Ha Izabella főhercegnének, Mária Valériának vagy Rudolf lányának, Erzsinek az ékszereiről megmaradt képekre tekintünk, akkor nem esik nehezére elképzelni az embernek a 21. században sem, hogy a Habsburgok és főleg Ferenc József császár milyen nagyvonalúak voltak ékszerek dolgában a család nőtagjaival szemben és milyen jó ügyfelei voltak az udvari ékszerésznek, A. E. Köchertnek. Ferenc József császár 1849-ben a császári család személyes ékszerészévé és udvari ékszerésszé nevezte ki Köchertéket, annak ellenére, hogy a cég még épp csak 45 éve telepedett le Bécsben. Ugyanis csak 1814-ben kezdett el Köchert ékszerész Bécsben dolgozni.
Erzsébet császárné a többi arisztokrata hölggyel ellentétben nem igazán szerette az ékszereket. Hivatalos alkalmakon kívül nem hordta őket. A gyűrűket különösen zavarónak találta, mert azok zavarták lovaglás közben. Ha hordott is a magánéletben ékszereket, akkor azok általában értéktelen talizmánok voltak Ennek ellenére az a néhány darab is, amelyet ismerünk Erzsébet ékszerkollekciójából, mind csodálatos mesterművek.
Sisi gyémántcsillagai:
A Köchert cég visszaemlékezései szerint Erzsébet számára a gyémántcsillagokat 1858-ban rendelte Ferenc József. Más források szerint pedig az első házassági évfordulóra ajándékozta meg a császár a feleségét, miután Erzsébet el volt ragadtatva az éj királynőjének ékszereitől Mozart Varázsfuvolájában. Virginia de Castiglione grófnő gyémántcsillagai is szolgálhattak Erzsébetnek inspirációul, mivel gyűjtötte a szép emberek fényképeit. A grófnő pedig sokszor állt modellt a kor híres fényképészeinek. Egyik híres képén pedig a hajában és a ruháján is gyémántcsillagokat visel. Annyi bizonyos, hogy Erzsébet már viselte a híres gyémántcsillagokat és a csillagruhát Winterhalter festményén, illetve a ruhát egy 1865-ös családi esküvőn (Károly Tivadar herceg esküvőjén) Bajorországban, ahol testvére Nené is a Sternenkleid egy verziójában jelent meg. Ezt Lajos Viktor főhercegtől tudjuk, aki ott volt Károly Tivadar esküvőjén és ezt írta anyjának Zsófia főhercegnének “Sisi vakítóan szép volt. Az emberek megőrültek érte. Soha nem láttam még ilyen hatást. Helene csak egy rossz másolata a császárnénak, csillagruhában is.” (Das Sternenkleid – Mythos Kaiserin Elisabeth)
Sisi gyémántcsillagait elajándékozta lányainak és unokáinak, illetve udvarhölgyeinek. Elisabeth Marie Seefield grófnőt, Erzsébet unokáját is láthatjuk ilyen gyémántcsillagokkal jeles királyi eseményeken készült fotókon. Mivel Erzsébet királyné még életében, illetve végrendeletében rendelkezett az ékszereiről, így nem valószínű, hogy az ő ékszereiből sokat találhatnánk azon Habsburg ékszerek között, amelyek eltűntek az Osztrák–Magyar Monarchia bukása után és amelyeknek sorsa a mai napig ismeretlen.
Az ajándékozások ellenére a királyné egyik komplett gyémántcsillag garnitúrája Ferenc József császár tulajdonában maradt 1898 után is és a császár a csillagokat unokájának Rudolf trónörökös lányának, Erzsinek ajándékozta esküvője alkalmából. A nagyközönség is megcsodálhatta a gyémántcsillagokat, amikor a szokásoknak megfelelően több napra közszemlére tették a főhercegnő hozományát. Bécsben. A nagymamájától örökölt csillagokat Erzsébet főhercegnő nem hagyta az Osztrák Köztársaságra, így feltételezhetően a gyémántcsillagok még mindig a Habsburg család tulajdonában vannak.
Az egyik megmaradt gyémántcsillag története különlegesen érdekes. Egy magyar hölgy adta kölcsön és egy schönbrunni kiállításon lehetett megtekinteni 1998-ban a nagyközönségnek Erzsébet halálának 100. Évfordulója alkalmából. Csakhogy a kiállított ékszer nem az eredeti volt, hanem egy másolat, mert valaki ellopta az igazit. Szövevényes kalandok után pár évvel később egy kanadai férfi azzal hencegett, hogy nála van egy európai uralkodóné gyémántékszere. Elmondása szerint helikopterből ugrott ki a schönbrunni kastély tetejére és egy korábban kinyitott ablakon kereszül bemászott a kiállítóterembe, majd megszerezte az ékszert. A történet több ponton sántított természetesen, de a furcsa ügy lezárása az lett, hogy nem emeltek vádat senki ellen, a gyémántcsillagot pedig azóta a Hofburg állandó Sisi kiállításán tekinthetjük meg.
A Köchert cég állítása szerint egy nagyobb gyémántcsillag biztosan ma is Erzsébet közvetlen leszármazottai tulajdonában van. 7 darab pedig állítólag Festetics grófnő leszármazottainál van. A császárné gyöngyökkel kirakott gyémántcsillagai pedig inkább havasi gyopárt formáznak, ezek kevésbé hasonlítanak csillagokhoz. Erzsébet királyné gyémántcsillagainak hagyományát követve a Köchert cég a mai napig gyárt gyémántcsillagokat. A 380-66.900 eurós ékszereik forgalmazásánál különböző anyagi háttérrel rendelkező hölgyekre is gondolnak. A Köchertnél jelenleg kapható legdrágább ékszer az 5 csillaggal díszített diadém fehérarany alapon.
