Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei

Főoldal > Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei


2023/05/31

A könyv címe alapján azt hihetnénk, hogy „titkokat” tudunk meg Ferenc Józsefről: milyen is volt ő valójában, és hogy nem is volt talán talpig úriember fiatal korában. A kicsit vaskos könyv azonban kicsit mást, de sokkal többet ad nekünk, és rájövünk, nagyobb jelentősége van az alcímnek, mint a főcímnek. Nem csupán az egykori császárról és királyról tudunk meg érdekes dolgokat, hanem az egész Habsburg családról, kezdve I. Ferdinánd császártól egészen IV. Károly és családjáig.


A fejezetek témákra vannak bontva, ám ahhoz, hogy még jobban tudjuk értékelni a könyv adta érdekességeket, lehet, érdemes kicsit jobban is ismerni a Habsburg családot. Szinte mindegyik fejezetben kapunk példát egy-egy családból, de az időben való ugrálás miatt elfeledkezhetünk egy-egy személyről és lehet, vissza kell lapoznunk több jegyzetnyit is, hogy megkapjuk a választ, milyen módon kötődik a családhoz az, akinek a naplóbejegyzését vagy levelét olvassuk. Ám ez senkit ne riasszon el, mert a könyv jegyzete részletes, ezért mindenkiről megtaláljuk a szükséges információt.

A könyv szerethetőségének és érdekességének a kulcsa a naplóbejegyzések és a levelek. Sokszor lehet hallani, olvasni, hogy a naplók azért hitelesebb dokumentumok, mert azokat egy személy magának írta, minden elvárás nélkül, hogy megmaradjanak az adott eseményekkel kapcsolatos érzései. A magánlevelezések szintén egy olyan világba engednek betekintést, ahol a levélírók önmagukat adták, hiszen nem gondoltak arra, hogy leveleiket valaha mások is olvassák az illetékeseken kívül.



Ennek a könyvnek köszönhetően egy teljesen másik oldalát ismerjük meg a Habsburg udvarnak. Megismerhetjük az embereket a szigorú etikett szabályozta álarc mögött, és rájövünk, még a díszes udvarban is előfordulhat, hogy egy nagyapa félreteszi a császári teendőit, hogy az unokájával játsszon. Megtudhatjuk, milyen fontos szerepe volt az udvarban a főudvarmesternőnek, a császári gyerekek életében az ajáknak (nevelőnő). Kiderül az is, hogy nem mindenki örült az udvarhölgyi kinevezésnek, és nem is volt mindig vidám élete a császári udvarban, mert számtalan nehézséggel kellett megküzdeniük, ami nem mindig valami intrika volt.

Ezt a könyvet nem lehet egyszerre elolvasni, mert idő kell az információk befogadásához. Ezért bátran ajánlom olyanoknak is, akik elfoglaltak és csak pár oldal elolvasására van idejük, mert még abban a néhány bekezdésben is kapunk olyan érdekességeket, amik el tudnak gondolkodtatni minket.

Harsányi Annamária


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Festetics Mária grófnő és Ferenczy Ida szamárháton
Gödöllő, 1873 őszén (Fotómásolat, ajándék Dr. Tolnay Pálné Kiss Máriától.) Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 4414.
Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában
1871-1883 Sajtó alá rendezte: Vér Eszter Virág és Borovi Dániel A jegyzeteket, a képmellékletet és az utószót összeállította: Borovi Dániel Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022
Magyar Menyasszony
Katalógus és tanulmánykötet
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.