Erzsébet királyné és a könyvek

Főoldal > Erzsébet királyné és a könyvek

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Erzsébet királyné és a könyvek


2022/11/17

A királynéről kiadott könyvek száma ma is dinamikusan növekszik. De mit olvasott egykor ő, és mi inspirálta arra, hogy szerzőként is tollat fogjon?

 

„Egész irodalom keletkezett jóságos védasszonyunkról és könyvtárt képez

azon nyomtatványok összessége,

melyek az ő szive jóságát,

az ő nemes cselekedeteit és különösen

nemzetünkhöz való vonzalmát hirdetik.”[1]

 

[1] Gábel Gyula (főszerk.): Erzsébet királyasszony emlékének. Budapest, 1905. 3. p.

Erzsébet királyné

A fenti sorok lejegyzése óta 117 év telt el, s a könyvtárnyi irodalom Erzsébet királynéról világszerte, azóta is folyamatosan gyarapodik. Különleges személye máig foglalkoztatja a kutatókat és az olvasókat egyaránt.

Köztudott, hogy ő maga is szoros kapcsolatban állt az irodalommal, a könyvekkel. Homérosz művei miatt tanult görögül, Heine sugallatára írta verseit, Shakespeare drámáit jobban értette, mint korának rendezői.[1] A magyar irodalommal nyelvünk elsajátítása közben kezdett ismerkedni. „Sokat sétálok, majdnem egész napig; (…) sokat olvasok, nem sokára elvégzem a »Karthausi«t, igen jól tetszett, és egészen értettem.”[2] – írta Erzsébet 1865-ben magyar felolvasónőjének, Ferenczy Idának. Két évvel később már a regény szerzőjétől, báró Eötvös Józseftől kért olvasnivalót – akit egyébként levelei nyelvhelyességi hibáinak rendszeres javítgatásával is megbízott „Mielőtt levelemet befejezem, még egy kérdéssel járulok Önhöz, lenne oly szíves nekem egy pár új regényt ajánlhatni? A régebbieket már majdnem mind olvastam.”[3] A kiegyezés előtt nyelvtanára, Falk Miksa is sokat tett azért, hogy a kortárs magyar szerzők művei Erzsébet kezébe kerüljenek. A királyné Eötvös mellett Jókai regényei iránt lelkesedett, amelyek mély benyomást tettek rá: „S hogy a királyné annyira megkedvelte a magyarokat, abban a Jókai eszményi hőseinek és hősnőinek szintén nagy részük van.”[4]­



                Erzsébet királyné nem csak a szépirodalmat gyűjtötte. Életrajzírója, E. C. Corti hívja fel a figyelmet arra, hogy őfelsége a könyvtárát a lovassporttal és a testedzéssel kapcsolatos legújabb kötetekkel gyarapította.[5] A gödöllői kastélyban is jelentős könyvgyűjteménnyel rendelkezett.[6] Magyar vonatkozású köteteiből később leánya, Mária Valéria 219 darabot ajándékozott az 1908-ban megalapított Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak.[7]

            Erzsébet zárkózott, befelé forduló személyisége kortársai számára is titok volt. A külső szabályokat rendre felrúgta, önmagát azonban szigorúan kontrollálta. Kerülte a nyilvánosságot, de a róla szóló újsághíreket megfigyeltette, előfordult, hogy már előre rendelkezett az esetleges téves információk cáfolatáról. Kíméletlen volt önmagával a sportok terén, túlzásokig igényes a szépségápolásban, de életének második felében mégsem készülhetett már róla fotó. Hosszú gyaloglásaiban hű kísérője és bizalmasa, Festetics Mária udvarhölgy így fogalmazott: „A királyné számomra könyv, amelyet sohasem tudunk kiolvasni s minél inkább elmerülünk benne, annál vonzóbbnak bizonyul” [8]