A Habsburg családban néhány eseményen, főleg királyi esküvőkön és eljegyzéseken a mai napig felbukkannak gyémántcsillagok, amelyekről persze nem lehet biztosan tudni, hogy Erzsébet királyné gyémántcsillagai voltak-e, vagy egyéb családi ékszerek. Ami rendkívül érdekes, hogy Habsburg Ottó felesége, Regina főhercegné is egy gyémántcsillag díszt viselt a ruháján az eljegyzési fotón, illetve Sophie Habsburg-Windischgrätz hercegnő pedig gyémántcsillagokat választott esküvői fülbevalóként. Anna Theresa von und zu Arco-Zinneberg grófnő, akinek édesanyja Beatrice Habsburg-Este főhercegnő esküvőjén szintén gyémántcsillagokat viselt a hajában.
Sisi egyéb Köchert ékszerei a gyémántcsillagok mellett:
Az 1860-as évekre a historizmus stílusában készült ékszerek divatba jöttek és a császárné rendelt egy gyémántokkal és gyöngyökkel díszített csodás brosst 1865-ben. 1873-ban Ferenc József császár jelentős vagyonra tett szert nagybátyja, V. Ferdinánd halála után és egyik megrendelést adta le a másik után az ékszerésznél, aki egyébként a nemzetközi zsűri 1. díját is megnyerte az 1873-as bécsi világkiállításon. A rendelések közül kiemelkedik az Erzsébet királyné számára készített szőlőlevél alakú, smaragdokkal díszített ékszer, amelyet Mária Terézia egykori ékszereiből készített az udvari ékszerész. Fennmaradt a császárné néhány brossa is, de csak az egyikről bizonyítható, hogy Köchert tervezte. Ez egy csatszerű ékszer, de egyesek szeretnek belelátni egy E betűt, Erzsébet monogramjaként. Ma ezt a néhány brosst Hofburgban a Schatzkammer 7. termében találhatjuk meg. Erzsébetnek a gyémántcsillagos szettekből is több volt. Maga Köchert is készített számára gyönggyel és anélkül, 8 ágú és 10 ágú csillagokat, illetve Rozet und Fischmeister udvari szállító is készített neki tízágú csillagokat gyöngyök nélkül. A Köchert cég a 19. század végére olyan híres lett, mint a Boucheron vagy a Cartier. A Köchert cégnek van Erzsébet királyné ékszerein kívül egy másik magyar királyi vonatkozása is. Ők tervezték Geraldine albán királyné sógornőinek diadémjait is a magyar származású királyné és Zogu király esküvőjére.
Smaragdgarnitúra
Egy diadémból, mellcsokordíszből, egy nyakékből, 2 karkötőből, 2 masniból és egy órából állt lánccal. A főbb kövek Mária Terézia egykori melldíszeiből származtak. A garnitúrát utoljára 1877-1886 között alakították át, további sorsa a monarchia bukása után ismeretlen.
Piros-fehér-zöld masni
Erzsébet királyné koronázására 1867-ben a császári ház privát drágakőkészletéből kialakítottak egy piros-fehér-zöld masnit. Sajnos kép nem maradt fenn az ékszerről.
Rubingarnitúra
A rubinékszer kollekció egy diadémból, egy övből, egy nyakékből, egy pár fülbevalóból, egy melldíszből és egy órából állt eredetileg. A legfőbb része Mária Antoinette ékszereiből származik, amelyet lánya, Mária Theresia hercegnő helyezett biztonságba a forradalom ideje alatt Bécsben. Az osztrák császár 1801-ben vásárolta meg őket a császári ház számára. Utoljára 1854-ben alakították át Erzsébet számára. A monarchia bukása után ezt az ékszergarnitúrát is magukkal vitték a Habsburgok. Amikor szétszedték az eladás előtt az ékszerészek, hogy kövenként lehessen eladni, kiderült róla, hogy a legnagyobb kő csak egy kevésbé értékes turmalin.
Sisi arany menyasszonyi koszorúja
Gizella főhercegnő fiai, Georg és Konrád hercegek ajándékozták ezt az ékszert Altötting Kincstárának azzal a megjegyzéssel, hogy édesanyjuk és nagymamájuk is ezt az ékszert viselték esküvőjükön. Erzsébet esetében nem maradtak fenn fényképek és pontos leírások az esküvőről. Néhány visszaemlékezés szerint inkább egy gyémántdiadémot viselt, amely vőlegénye ajándéka volt. Ha viszont abból indulunk ki, hogy az az uszály, amelyet a Kunsthistorisches Museum Mária Valéria leszármazottaitól megvett 1989-ben valóban Erzsébet menyasszonyi ruhájának uszálya és amely arany-ezüst színekben pompázik, akár az is elképzelhető, hogy Erzsébet valóban viselt arany díszeket a hajában. Altöttingen kolostorának kincstárában a tárlatvezetések alkalmából arra is fel szokták hívni a látogatók figyelmét, hogy az Augustinerkirchet 15.000 gyertya világította meg Erzsébet esküvőjén 1854-ben, így talán emiatt választotta ezt az arany fejdíszt.
Kovács Beáta
Borítókép: G. Raab festményének másolata. A szerző tulajdona
Illusztrációk: képeslapok a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből
Források:
Katrin Unterreiner: Habsburgs verschollene Schätze
The Treasure Chamber - Tourismus Altötting (altoetting.de)
Das Sternenkleid – Mythos Kaiserin Elisabeth
