Gyűjtők és múzeumok - A Sisi kultusz kezdete

Főoldal > Gyűjtők és múzeumok - A Sisi-kultusz kezdete

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Gyűjtők és múzeumok - A Sisi-kultusz kezdete


2022/06/21
F. Dózsa Katalin
Erzsébet emlékkiállítás

„Az Erzsébet Emlékmúzeumot a budai Királyi Palotában a II. világháború végén feldúlták és kifosztották. Szerencsére a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársának, Kalmár Jánosnak sikerült autót szereznie, és a maradékot még időben megmenteni. S bár elveszett nagyon sok minden, köztük a királyné fekete díszmagyarja, amit a millennium alkalmával viselt, mégis sok képet, metszetet, személyes tárgyat meg lehetett menteni. Ezek közül a legfontosabbak, pl. az a ruhaderék, amiben megölték, a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán láthatóak. A Magyar Nemzeti Múzeum a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállítására is kölcsönzött több festményt, metszetet, amelyek az Erzsébet Emlékmúzeumból származnak.

Az Erzsébet mítosz felélénkülésével az ereklyetárgyak is megsokasodtak. Egyrészt sok, Gödöllőről, Korfuról származó tárgyat adtak el a leszármazottak, másrészt féltve őrzött darabok kerültek el a királyné egykori személyes köréből, pl. a legjobb barátnő, Ferenczy Ida, vagy más udvarhölgyek, komornák hagyatékából. A császári és királyi berendezéseket, bútort, porcelánt és ezüstöket őrző Hofmobiliendepot, a Kunsthistorisches Museum egyik osztályaként működő elsősorban díszruhákat, pl. Ferenc József öltözékeit őrző ún. Monturdepot (egyenruharaktár) és a Gödöllői Királyi Kastély beszerzései mellett sok műtárgy két jelentős gyűjtőhöz került. Az egyik Manfred Klauda volt, aki megnyitotta a Sisi Múzeumot Münchenben, melynek anyagát a gyűjtő halála után Bécsben eladták, és egy része a hofburgi Sisi Múzeumba került. A másik gyűjtő Monika Lévay, a zeneszerző német felesége, aki a megszerzett ereklyéket restauráltatta, és gondosan őrzi, alkalmanként a királyné emlékét felidéző kiállításokhoz kölcsönözve gyűjteményének féltve őrzött darabjait.”



                                                                                                

Részlet F. Dózsa Katalin: A Sissi-kultusz című cikkéből. Megjelent: F. Dózsa Katalin–Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné mítosza című katalógusban. Budapest-Gödöllő, 2007)

 

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


A lány, aki Erzsébet tündérmeséjét más utakra tereli
Erzsébet királynét megszemélyesítő kollégáinknak munkaköre nem egyszerű és nem is mindennapi. Az általuk vezetett túrákon néha Sisi-kutatók, néha rajongók, de nagyon sokszor laikusok vesznek részt és nekik meg kell felelniük mindenkinek.. Dutka Tímea most elmondja nekünk, milyen érzés belebújni a Czédly Mónika által varrt ruhákba és elmesélni Sisi igazi történetét. Egy biztos: imádja a munkáját!
Konstantinos Christomanos: Naplójegyzetek Erzsébet királyné görög felolvasójától
Nagy várakozással tekintettem a könyvre! Megjelenése előtt már jól ismertük, hiszen királynéról írottakban sokszor idézik, minden szempontból negatív felhanggal. Ennek a korabeli német kiadása, nagy botrányt kavart.
Zsófia Sarolta - Sisi szenvedélyes húga
Bevallom, idáig rendre összekevertem Erzsébet lánytestvéreit, Ilonát, azaz Nenét leszámítva. De Mária Zsófia, Zsófia Sarolta, Matild szinte teljesen egyformák voltak számomra. Ez idáig.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.