Ez az időszak a legkisebb gyermek, Mária Valéria kisgyermekkorára esett. Az ő kedvéért korcsolyapályát is létesítettek ilyenkor a kastélyparkban. Bátyja, Rudolf trónörökös pedig itt készült az ünnepek előtt leteendő vizsgáira, amit vadászat követett.
A források vidám előkészületekről és bensőséges, családias hangulatú ünnepről számolnak be, annál is inkább, mivel a karácsony egyben Erzsébet királyné születésnapja is volt. Erzsébet saját neveltetéséből adódóan fogékony volt a szegények, elesettek támogatására, így a kis gödöllői királykisasszonyt is ebben a szellemben nevelte. Az egyes felekezetek iskoláit rendszeresen támogatták pénzzel, de a rászorulók megajándékozására tárgyi adományokkal is készültek a kastélyban:
„Volt horgolás, szabás, varrás a királyné és leánya lakosztályaiban, mintha valami műhellyé változott volna át a királyi kastély. A királyné maga rendesen fehérneműt készített, míg leánya fejkötőt, kézelőt, ingelőt stb. gyártott. A kedves jó lélek hetekkel karácsony előtt megvont magától minden tartható cukorkát és süteményt. Ezt, valamint egy egész halom játékszert, melyet maga vásárolt össze a gödöllői vásáron, és egy nagy kosár mézeskalácsot a ruhadarabokkal együtt elküldötték a plébánosnak, hogy karácsony estéjén kiossza az iskola legnagyobb termében felállított karácsonyfa alján.” – írta Simon Péter Király és haza[1] című munkájában.
A gödöllői kastély díszterme. Fotó: Erdélyi Mór, 1895
A királyi család a kastélyban több helyen is állíttatott karácsonyfát, de a Szentestét közösen a díszteremben ünnepelték. A csaknem plafonig érő fenyőfát a Kugler cukrászdából hozott aranyozott almákkal és diókkal díszítették. Mária Valéria saját szülei számára is készített ajándékokat, egy alkalommal például Magyarország kézzel színezett térképével lepte meg édesanyját. Az ünnep elmaradhatatlan része volt a kis főhercegnő zongorajátéka. Az ő ajándékairól a Vasárnapi Ujság így írt 1879-ben (bár ez már egy Bécsben töltött karácsony volt): „Valéria főherczegnő karácsonyi ajándékai között már évek óta előkelő helyet foglalnak el a magyar müvek, és Ráth Mór könyvkereskedésének küldeményeiből e czélra a leghazafiasabb irányú művek választatnak ki. A jelen karácsonyi estén a többek között a következő műveket kapta a főherczegnő: „Magyar koszorús irók albuma", „Az Árpádok kora" Geiger rajzaival, „Nádor-emlék", „Remény" diszalbum stb.”
Nemcsak a gyermekek, hanem az udvartartás tagjai is kaptak ajándékot. A királyné egyik legbizalmasabb udvarhölgye, Festetics Mária grófnő több alkalommal is feljegyezte naplójába[2] a gödöllői karácsonyi élményeit, amelyek saját családjának távolléte miatt vegyes érzelmeket váltottak ki belőle. 1875-ben például így fogalmazott: „A szenteste kis meglepetéseket hozott. Egy gyémántcsillagot és bonbonokat a császárnétól gyöngéd csók kíséretében. Andrássyék és az urak elhalmoztak bonbonnal. Nekem azonban az otthoniakért fájt a szívem.”
A királyi család 1878-ban karácsonyozott itt utoljára, a következő évben pedig már Bécsben. Meghitt gödöllői ünnepeikről sajnos nem maradt fenn ábrázolás.
Faludi Ildikó
Franz Kollarz: Karácsony este a Hofburgban, Bécsben, 1879, Wien Museum Inv.-Nr. W 2505, CC0 (https://sammlung.wienmuseum.at/objekt/376535/)
[1] Budapest, 1899.
[2] Tolnayné Kiss Mária: Festetics Mária grófnő, udvarhölgy naplójának Budán és Gödöllőn papírra vetett részei. Gödöllő, 2009.
