Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei

Főoldal > Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei


2023/05/31

A könyv címe alapján azt hihetnénk, hogy „titkokat” tudunk meg Ferenc Józsefről: milyen is volt ő valójában, és hogy nem is volt talán talpig úriember fiatal korában. A kicsit vaskos könyv azonban kicsit mást, de sokkal többet ad nekünk, és rájövünk, nagyobb jelentősége van az alcímnek, mint a főcímnek. Nem csupán az egykori császárról és királyról tudunk meg érdekes dolgokat, hanem az egész Habsburg családról, kezdve I. Ferdinánd császártól egészen IV. Károly és családjáig.


A fejezetek témákra vannak bontva, ám ahhoz, hogy még jobban tudjuk értékelni a könyv adta érdekességeket, lehet, érdemes kicsit jobban is ismerni a Habsburg családot. Szinte mindegyik fejezetben kapunk példát egy-egy családból, de az időben való ugrálás miatt elfeledkezhetünk egy-egy személyről és lehet, vissza kell lapoznunk több jegyzetnyit is, hogy megkapjuk a választ, milyen módon kötődik a családhoz az, akinek a naplóbejegyzését vagy levelét olvassuk. Ám ez senkit ne riasszon el, mert a könyv jegyzete részletes, ezért mindenkiről megtaláljuk a szükséges információt.

A könyv szerethetőségének és érdekességének a kulcsa a naplóbejegyzések és a levelek. Sokszor lehet hallani, olvasni, hogy a naplók azért hitelesebb dokumentumok, mert azokat egy személy magának írta, minden elvárás nélkül, hogy megmaradjanak az adott eseményekkel kapcsolatos érzései. A magánlevelezések szintén egy olyan világba engednek betekintést, ahol a levélírók önmagukat adták, hiszen nem gondoltak arra, hogy leveleiket valaha mások is olvassák az illetékeseken kívül.



Ennek a könyvnek köszönhetően egy teljesen másik oldalát ismerjük meg a Habsburg udvarnak. Megismerhetjük az embereket a szigorú etikett szabályozta álarc mögött, és rájövünk, még a díszes udvarban is előfordulhat, hogy egy nagyapa félreteszi a császári teendőit, hogy az unokájával játsszon. Megtudhatjuk, milyen fontos szerepe volt az udvarban a főudvarmesternőnek, a császári gyerekek életében az ajáknak (nevelőnő). Kiderül az is, hogy nem mindenki örült az udvarhölgyi kinevezésnek, és nem is volt mindig vidám élete a császári udvarban, mert számtalan nehézséggel kellett megküzdeniük, ami nem mindig valami intrika volt.

Ezt a könyvet nem lehet egyszerre elolvasni, mert idő kell az információk befogadásához. Ezért bátran ajánlom olyanoknak is, akik elfoglaltak és csak pár oldal elolvasására van idejük, mert még abban a néhány bekezdésben is kapunk olyan érdekességeket, amik el tudnak gondolkodtatni minket.

Harsányi Annamária


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Sisi - Erzsébet királyné a nyeregben
Idén nyár végén jelent meg magyarul Martin Haller osztrák hippológus könyve, dr. Rátki Emőke fordításában. A fordító saját lovas szenvedélyéből fakadó érdeklődése, kutakodása miatt talált rá erre a  kiadványára és nagy lelkesedéssel közreműködött a magyar változat előkészítésében.
Erzsébet-nap a Gödöllői Királyi Kastélyban
2024. november 23.  „Az én Sisim” közösségi nap – gyűjtőknek és rajongóknak Erzsébet nevű látogatóinkat ezen a napon 50% kedvezménnyel ajándékozzuk meg az állandó kiállítás belépőjegyéből.
Ferenc József: Ifjúkori napló 1839–1848
A gazdagon illusztrált kötet egy 1839 őszén tett egyhetes Alsó-Ausztriai utazást leíró útinaplóval indul, melyen a kilencéves főherceg legidősebb öccsével és nevelőikkel vett részt.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.