Erzsébet nyomában, térképen jelölve

Főoldal > Erzsébet nyomában, térképen jelölve

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Erzsébet nyomában, térképen jelölve


2022/09/01

Erzsébet nyomában, térképen jelölve

Szabados Mónika több mint két évtizeddel ezelőtt eredt Erzsébet királyné nyomába, s azóta is gyűjti a vele kapcsolatos utazásokat. Bemutatjuk Az én Sisim című felhívásunkra érkezett nyertes pályázóinkat!

Erzsébet nyomában, térképen jelölve

„10 éves koromban Marieluise von Ingenheim 6 részes könyvsorozatát kaptam meg ajándékba az Anyukámtól. Nem sokkal később vetítette a televízió a Romy Schneider-féle Sissi-sorozatot. Kisgyerek voltam még, de éreztem, hogy a könyvek és a filmek tartalma nem igazán egyezik meg. Ezért a helyi könyvtárból és egy ismerős nénitől könyveket szereztem Erzsébet királynéról. Szerettem volna megismerni a valóságot, ezért falni kezdtem a könyveket, újságcikkeket. Egyre jobban érdekelt Sisi élete. Elindult a gyűjtés.



A ’90-es években két meghatározó dolog történt velem a hobbim terén. Egyrészt a kerepesi nagymamámtól életemben először átbuszoztam Gödöllőre, és a még félig felújított, szétvert, látogatók elől még elzárt kastélyba belógtam és tátott szájjal bámultam az épületet. Nos, igen hamar kipenderítettek onnan, de akkor egy hátsó kapun próbálkoztam bejutni, de pechemre ugyanazzal az építésvezetővel futottam össze, aki aztán határozottan kitessékelt a kastély területéről.

Másrészt a Szegedi Szabadtéri Játékokon megnéztem az Elisabeth musicalt.

Azt hiszem, ez a két esemény végleg eldöntötte sorsomat. Sosem felejtem el azt az érzést, mikor a romos kastélyban szédelegtem, de végig az dübörgött bennem, hogy igen, ott lehetek, ahol Sisi is járt. És innen nem volt megállás! Tudatosan el akartam jutni olyan helyekre, ahová Erzsébet királyné is elutazott. De, mint azt tudjuk, ő egy igazi világutazó volt, így hiába jártam már Gödöllőtől Possenhofenen át Genfig rengeteg helyen, még sok úti cél vár rám.

Mint minden Sisi rajongó, én is hajlamos vagyok a kiskanáltól csokiig mindent megvásárolni, sőt a sokadik Erzsébetet ábrázoló hűtőmágnest vagy bögrét is hazacipelni. De ha valaki megkérdezné, hogy tulajdonképpen mit is gyűjtök igazán, akkor biztosan egyből rávágnám, hogy utazásokat!

Már szinte hazajárok Gödöllőre, Bécsbe vagy Bad Ischl-be, de igazán otthon érzem magam Bajorországban is.

Az utazásoktól elválaszthatatlan és az utazásokban nagy segítséget jelent a könyvgyűjteményem. Azt hiszem a magyar nyelvű könyvekből már majdnem mindent megszereztem, van, amiből többféle kiadást is. Ugyanakkor az utóbbi években tudatosan keresem a magyarul még nem kiadott német nyelvű műveket is.

Külön albumba gyűjtöm a belépőjegyeket, és több albumnyi képeslapom is van a meglátogatott helyekről. Egy óriási térképen jelölöm piros zászlókkal azokat a helyeket, ahol a királyné is, és én is jártam, fehér zászlóval az új célokat. Egyre kevesebb már a fehér zászlócska.

Ezek az utazások mindig nagyon kalandosak, hiszen Sisi nem egyszerűen csak megszállt egy nagyváros fényűző szállodájában, hanem bizony erdőkön, hegyeken át lovagolt órákon át, néha akár egy hegyi kis házikóban éjszakázva. Így nem mindig egyszerű a nyomában járni.

