Gyűjtők és múzeumok - A Sisi kultusz kezdete

Főoldal > Gyűjtők és múzeumok - A Sisi-kultusz kezdete

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Gyűjtők és múzeumok - A Sisi-kultusz kezdete


2022/06/21
F. Dózsa Katalin
Erzsébet emlékkiállítás

„Az Erzsébet Emlékmúzeumot a budai Királyi Palotában a II. világháború végén feldúlták és kifosztották. Szerencsére a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársának, Kalmár Jánosnak sikerült autót szereznie, és a maradékot még időben megmenteni. S bár elveszett nagyon sok minden, köztük a királyné fekete díszmagyarja, amit a millennium alkalmával viselt, mégis sok képet, metszetet, személyes tárgyat meg lehetett menteni. Ezek közül a legfontosabbak, pl. az a ruhaderék, amiben megölték, a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán láthatóak. A Magyar Nemzeti Múzeum a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállítására is kölcsönzött több festményt, metszetet, amelyek az Erzsébet Emlékmúzeumból származnak.

Az Erzsébet mítosz felélénkülésével az ereklyetárgyak is megsokasodtak. Egyrészt sok, Gödöllőről, Korfuról származó tárgyat adtak el a leszármazottak, másrészt féltve őrzött darabok kerültek el a királyné egykori személyes köréből, pl. a legjobb barátnő, Ferenczy Ida, vagy más udvarhölgyek, komornák hagyatékából. A császári és királyi berendezéseket, bútort, porcelánt és ezüstöket őrző Hofmobiliendepot, a Kunsthistorisches Museum egyik osztályaként működő elsősorban díszruhákat, pl. Ferenc József öltözékeit őrző ún. Monturdepot (egyenruharaktár) és a Gödöllői Királyi Kastély beszerzései mellett sok műtárgy két jelentős gyűjtőhöz került. Az egyik Manfred Klauda volt, aki megnyitotta a Sisi Múzeumot Münchenben, melynek anyagát a gyűjtő halála után Bécsben eladták, és egy része a hofburgi Sisi Múzeumba került. A másik gyűjtő Monika Lévay, a zeneszerző német felesége, aki a megszerzett ereklyéket restauráltatta, és gondosan őrzi, alkalmanként a királyné emlékét felidéző kiállításokhoz kölcsönözve gyűjteményének féltve őrzött darabjait.”



                                                                                                

Részlet F. Dózsa Katalin: A Sissi-kultusz című cikkéből. Megjelent: F. Dózsa Katalin–Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné mítosza című katalógusban. Budapest-Gödöllő, 2007)

 

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Úton Erzsébet királynéval
Kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből 2022. május 25–2023. május 28.     Erzsébet királyné személyét a mai napig növekvő érdeklődés és kultusz övezi világszerte, de kevésbé ismert, hogy az utazás életének meghatározó tényezője volt. Hazájától távol talált rá a szerelem, Bajorországból Ausztriába költözött, de a császárnéi szerep teljesíthetetlen elvárásai elől gyakran családjához menekült. Ferenc József mellett hivatalos utazásokon vett részt, Magyarországot is egy ilyen út során ismerte meg közelebbről. Visszatérő betegségei miatt külföldi gyógyhelyeken kellett kúrálnia magát, és lovas szenvedélye, antik kultúra iránti vonzalma miatt is gyakran kelt útra. Fia halála után pedig már nem az újabb úti célok, hanem pusztán az úton levés vonzotta a lelke nyugalmát kereső királynét. A halálát okozó végzetes döfés is utazás közben, Genfben érte. A kiállítás négy szobája ezt a folyamatos, valós és belső utazást mutatja be tárgyak, sztorik, Erzsébet-ábrázolások segítségével. Kiemelt helyet kapott a királyné Magyarországhoz és Gyulához kapcsolódó története.
Az én Sisim – avagy gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében
Új időszaki szeptember 10-től a Gödöllői Királyi Kastélyban   Erzsébet királyné népszerűségén nem fog az idő. Több mint 120 évvel a halálát okozó merénylet után rajongóinak száma világszerte nő. Mi lehet a titka? Mi készteti a mai követőit, hogy vele kapcsolatos tartalmakat olvassanak, filmeket nézzenek, hozzá kötődő helyszíneket keressenek fel és tárgyi emlékeket gyűjtsenek róla? Miért és pontosan mit gyűjtenek Sisi rajongói?
Egy izgalmas meglepetés az Erzsébet-portrék sorában
A FreylerArt Galéria egy eddig soha nem kiállított, gyönyörű Erzsébet-portréval járult hozzá Az én Sisim című kiállításunkhoz.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.