Tolnay Andorné Medgyessy Juci

Főoldal > Tolnay Andorné Medgyessy Juci

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Tolnay Andorné Medgyessy Juci


2022/10/25

A színésznő, aki 1939-41 között számos alkalommal alakította a címszerepet az Erzsébet c. operettben.

Tolnay Andorné Medgyessy Juci

Mihócza Gizella néven született Bőnyrétalapon 1902. január 16-án. Édesapja Mihócza István
állami rendőr Sopronkövesden született 1862-ben, édesanyja Hollenczer Julianna péri
származású volt. Három testvére volt, két öccse[1] és egy húga.

Rózsahegyi Kálmán[2] színész és színészpedagógus által 1909-ben Budapesten alapított
színiiskolában tanult és végzett. Színészi pályafutását 1924-ben kezdte, a közönség Medgyessy
Juci[3] néven ismerhette meg.



A II. világháború előtt férjével, Tolnay Andor[4] színész és színigazgatóval együtt járta a vidéki
színházakat (Kaposvár, Pécs, Miskolc, Debrecen, Sopron, Szeged, Kassa) és a Tolnay-társulat
tagjaként számos nagysikerű operettben játszott: Aranyrózsa, Sybill, Erzsébet[5], Hazudik a
muzsikaszó, Delila, Marinka a táncosnő, Cigányszerelem és stb.

A harmincas évek közepén, 1936-ban Szentendrén vettek lakást, de rendeltetésszerűen
Budapesten éltek. Férje halála (1943), és budapesti házuk lebombázása után lányaival[6]
Szentendrére költözött. A ház földszinti részén italboltot tartott fenn, majd a Fő téren
vegyeskereskedést nyitott. Aktív szerepet vállalt a város életében is, az 1950-es évek elején ő
rendezte az ünnepi rendezvények szavalatait és az alakuló művelődési házban színészként is
igyekezett hasznosítani magát. Ő indította útjára Demjén Gyöngyvér[7] színművésznőt is.

1955-től a Madách Színház tagja. Kisebb szerepeket játszott a színház nagysikerű darabjaiban:
Az ördög cimborája, Yerma, Kaukázusi krétakör, Királyné lovagja, III. Richárd, Kurázsi mama
és stb. Később filmszerepet is kapott[8]. Szentendrén halt meg 1981. július 22-én, sírhelye a
szentendrei Sztaravodai úti köztemetőben található.

Unokái, dédunokái és ükunokái Hollandiában élnek, de minden évben hazalátogatnak
Magyarországra, legfőképpen Szentendrére. Itthoni tartózkodásuk alatt rendszerint
meglátogatják a Pátyon élő 92 éves Nagymamámat, aki anyai ágon az egyetlen és legközelebbi
élő rokonuk.

*Az Erzsébet című operett
A darabot Tolnay Andor igazgató rendezésében és T. Medgyessy Juci főszereplésével 1939.
április 21-én mutatták be a pécsi Nemzeti Színházban. Az előadás káprázatos jelmezei a kor
jellegzetes stílusában, a Kovács Lászlóné által vezetett pécsi Kovács Szalonban készültek[9].

(Összeállította: Kénerné Bodroghalmi Fruzsina pályázónk, Medgyessy Juci egyik testvérének a leszármazottja.)

 

 

  

Medgyessy Juci Erzsébet szerepében, 1939.

 

[1] József nevezetű öccse volt a Nagymamám édesapja.

[2] Wikipédia: Rózsahegyi Kálmán. https://n9.cl/gh761 (letöltés: 2022.08.12.)

[3] Nincs információnk a névváltoztatás valódi okáról. A család valószínűsíti, hogy Rózsahegyi úr ajánlhatta neki, hogy válasszon új „művésznevet”, mert úgy vélte, hogy az eredeti nevével nem lenne sikeres.

[4] Wikipédia: Tolnay Andor. https://n9.cl/0vysw (letöltés: 2022.08.12.)

[5] Szilágyi László – Huszka Jenő: Erzsébet. Operett. (1939. január 5.)

[6] Három lánya volt: Ágnes, Vera és Judit

[7] Wikipédia: Demjén Gyöngyvér. https://n9.cl/vj61b (letöltés: 2022.08.12.)

[8] Zsurzs Éva: A fekete város. (1972) (Mikszáth Kálmán regényén alapuló televíziós sorozat)

[9] Erzsébet – Huszka Jenő daljátéka – bemutató ma, pénteken este. (1939.04.21.) Pécsi Napló, 6. oldal.

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Erzsébet királyné és a könyvek
A királynéről kiadott könyvek száma ma is dinamikusan növekszik. De mit olvasott egykor ő, és mi inspirálta arra, hogy szerzőként is tollat fogjon?   „Egész irodalom keletkezett jóságos védasszonyunkról és könyvtárt képez azon nyomtatványok összessége, melyek az ő szive jóságát, az ő nemes cselekedeteit és különösen nemzetünkhöz való vonzalmát hirdetik.”[1]   [1] Gábel Gyula (főszerk.): Erzsébet királyasszony emlékének. Budapest, 1905. 3. p.
Drága Rudolf!
„Számomra ez az a plusz, ami nagyon hiányzott eddig”.
Tolnay Andorné Medgyessy Juci
A színésznő, aki 1939-41 között számos alkalommal alakította a címszerepet az Erzsébet c. operettben.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.