Erzsébet személyiségéről, belső útjairól leginkább levelei és kalandos sorsú versei adnak képet. A királyné már egészen fiatal korától foglalkozott versírással,[9] de költői tevékenysége csak a legszűkebb környezete számára volt ismert. A versírással 1890-ben hagyott fel, ekkor a kéziratokat egy kazettába zárva öccsére, Károly Tivadarra bízta, azzal a kéréssel, hogy 60 évvel később a svájci szövetségi elnöknek adják át. Ugyanezt kérte a kézirat alapján néhány példányban kinyomtatott Téli dalok és Dalok az Északi-tengerről című köteteivel kapcsolatban. A költemények mintegy 600 nyomtatott oldalt tesznek ki! A kazettába zárt kéziratok mellé Erzsébet királyné levelet helyezett el, amelyben a „jövő lelkeit” szólítja meg: „Vedd ezeket az írásokat. A mester diktálta őket nekem, és ő is mondta meg, mi célból: az 1890-es esztendőtől számított 60-dik esztendőben jelenjenek meg, a politikai foglyok és segítségre szoruló hozzátartozóik javára.” [10]

            A „mester” Heinét jelenti, aki nagy hatással volt költészetére, egészen különleges lelki közösséget érzett vele, szobrot is állíttatott neki korfui kastélyában.

            Erzsébet egyes verseit életrajzírója, Brigitte Hamann publikálta, 1982-ben. (Könyvének magyar kiadásában Tandori Dezső fordította a verseket.) Önálló kötetet Mészöly Dezső adott ki magyarul a királyné egyes verseiből. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy Erzsébetet egyáltalán nem szabad egyszerű Heine-epigonnak tekintenünk. A költői eszközökön érezhető a költőóriás erős hatása, de az Erzsébet verseiben megfogalmazott élmények, gondolatok, érzések teljes mértékben egyediek és személyesek, egy különlegesen okos és érzékeny női lírikus alkotásai.[11]

           

A királynéról szóló könyvtárnyi szakirodalmat nehéz lenne egy helyre összegyűjteni, bemutatni, ám Az én Sisim című időszaki kiállításunkon egy igen gazdag válogatás látható gyűjtőink kedvenc köteteiből. A kiállítás megtekinthető a Gödöllői Királyi Kastélyban 2023. március 16-ig.

                                                                                                                     

Faludi Ildikó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[1] Mészöly Dezső: Sirály a Burgban. Budapest, 1995. 77. p.

[2] Erzsébet császárné levele Ferenczy Idához. Klaushof, 1865. július 12. Gödöllői Királyi Kastély Múzeumi tulajdona.

[3] Schönbrunn, 1867. november 2. In: Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Budapest, 1911. 30. p.

[4] Kelemen Béla: Erzsébet királyné és az irodalom. Székesfehérvár, 1908. 19. p. Idézi: Vér Eszter Virág: „… egy áldott emlékezetű királyné…”. Adalékok Jókai Mór mitikus Erzsébet-képének alakulásához. In: AETAS 30. évf. 2015. 1. szám. 64. p.

[5] E. C. Corti: Erzsébet. Budapest, 1935. 265. p.

[6] Gödöllő és Vidéke, 1898. október. 30. 373. p. Idézi: G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn. Gödöllő, 2013. 81. p.

[7] Szalay, 80. p.

[8] Idézi: E. C. Corti, 263. p.

[9] Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Budapest, 1998. 41. p.

[10] Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Budapest, 1998. 440. p.

[11] Mészöly Dezső: Sirály a Burgban. Budapest, 1995

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában
1871-1883 Sajtó alá rendezte: Vér Eszter Virág és Borovi Dániel A jegyzeteket, a képmellékletet és az utószót összeállította: Borovi Dániel Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022
Magyar Menyasszony
Katalógus és tanulmánykötet
Kovács Lajos: Drága Szerelmem…
Andrássy Ilona grófnő levelei hősi halált halt férjéhez, gróf Esterházy Pálhoz  
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.