Az egyik ilyen erdei kirándulását szerettük volna Sztáray Irma segítségével rekonstruálni Bad Neuheim mellett. Ez az egyik legkülönlegesebb vagy talán legviccesebb utazásunk lett.

Sztáray szerint Erzsébet királyné Bad Neuheim mellett Winterstein környékén kirándult, és mivel vezetőre volt szüksége, ezért betért az erdészházba, ahonnan az erdész lánya készségesen elkísérte az utat mutatva az erdőben.

Az interneten azt olvastam, hogy az erdészház ma is áll, sőt étterem működik benne. A rengeteg kirándulás miatt a napunk végére maradt ez a hely, így késő este kalandos erdei utakon jutottunk el ide. Amikor az étterembe beléptünk, a helyi békésen sörözgető emberek döbbenten meredtek ránk, hogy mit keres két furcsa magyar itt az Isten háta mögött az erdőben ilyen késő este. Hát még, amikor zavarunkban két forró csokit kértünk.

A pultos hölgy lengyel vendégmunkásként még jobban elcsodálkozott, mikor közöltük, hogy mi egy Sisi szobrot keresünk. Ugyanis Erzsébet királyné bad neuheimi kezelőorvosának, Schott professzornak személyesen ajándékozott egy mellszobrot, ami a neten lévő cikkek szerint a sörözőben található jelenleg. A pincérlány szerint nincs ott náluk semmilyen szobor, de azért megkérdezi a főnökét. Jött is a tulaj, majd egy irodán és több raktárhelységen keresztül egy félreeső hátsó szobába vezetett minket, és rámutatott a szoborra. Szegény, szerintem azóta is azon gondolkodik, ki lehetett az a két idióta magyar, aki a szobrot meglátva indiántáncot lejtve 400 fotót készített, majd busás borravalót hátrahagyva vigyorogva hálálkodva távozott.

Hogy melyik a legkedvesebb tárgyam és miért? Olyan ez a kérdés, mint egy édesanyától megkérdezni, melyik a kedvenc gyermeke. Nehéz volna egyet is kiemelni. Ha mégis muszáj volna, akkor Sztáray Irma könyvét emelném ki. Eredeti kiadásban is megvan ez a könyv, de az védve a polcon pihen. Viszont az új kiadású könyv gyakorlatilag már rongyosra utazott. Ugyanis a könyv alapján rengeteg helyet felkerestünk Európában Sisi nyomában utazva.”

 

Szabados Mónika kedvenc Sisi-relikviái mellett úti élményeit is megmutatjuk a 2022. szeptember 10-től látogatható, Az én Sisim című kiállításunkon, a gödöllői kastélyban.


