Az örök Elisabeth – JANZA KATA

Főoldal > Az örök Elisabeth – JANZA KATA

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Az örök Elisabeth – JANZA KATA


2022/08/31

Janza Kata napjaink egyik legsokoldalúbb színésznője, musicalénekese. Életében már gyermekkorától kiemelt helyet kapott a zene és az ének, általános iskolás éveiben tagja volt a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusának.

Az örök Elisabeth

1991-ben a Bergendy Szalonzenekar női szólistájaként tűnt fel.

1997-ben végzett a Gór Nagy Mária Színitanodában, ettől az évtől kezdve a Budapesti Operettszínház társulatának állandó tagja.



Az évek alatt eljátszhatta a zenés műfaj legjelentősebb szerepeit: Elisabeth (címszerep), Rómeó és Júlia (Capuletné), Mozart! (Nannerl Mozart, Waldstätten bárónő), Rudolf (Larisch grófnő), Jekyll&Hyde (Lucy Harris), Rebecca (Mrs. Danvers), Lady Budapest (Lady Ashton), Szentivánéji Álom (Titánia), Elfújta a szél (Belle Watling), Amerikai komédia (Tony), Nők az idegösszeomlás szélén (Lucia), Dorian Gray (Mrs. Vane), Apáca Show (Zárdafőnöknő), Jövőre, Veled, itt! (Doris), Pendragon legenda (Eileen St. Claire), Nine (Claudia Nardi), Hegedűs a háztetőn (Golde), Veszedelmes viszonyok (Volanges-né), Chicago (Morton Mama). Kipróbálta magát prózai és operett szerepben is, pl. Én és a kisöcsém (Pirike), Mágnás Miksa (Rolla grófnő), valamint számos Walt Disney rajzfim slágerének előadója. Vendégművészként más színházak – Győri Nemzeti Színház, Kecskeméti Nemzeti Színház, Játékszín – és az ország több szabadtéri produkciójának – Szegedi Szabadtéri Játékok, Bajai Szabadtéri Játékok, Fertőrákosi Barlangszínház, Nemzeti Lovas Színház, Mézesvölgyi Nyár – rendszeresen visszatérő szereplője. Tehetsége és munkája elismeréseként 1996-ban megkapta az eMeRTon-díjat, 2006-ban a Súgó Csiga Díjat.

Művészbarátaival és önálló estjével rendszeresen turnézik vidéken és a határon túl is.

A Gödöllői Királyi Kastély díszudvarán már több éve „Sisi titkai” címmel Dolhai Attilával és Szabó P. Szilveszterrel hatalmas sikerű musical estet ad.

 

DÍJAI:

1994. Eurovíziós Dalfesztivál magyar döntő, 5. helyezett
1995. Magyar Rádió Sztárkereső Verseny győztese
1996. eMeRTon-díj
2004/2005. évad Musical Színésznője
2006. Súgó Csiga Díj
2011. Magyar Tolerancia Díj
2013/2014. Csillag Díj az évad Női Főszereplője kategória

 

Legikonikusabb színházi szerepe az Elisabeth musical címszerepe, amelyet 1996-tól játszott hatalmas sikerrel több, mint 20 éven át. Lévay Szilveszter és Michael Kunze Erzsébet osztrák császárné életéről szóló musicaljének magyarországi premierje 1996. augusztus 17-én – éppen egy napon a Gödöllői Királyi Kastély megnyitásával – volt a Szegedi Szabadtéri Játékokon, ahol kettős szereposztásban a főszerepet Sáfár Mónika és Janza Kata játszotta.

A Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Müller Péter Sziámi fordításában bemutatott darab színházi premierje 1996. október 5-én volt a Budapesti Operettszínházban, főszerepben Janza Katával. A sikerdarab címszerepét Janza Kata mellett Polyák Lilla, Füredi Nikolett és Vágó Bernadett is játszotta.

 

Janza Kata pályáját meghatározta ez a darab. „Büszke vagyok arra, hogy Elisabeth figurája ennyire összeforrt a nevemmel, egy színésznőnek nem lehet ennél szebb álma.” – nyilatkozta a Port.hu különszámában a 2009 nyarán, amikor másodjára vendégszerepelt a musical főszereplőjeként a szegedi Dóm tér színpadán.

Kata szerint remek csillagzat alatt született a darab, mely a Halál alakjának köszönhetően rendkívül misztikus, akit Szabó P. Szilveszter alakított. Mindkettőjük pályáján fontos mérföldkő az Elisabeth darab, melynek ikonikus dalait a közönség napjainkban is hatalmas szeretettel fogadja e két nagyszerű művész előadásában.

 

1996.                                                                                        

 

2012.

 

képek forrása: https://www.janzakata.hu/

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Úton Erzsébet királynéval
Kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből 2022. május 25–2023. május 28.     Erzsébet királyné személyét a mai napig növekvő érdeklődés és kultusz övezi világszerte, de kevésbé ismert, hogy az utazás életének meghatározó tényezője volt. Hazájától távol talált rá a szerelem, Bajorországból Ausztriába költözött, de a császárnéi szerep teljesíthetetlen elvárásai elől gyakran családjához menekült. Ferenc József mellett hivatalos utazásokon vett részt, Magyarországot is egy ilyen út során ismerte meg közelebbről. Visszatérő betegségei miatt külföldi gyógyhelyeken kellett kúrálnia magát, és lovas szenvedélye, antik kultúra iránti vonzalma miatt is gyakran kelt útra. Fia halála után pedig már nem az újabb úti célok, hanem pusztán az úton levés vonzotta a lelke nyugalmát kereső királynét. A halálát okozó végzetes döfés is utazás közben, Genfben érte. A kiállítás négy szobája ezt a folyamatos, valós és belső utazást mutatja be tárgyak, sztorik, Erzsébet-ábrázolások segítségével. Kiemelt helyet kapott a királyné Magyarországhoz és Gyulához kapcsolódó története.
Az én Sisim – avagy gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében
Új időszaki szeptember 10-től a Gödöllői Királyi Kastélyban   Erzsébet királyné népszerűségén nem fog az idő. Több mint 120 évvel a halálát okozó merénylet után rajongóinak száma világszerte nő. Mi lehet a titka? Mi készteti a mai követőit, hogy vele kapcsolatos tartalmakat olvassanak, filmeket nézzenek, hozzá kötődő helyszíneket keressenek fel és tárgyi emlékeket gyűjtsenek róla? Miért és pontosan mit gyűjtenek Sisi rajongói?
Egy izgalmas meglepetés az Erzsébet-portrék sorában
A FreylerArt Galéria egy eddig soha nem kiállított, gyönyörű Erzsébet-portréval járult hozzá Az én Sisim című kiállításunkhoz.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.