Possenhofen-Genf: Útközben a királynéval
Az első szoba utazásainak helyszíneit tekinti át, idővonallal, térképpel, interaktív formában. Az élettörténetét bejáró terepasztal állomásain elinduló filmek segítenek a tájékozódásban, és egy utazóládát kinyitva a helyszíneket mozgásban is megfigyelhetjük a monitoron. Erzsébet személyét egy ifjú korában készült bronz portré, valamint élete utolsó, svájci utazása során készült fotóábrázolás jeleníti meg. A szobát sok-sok korabeli képeslap és úti történet teszi színessé.
A falkavadászatok királynője: Természet és sport
A fiatal császárné életét meghatározta a természet és a mozgás szeretete, különleges helyet foglaltak el szívében a kutyák és a lovak. Kitűnően lovagolt, a gödöllői lovardában cirkuszi műlovarnők segítségével fejlesztette tudását, és korának egyik legjobb női lovasa lett. A Gödöllő-környéki falkavadászatok főszereplője, később meghódította az angliai és írországi terepeket is. Lovaglóruháival divatot teremtett. Idősebb korában a túrázás és gyaloglás vált fő sportjává, de úszott, vívott, és kipróbálta a kerékpározást és a céllövészetet is. A második szoba fiókjaiban és kukucskálós installációjában számos érdekes történet olvasható. A tárlókban a királyné utazó széke és több vadászattal kapcsolatos tárgy látható. Karcsú, sportos alakját egy, a méretére készült lovaglóruha-rekonstrukció eleveníti meg.
Európa legszebb asszonya: szépség, öltözködés, diéta
Erzsébet ma is ható személyes varázsa egyéniségéből és szépségéből fakadt. Sudár alakját megőrizte, kifinomult öltözködésével, egyedi frizurájával divatot teremtett, a hölgyek szívesen utánozták.
Ebben a szobában különböző életkorában készült ábrázolások segítségével mutatjuk be a szép királynét. Egyedi életmódját, rendhagyó étkezési és szépségápolási szokásait interaktív falakon fedezhetik fel a látogatók. A korabeli miliőről a királyné gödöllői lakosztályát díszítő lila kárpittal bevont szalongarnitúra és a királyi étkészlet darabjai gondoskodnak.
A magyarok királynéja: Utazások Magyarországon
A királynét különleges kapcsolat fűzte Magyarországhoz. Szerette népét, megtanulta a nehéznek vélt nyelvét, környezetébe több magyart választott. A negyedik teremben közülük többekkel megismerkedhetünk egy interaktív panelen, sőt egy kis játékkal a bőrükbe is bújhatunk.
1857 és 1897 között sokszor járt Magyarországon. Szerepe volt az osztrák-magyar kiegyezésben, amiért köszönetképpen a királlyal együtt, 1867. június 8-án koronázták meg. Budán szülte meg negyedik gyermekét, Mária Valériát, sok időt töltött Gödöllőn, elutazott Herkulesfürdőre és Bártfafürdőre. Utolsó nyilvános megjelenése az 1896-os millenniumi ünnepségeken volt. A koronázási ceremónia egyik helyszínén magunk is jelen lehetünk egy panorámafotó jóvoltából, sőt a királyné előtt is tiszteleghetünk egy „okos” eszköz és egy róla készült reprezentatív festmény segítségével.
1857. májusában, az uralkodópár magyarországi körútja során járt Gyulán és Ókígyóson. Ennek helyi emlékeit is megcsodálhatjuk, sőt az egyiket föl is lapozhatjuk a teremben.
Faludi Ildikó, Kaján Marianna, Kovács Éva Marianna