A Sisi-filmtől a nagymama kézimunkájáig

Főoldal > A Sisi-filmtől a nagymama kézimunkájáig

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

A Sisi-filmtől a nagymama kézimunkájáig
2022/09/05

A Sisi-filmtől a nagymama kézimunkájáig

 

Bemutatjuk Az én Sisim című felhívásunkra érkezett nyertes pályázóinkat!

Veres Kinga:

„ Sisi iránti rajongásom egészen kicsi koromban kezdődött, amikor megnéztem Ernst Marischka ikonikus filmjét Romy Schneider főszereplésével. Szerintem a legtöbb Sisi-rajongó innentől datálja a rajongást. :) Volt, hogy születésnapomra vagy névnapomra Sisis könyvet kaptam, kezdve a mesekönyvektől át egészen az életrajzi könyvekig. Aztán ahogy egyre cseperedtem, meglátogattam Gödöllőt és többször is visszatértem oda.

Ami a gyűjteményemet illeti, szinte csak könyvekből áll, van egy bögrém Schönnbrunnból, de ennyi az egész. S talán nem is azért szeretnék pályázni, mert hatalmas a gyűjteményem, s talán nem is fogok megfelelni a kritériumnak, de szeretném megmutatni azt a képet, amit csatoltam. Ez egy gobelin kép, amely Franz Xavier Winterhalter festménye alapján készült. S hogy miért is különleges kép ez számomra? Mert a nagymamám készítette nekem. Pár évvel ezelőtt rohamosan romlani kezdtek a kéz ízületei és ezt a képet akkor készítette, amikor még meg tudta fogni rendesen a tűt. Ezért jelenti nekem a legtöbbet és ezért szeretném megmutatni.” 

 

További érdekességek Kingáról:

  • Portréfotóját bátyja készítette. Hogy minél tökéletesebb legyen a kép a virágzó fa előterében, Kingának egy létra tetején kellett egyensúlyoznia, amíg elkészül.
  • A gimnáziumi évek során felsőfokú német nyelvvizsgát tett, ahol az egyik szóbeli vizsgarész feladata volt egy német vagy osztrák vonatkozású téma feldolgozása. Kinga párhuzamot vont két kedvence, Erzsébet és első híres megformálója, Romy Schneider élete között. Szóbeli prezentációjához poszter is készült, amely a következő címet viselt: Licht und Schatten des Ruhms. (A dicsőség fénye és árnyéka)
  • Gyermekként sokszor hasonlították az ifjú Erzsébethez.
  • Nagy csodálója Czédly Mónika ruharekonstrukcióinak, valamint Káli-Rozmis Barbara előadásait is nagyon szereti. Facebookon több Erzsébettel foglalkozó csoportnak is a tagja. 

 

A nyertes pályázatokból készülő Erzsébet-kiállítás 2022. szeptember 10-től lesz látogatható a Gödöllői Királyi Kastélyban!




Az én Sisim

Gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében 
 

A magyarországi Erzsébet királyné-kultusz központjaként működő gödöllői kastély  különleges meglepetéssel készült 2022-ben a Sisi-rajongók számára. A számos muzeális kincset felvonultató állandó és időszaki kiállítások után a főszerep a gyűjtőké volt! Pályázat keretében találták meg azokat a jelentkezőket, akik szívesen megmutatták a nagyközönségnek gyűjtőszenvedélyük legszebb, legérdekesebb darabjait. A gyűjtőket és a tárgyak sokféleségét bemutató időszaki kiállítás a legizgalmasabb gyűjtemények tárgyaiból készült a Gödöllői Királyi Kastélyban. A kiállítás már nem látogatható, de   "Az én Sisim"-közösséget tovább építjük, itt és Facebook csoportunkban!
 

Kiállítás >>

Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>