Jean des Cars: Ferenc József és Sisi

Főoldal > Jean des Cars: Ferenc József és Sisi

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Jean des Cars: Ferenc József és Sisi


2023/10/04
Veres Kinga

Ennek a könyvnek az olvasásához úgy álltam hozzá, mint egy regényhez. Mint egy szerelmes regényhez, aminek tudom a végét.


A megismerkedésüktől kezdve mutatja be az író Ferenc József és Sisi kapcsolatát. Nem helyezkedik egyik oldalra sem, tárgyilagosan írja le azt a kettőséget, ami őket jellemezte. Ferenc József a végtelenségig szerelmes az ifjú lányba, akinek tetszik egy érett férfi rajongása, viszonozza is, de nem áll készen arra a feladatra, amit azzal a bizonyos igen kimondásával akaratlanul is megkap.

A sorokat olvasva látjuk a császári pár szerelmének ívét. A kezdetekben Ferenc József fülig szerelmes Erzsébetbe, aki igyekszik viszonozni ezt a szerelmet. Kapcsolatuk csúcspontjának nevezhetők a kiegyezés utáni évek, amikor szerelmesen, egymást féltegetve leveleznek, hol Bécsből, hol Gödöllőről, Korfuról, Egyiptomból.



A regényben beszámolót kapunk Sisi utazásairól, mennyire elvágyódott a bécsi rideg hétköznapokból. S azt is láthatjuk, mennyire irigyli férjét, amikor nélküle utazik el a Szuezi-csatorna megnyitására Egyiptomba.

A császári pár kapcsolatán kívül betekintést nyerhetünk a regény által az akkori politikába is. Az író szemlélteti a politikai viszonyokat, részletesen leírja, hogy a császár tetteit milyen események befolyásolják, s az ő tettei milyen eseményeket befolyásolnak.

Továbbá a pár gyermekei is szerepet kapnak a regényben, a szomorú sorsú Zsófia, a mellőzött Gizella, a tragikus sorsú Rudolf és az egyetlenke, Mária Valéria is. Azonban az író kevésbé érzékelteti Erzsébet anyai szerepét, inkább a gyermekeken keresztül úgy mutatja be, mint az anya, aki a legjobbat szeretné nekik. Az első gyermekük elvesztésébe, mint olvasó, egy kicsit én is belehaltam, hiszen Zsófia még olyan kicsi volt! Aztán pedig Rudolf tragédiája!

Ezenkívül Erzsébet utazásaiba is kapunk betekintést. Olvashatjuk hol járt, bemutatja az ottani életét, mennyire sikerült felvennie a hely mentalitását. S ezenkívül óhatatlanul is megjelenik a könyvben II. Lajos bajor király is, s kapunk egy kis szeletet Erzsébet Wagner iránti lelkesedéséből is.

A történet mellett a könyv rendkívül gazdag képanyaggal is rendelkezik, s ez is segítség, hogy elképzeljük, mi és hogyan is történt, s nem mellesleg pedig lássuk mennyire szép is volt Erzsébet!

Az író azáltal, hogy nem áll egyik címszereplője mellé sem, nem emeli ki, hogy Erzsébet az utolsó években mennyire eltávolodott a férjétől, s Ferenc Józsefet mennyire lefoglalta a politika, nem pedig felesége boldogsága, vagy talán épp az, hogy hagyta feleségét utazgatni, emberivé teszi őket.

Ezt a könyvet ajánlom azoknak, akik közérthetően szeretnék megismerni a császári pár történetét, itt-ott megtűzdelve történelmi tényekkel.

Veres Kinga


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Festetics Mária grófnő és Ferenczy Ida szamárháton
Gödöllő, 1873 őszén (Fotómásolat, ajándék Dr. Tolnay Pálné Kiss Máriától.) Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 4414.
Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában
1871-1883 Sajtó alá rendezte: Vér Eszter Virág és Borovi Dániel A jegyzeteket, a képmellékletet és az utószót összeállította: Borovi Dániel Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022
Magyar Menyasszony
Katalógus és tanulmánykötet
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.