Úton Erzsébet királynéval

Főoldal > Úton Erzsébet királynéval

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Úton Erzsébet királynéval


2022/10/04

Kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből

2022. május 25–2023. május 28.

 

 

Erzsébet királyné személyét a mai napig növekvő érdeklődés és kultusz övezi világszerte, de kevésbé ismert, hogy az utazás életének meghatározó tényezője volt. Hazájától távol talált rá a szerelem, Bajorországból Ausztriába költözött, de a császárnéi szerep teljesíthetetlen elvárásai elől gyakran családjához menekült. Ferenc József mellett hivatalos utazásokon vett részt, Magyarországot is egy ilyen út során ismerte meg közelebbről. Visszatérő betegségei miatt külföldi gyógyhelyeken kellett kúrálnia magát, és lovas szenvedélye, antik kultúra iránti vonzalma miatt is gyakran kelt útra. Fia halála után pedig már nem az újabb úti célok, hanem pusztán az úton levés vonzotta a lelke nyugalmát kereső királynét. A halálát okozó végzetes döfés is utazás közben, Genfben érte.

A kiállítás négy szobája ezt a folyamatos, valós és belső utazást mutatja be tárgyak, sztorik, Erzsébet-ábrázolások segítségével. Kiemelt helyet kapott a királyné Magyarországhoz és Gyulához kapcsolódó története.

Úton Erzsébet királynéval

Possenhofen-Genf: Útközben a királynéval

 



Az első szoba utazásainak helyszíneit tekinti át, idővonallal, térképpel, interaktív formában. Az élettörténetét bejáró terepasztal állomásain elinduló filmek segítenek a tájékozódásban, és egy utazóládát kinyitva a helyszíneket mozgásban is megfigyelhetjük a monitoron. Erzsébet személyét egy ifjú korában készült bronz portré, valamint élete utolsó, svájci utazása során készült fotóábrázolás jeleníti meg. A szobát sok-sok korabeli képeslap és úti történet teszi színessé.

 

A falkavadászatok királynője: Természet és sport

 

A fiatal császárné életét meghatározta a természet és a mozgás szeretete, különleges helyet foglaltak el szívében a kutyák és a lovak. Kitűnően lovagolt, a gödöllői lovardában cirkuszi műlovarnők segítségével fejlesztette tudását, és korának egyik legjobb női lovasa lett. A Gödöllő-környéki falkavadászatok főszereplője, később meghódította az angliai és írországi terepeket is. Lovaglóruháival divatot teremtett. Idősebb korában a túrázás és gyaloglás vált fő sportjává, de úszott, vívott, és kipróbálta a kerékpározást és a céllövészetet is. A második szoba fiókjaiban és kukucskálós installációjában számos érdekes történet olvasható. A tárlókban a királyné utazó széke és több vadászattal kapcsolatos tárgy látható. Karcsú, sportos alakját egy, a méretére készült lovaglóruha-rekonstrukció eleveníti meg.

 

Európa legszebb asszonya: szépség, öltözködés, diéta

 

Erzsébet ma is ható személyes varázsa egyéniségéből és szépségéből fakadt. Sudár alakját megőrizte, kifinomult öltözködésével, egyedi frizurájával divatot teremtett, a hölgyek szívesen utánozták.

Ebben a szobában különböző életkorában készült ábrázolások segítségével mutatjuk be a szép királynét. Egyedi életmódját, rendhagyó étkezési és szépségápolási szokásait interaktív falakon fedezhetik fel a látogatók. A korabeli miliőről a királyné gödöllői lakosztályát díszítő lila kárpittal bevont szalongarnitúra és a királyi étkészlet darabjai gondoskodnak.

 

A magyarok királynéja: Utazások Magyarországon

 

A királynét különleges kapcsolat fűzte Magyarországhoz. Szerette népét, megtanulta a nehéznek vélt nyelvét, környezetébe több magyart választott. A negyedik teremben közülük többekkel megismerkedhetünk egy interaktív panelen, sőt egy kis játékkal a bőrükbe is bújhatunk.

1857 és 1897 között sokszor járt Magyarországon. Szerepe volt az osztrák-magyar kiegyezésben, amiért köszönetképpen a királlyal együtt, 1867. június 8-án koronázták meg. Budán szülte meg negyedik gyermekét, Mária Valériát, sok időt töltött Gödöllőn, elutazott Herkulesfürdőre és Bártfafürdőre. Utolsó nyilvános megjelenése az 1896-os millenniumi ünnepségeken volt. A koronázási ceremónia egyik helyszínén magunk is jelen lehetünk egy panorámafotó jóvoltából, sőt a királyné előtt is tiszteleghetünk egy „okos” eszköz és egy róla készült reprezentatív festmény segítségével.

1857. májusában, az uralkodópár magyarországi körútja során járt Gyulán és Ókígyóson. Ennek helyi emlékeit is megcsodálhatjuk, sőt az egyiket föl is lapozhatjuk a teremben.

 

Faludi Ildikó, Kaján Marianna, Kovács Éva Marianna

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Erzsébet-nap a Gödöllői Királyi Kastélyban
2024. november 23.  „Az én Sisim” közösségi nap – gyűjtőknek és rajongóknak Erzsébet nevű látogatóinkat ezen a napon 50% kedvezménnyel ajándékozzuk meg az állandó kiállítás belépőjegyéből.
Ferenc József: Ifjúkori napló 1839–1848
A gazdagon illusztrált kötet egy 1839 őszén tett egyhetes Alsó-Ausztriai utazást leíró útinaplóval indul, melyen a kilencéves főherceg legidősebb öccsével és nevelőikkel vett részt.
Erzsébet királyné gödöllői vadászatai
Erzsébet királyné (1837–1898) apjától, Miksa bajor hercegtől (1808–1888) örökölte a lovaglás iránti szenvedélyét, aki híresen jó lovas volt.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.