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei
A könyv címe alapján azt hihetnénk, hogy „titkokat” tudunk meg Ferenc Józsefről: milyen is volt ő valójában, és hogy nem is volt talán talpig úriember fiatal korában. A kicsit vaskos könyv azonban kicsit mást, de sokkal többet ad nekünk, és rájövünk, nagyobb jelentősége van az alcímnek, mint a főcímnek. Nem csupán az egykori császárról és királyról tudunk meg érdekes dolgokat, hanem az egész Habsburg családról, kezdve I. Ferdinánd császártól egészen IV. Károly és családjáig.
A Kastély a Sisi Baráti Körben
2023. április 15-én szombaton egy nagy találkozás tanúi lehettünk az Eötvös 10-ben: a 25 éves Sisi Baráti Kör látta vendégül a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusait, Kaján Mariannát és Faludi Ildikót, akik a tavaly év végén megjelent Útközben Erzsébet királynéval című kötetről meséltek az összegyűlteknek. A könyv bemutatójára 2022. december 18-án került sor a kastély dísztermében, magáról a műről itt írtak.   Számomra rengeteg újdonsággal szolgált ez a szombati találkozó. Tolnayné Kiss Mária tulajdonában volt az ú.n. Farkas Archívum, amelyet Egon Cäsar Corti nevezett így el az 1930-as években, aki elsőként kutathatta ezt a páratlan gazdagságú anyagot, amely Ferenczy Ida után fennmaradt. Farkas László Ida rokona volt, és az ő felsőbabádi kastélyának padlásán vészelték át az Erzsébet királyné felolvasónőjéhez címzett levelek és egyéb dokumentumok a háború pusztításait. Ez a Farkas László volt Mária néni nagyapja. Mária néni pedig az egész kollekció megmentője! A Kastély muzeológusai 1995-ben kezdtek el vele együtt dolgozni, mint minden olyan gyűjtővel, gyűjteménnyel, ahonnan Erzsébet-relikviákat remélhettek. Mária néni onnantól fordított a Kastély számára, Festetics Mária ránk maradt 9+1 darabból álló, eredeti gót betűkkel írott német nyelvű naplóját, melyet ma az Országos Széchényi Könyvtár őriz. Olyannyira kiismerte magát a gót betűs írásmódban, hogy sok anyanyelvi németajkú kutatónak is beletört a bicskája. A naplóból egy válogatás már megjelent, Egy udvarhölgy naplójából címmel, 2009-ben, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum jóvoltából, a Gödöllői Kastély-Könyvek sorozat 2. darabjaként. Ezt követte a sorozat 3. darabja, a Kedves Idám! Leveleskönyv újbóli kiadása. Ez is Tolnayné Kiss Mária nevéhez fűződik, aki összeválogatta ezeket a leveleket, valamint jegyzetekkel, ismertetőkkel bővítette. Mint kiderült, a puzzle darabkái csak nagy sokára álltak össze a muzeológusok számára is, mert Mária néni eleinte mindig csak kis darabokat mutatott meg (az azóta már kiderült: 1540 darabot számláló) gyűjteményéből. Mindig adott kérésre készült fel, és nem lehetett tudni, milyen elképesztő kincs van még a birtokában. Egyik alkalommal a muzeológusok kissé elkeseredve azon borongtak, hogy nincs még meg egy időszaki kiállításuk legütősebb tárgya. Valami, ami mindent visz! Amitől szeme-szája eláll a közönségnek. Mária néni segítőkészen elvonult a másik szobába, majd egy csodálatos brossal tért vissza, ami nagyon nagy valószínűséggel Erzsébet királyné ajándéka volt Ferenczy Ida számára. Emlékszem a kiállításra, valóban nagyot ütött! Azóta a bross az állandó kiállítás anyagát gazdagítja. Természetesen ilyenkor a muzeológusok nem egyszerűen zsebre vágják a csecsebecsét, hanem felbecsültették, szerződést írtak, és kastélyos autóval szállították el. Pontosan ugyanilyen alaposan és szakszerűen jártak el akkor, amikor végül szóba került, hogy Mária néni a Kastélyra bízza teljes gyűjteményét. Ekkor derült csak fény rá, mekkora anyagról is beszélhetünk. Amint már említettük, 1540 db levél, képeslap, feljegyzés, cikk, recept tartozik bele. Ebből 37 levél magától Erzsébet királynétól származik. Mi történik, amikor egy ilyen hatalmas eszmei értékű gyűjtemény kerül a