Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen

Főoldal > Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen


2024/09/10
Tömörné Bilonka Zsófia

Az Erzsébet királyné ellen 1898. 09. 10.-én Genfben elkövetett merénylet a mai napig foglalkoztatja a világot. Miért pont Erzsébet királyné? Az évforduló kapcsán ajánlanám olvasásra ezt a könyvet. A könyv nem hosszú, mindössze 160 oldal, de csak magarára a merényletre fókuszál.


A szerző először bemutatja az áldozatot, Erzsébet királynét, a halálhírre adott főleg magyar újságokban megjelenő reakciókat. Hogyan értesítették I. Ferenc József császárt a tragédiáról. Leírást kapunk a császárné holttestén végezett halottszemléről. A holttest hazaszállításának útvonalát is megismerhetjük, valamint az Ausztriai vagy Magyarországi temetés körüli kisebb nagyobb vitákat. Illetve a királyné rövid életútját is olvashatjuk (egy elírás felfedezhető, Mária Valéria férjét tévesen Lipót Szalvatornak írja a szerző Ferenc Szalvator helyett). Bepillantást nyerhetünk, hogyan töltötte utolsó napjait Őfelsége.

Megismerhetjük a tettes, az olasz Luigi Lucheni szomorú és hányattatott életútját. Miért fordulhatott az anarchista eszmék felé (rövid áttekintést kapunk az anarchista eszmék térnyerésének folyamatáról is), mi vezethette szőrnyű tettének elkövetéséhez. Mivel és hol töltötte a merénylet előtti heteket – hónapokat. Gondolatairól is képet alkothatunk az általa az elfogása után a börtönből különböző személyeknek írt levelekből.



Különösen érdekes lehet a könyv azoknak is akik szeretnek „nyomozni”. Betekintést kapunk az alapos nyomozati munkába is. Milyen irányba indultak a nyomozók? Kiket tartóztattak le, hallgattak ki? Milyen megállapításokra jutottak? Vajon Lucheni „véletlenül” választotta áldozatát, vagy korábban eltervezte a merényletet? Honnan tudhatta, hogy Erzsébet éppen ott tartózkodik Genfben?  Ami még érdekesebb, hogyan ismerte fel? Egyedül hajtotta végre a gyilkosságot, vagy voltak társai?

A királyné élete épp oly érdekes és kissé titokzatos, mint tragikus halála. Ahogy életében is kevesen érthették – értették meg, úgy az ellene elkövetet merénylet előtt is értetlenül állunk.

A könyv talán segít az események megértésében.

 

llusztráció: a kötet saját, antikvár példánya

2024.09.10.


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Erzsébet királyné gödöllői vadászatai
Erzsébet királyné (1837–1898) apjától, Miksa bajor hercegtől (1808–1888) örökölte a lovaglás iránti szenvedélyét, aki híresen jó lovas volt.
Sisi, a sztár!
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ FILMEN ÉS SZÍNPADON Időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban, 2024. 11. 09.-2025. 02. 28.
Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen
Az Erzsébet királyné ellen 1898. 09. 10.-én Genfben elkövetett merénylet a mai napig foglalkoztatja a világot. Miért pont Erzsébet királyné? Az évforduló kapcsán ajánlanám olvasásra ezt a könyvet. A könyv nem hosszú, mindössze 160 oldal, de csak magarára a merényletre fókuszál.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.