezetrészek érintettek meg a leginkább. Ferenczy Ida karakterét ölthetem magamra olykor egy-egy vezetés erejéig az élő történelem jegyében a Gödöllői Királyi Kastélyban, habár ő maga nem vezetett naplót, de a kortársai visszaemlékezései, levelezései alapján egy mozaikképhez hasonlóan próbálom minél alaposabban megismerni, megérteni az életét és rajta keresztül a környezetét is. Fábián Janka is erre tesz kísérletet, hogy a regényében érzékenyen és tisztelettudóan, ám olvasmányosan idézze meg Ida személyét. Számomra ez a kötet legnagyobb értéke. 

 Őfelsége felolvasónője voltam - Ida vezetés a Gödöllői Királyi Kastélyban, fotó: Király Gábor

 

A másik idősíkban játszódó történetszál főszereplője Kinga, akivel épp a kecskeméti városházáról szóló szakdolgozat írása közben ismerkedünk meg. Az egyetemista lány életébe fordulatot hoz egy titokzatos csomag felbukkanása, amelynek köszönhetően megismerkedik Zelma és rajta keresztül Ferenczy Ida életével is. A Zelmáról szóló részek mellett, nekem Kinga története kissé laposabb, nem annyira gördülékeny és mély, ám az olvasás élményéből nem zökkentenek ki a róla szóló fejezetek sem. 

Érezhető volt, hogy a szerző a múlt iránti tisztelettel és a történelem iránti rajongással fogalmazta meg a regény sorait, és igyekezett a hitelesség keretein belül megjeleníteni a múltbéli eseményeket és karaktereket, ám ne várjunk a regénytől minden részletre kiterjedő és forrásalapú tudományosságot. 

 

Kiknek ajánlanám a regény olvasását? 

Elsősorban azok számára, akik kedvelik a könnyed, romantikus hangvételű, több történelmi síkon játszódó könyveket és érdeklődnek történelmi és művészeti témák iránt.

Fábián Janka regény ugyanabban az évben, 2023-ban jelent meg, mikor a kecskeméti városháza teljes rekonstrukción és megújuláson esett át, az időzítésben egyfajta tiszteletadás is érzek szerző felől. Érdemes lehet egy kecskeméti kirándulással is összekötni a regény olvasását, akár utazás közben ki is lehet olvasni ezt a kisregényt! Utazáshoz, nyaraláshoz egy kedves olvasmány, akár tinédzsereknek is! 

 

Aki kedveli az írónő stílusát, annak egy friss hír, hogy 2024-ben újabb könyve jelent meg, Történelem és romantika címmel, A kötetben ismét előkerül a Monarchia időszaka is, Erzsébet királyné és Andrássy Gyula kapcsolatáról szóló  fejezetbe az alábbi linken keresztül lehet beleolvasni: 

 

https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/fabian_janka_sisi_andrassy_gyula_tortenelem_romantika_szerelem.html?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAAR3kSiSzB67-MshKOf4M9mGNFBXUXAIMvYMo3TqQC9PC4yCXIs8XdN2ng1E_aem_hs9p-Zx-O0glQIorEd1r5g 

 

Demeter-Guba Erzsébet


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Erzsébet királyné gödöllői vadászatai
Erzsébet királyné (1837–1898) apjától, Miksa bajor hercegtől (1808–1888) örökölte a lovaglás iránti szenvedélyét, aki híresen jó lovas volt.
Sisi, a sztár!
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ FILMEN ÉS SZÍNPADON Időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban, 2024. 11. 09.-2025. 02. 28.
Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen
Az Erzsébet királyné ellen 1898. 09. 10.-én Genfben elkövetett merénylet a mai napig foglalkoztatja a világot. Miért pont Erzsébet királyné? Az évforduló kapcsán ajánlanám olvasásra ezt a könyvet. A könyv nem hosszú, mindössze 160 oldal, de csak magarára a merényletre fókuszál.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.