múzeum birtokába? A várva várt iratanyag  ezekben a dobozokban érkezett meg:                           Ezeket először is szét kellett bontani, azonnal bevonni egy restaurátort a munkálatokba, hogy mely dokumentumok vannak a legnagyobb bajban, melyeket kell azonnal menteni. Ilyenek voltak a papírba rozsdásodott gombostűk, a műanyag genotermbe szorult iratok, és az orosz katonák által levagdosott bélyegek visszaillesztésének ragasztófoltjai. Mária néni teljes jóakarattal gyűjtötte műanyag tasakokban ezeket az iratokat az 1980-as években, hiszen fogalma sem lehetett róla, mennyire savasak ezek a tokok, és magukba szívják a tintát, elvesztvén ezzel az eredeti levél tartalmát. Jóakaratból látta el Farkas Archívum bélyegzővel is az egyes darabokat. De arra sem számíthatott, hogy ez vízben oldódó tinta, így a restaurátorok a hagyományos módszerekkel nem tudják rendbehozni ezeket. A restaurálás azóta is, évenkénti ütemezésben zajlik.  Készülnek majd további kiadványok is ebből a gazdag anyagból, de most azt a 6 évvel ezelőtti tervet valósították meg, amelyről Mária nénivel még 2016-ban leszerződtek. Történetesen, hogy az Útközben Erzsébet királynéval című levélgyűjteményt újra kiadják, friss képanyaggal, új és folyamatos számozású lábjegyzetekkel, tartós, kemény fedelű borítóval. Kiinduló pontjuk az első kiadás szövegén túl Mária néni saját példánya volt, amelyet ő számos jegyzettel, megjegyzéssel ellátott. A szkennelés persze hagyott hibákat maga után, úgyhogy betűről betűre ellenőrizni kellett, hogy biztosan minden egyezzen, különösen magukban a levelek szövegeiben. Mindenképpen betűhíven, az akkori helyesírásnak vagy hibáknak a meghagyásával akarták kiadni a művet, hiszen egy forráskiadvány enélkül semmit sem ér. (Pl. Festetics Mária a „rémítő” kifejezést következetesen „remitő”-nek írta. Egy valódi muzeológus, forráskutató soha nem javítana bele ilyen bakikba, hiszen éppen ettől személyes és hiteles az egész anyag.) Természetesen szó esett a kötetben szereplő levelek szerzőiről is. A két főszereplő Festetics Mária grófnő, udvarhögy és báró Nopcsa Ferenc főudvarmester. De találunk benne leveleket Mikes Johannától és Majláth Saroltától is, akik szintén mindketten Erzsébet udvarhölgyei voltak. Festetics Mária ekkor már több mint 20 éve szolgálta úrnőjét, úgyhogy a korai elragadtatottság már nem volt jellemző rá. A könyv az 1890-93 közötti két nagy utazást idézi fel, ahol (többek közt) Mária kísérte a királynét. Itt már konkrétan hangot adott azon szigorú véleményének, hogy Erzsébet önzővé vált és teljes mértékben hiányzik belőle az empátia a személyzet tagjait illetően. Báró Nopcsa Ferencnek is meggyűlik a baja az elemekkel: hideg, meleg, eső, szél. Erzsébet ezekből sok alkalommal nem is részesült, vagy ha igen, szabad akaratából. Nem így az őt kísérő udvaroncok! A levelekből kiderül, hogy egyáltalán nem luxuskörülmények közt utaztak. A muzeológus előadók két témakört emeltek ki a levelekben megmutatkozó valóságból: 1., Ezeket a luxusmentes, sőt konkrétan kényelmetlen körülményeket. 2., A királyné mellett szolgálatot betöltő személyek közt kialakult baráti, sírig tartó kapcsolatokat. Ezek jóval a királyné halálát követően is megmaradtak, hiszen pontosan tudjuk, hogy Ferenczy Ida lakása szinte önmagában egy Erzsébet-múzeummá változott, ahol igen gyakorta vendégeskedett a magyar személyzet többi tagja, így Festetics Mária és Nopcsa Ferenc is. Csodálatos és érdekfeszítő előadásban volt részünk, ahol a királyné kultuszát őrző két legnagyobb és legelkötelezetebb társaság résztvevői találkoztak: a Gödöllői Királyi Kastély és a Sisi Baráti Kör tagjai. Varga Andrea     Kaján Marianna, Faludi Ildikó muzeológusok, a kötet szerkesztői és Kiss Erzsébet a Sisi Baráti Kör elnöke. Fotó: Tóth Andrásné      
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.