Tolnay Andorné Medgyessy Juci

Főoldal > Tolnay Andorné Medgyessy Juci

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Tolnay Andorné Medgyessy Juci


2022/10/25

A színésznő, aki 1939-41 között számos alkalommal alakította a címszerepet az Erzsébet c. operettben.

Tolnay Andorné Medgyessy Juci

Mihócza Gizella néven született Bőnyrétalapon 1902. január 16-án. Édesapja Mihócza István
állami rendőr Sopronkövesden született 1862-ben, édesanyja Hollenczer Julianna péri
származású volt. Három testvére volt, két öccse[1] és egy húga.

Rózsahegyi Kálmán[2] színész és színészpedagógus által 1909-ben Budapesten alapított
színiiskolában tanult és végzett. Színészi pályafutását 1924-ben kezdte, a közönség Medgyessy
Juci[3] néven ismerhette meg.



A II. világháború előtt férjével, Tolnay Andor[4] színész és színigazgatóval együtt járta a vidéki
színházakat (Kaposvár, Pécs, Miskolc, Debrecen, Sopron, Szeged, Kassa) és a Tolnay-társulat
tagjaként számos nagysikerű operettben játszott: Aranyrózsa, Sybill, Erzsébet[5], Hazudik a
muzsikaszó, Delila, Marinka a táncosnő, Cigányszerelem és stb.

A harmincas évek közepén, 1936-ban Szentendrén vettek lakást, de rendeltetésszerűen
Budapesten éltek. Férje halála (1943), és budapesti házuk lebombázása után lányaival[6]
Szentendrére költözött. A ház földszinti részén italboltot tartott fenn, majd a Fő téren
vegyeskereskedést nyitott. Aktív szerepet vállalt a város életében is, az 1950-es évek elején ő
rendezte az ünnepi rendezvények szavalatait és az alakuló művelődési házban színészként is
igyekezett hasznosítani magát. Ő indította útjára Demjén Gyöngyvér[7] színművésznőt is.

1955-től a Madách Színház tagja. Kisebb szerepeket játszott a színház nagysikerű darabjaiban:
Az ördög cimborája, Yerma, Kaukázusi krétakör, Királyné lovagja, III. Richárd, Kurázsi mama
és stb. Később filmszerepet is kapott[8]. Szentendrén halt meg 1981. július 22-én, sírhelye a
szentendrei Sztaravodai úti köztemetőben található.

Unokái, dédunokái és ükunokái Hollandiában élnek, de minden évben hazalátogatnak
Magyarországra, legfőképpen Szentendrére. Itthoni tartózkodásuk alatt rendszerint
meglátogatják a Pátyon élő 92 éves Nagymamámat, aki anyai ágon az egyetlen és legközelebbi
élő rokonuk.

*Az Erzsébet című operett
A darabot Tolnay Andor igazgató rendezésében és T. Medgyessy Juci főszereplésével 1939.
április 21-én mutatták be a pécsi Nemzeti Színházban. Az előadás káprázatos jelmezei a kor
jellegzetes stílusában, a Kovács Lászlóné által vezetett pécsi Kovács Szalonban készültek[9].

(Összeállította: Kénerné Bodroghalmi Fruzsina pályázónk, Medgyessy Juci egyik testvérének a leszármazottja.)

 

 

  

Medgyessy Juci Erzsébet szerepében, 1939.

 

[1] József nevezetű öccse volt a Nagymamám édesapja.

[2] Wikipédia: Rózsahegyi Kálmán. https://n9.cl/gh761 (letöltés: 2022.08.12.)

[3] Nincs információnk a névváltoztatás valódi okáról. A család valószínűsíti, hogy Rózsahegyi úr ajánlhatta neki, hogy válasszon új „művésznevet”, mert úgy vélte, hogy az eredeti nevével nem lenne sikeres.

[4] Wikipédia: Tolnay Andor. https://n9.cl/0vysw (letöltés: 2022.08.12.)

[5] Szilágyi László – Huszka Jenő: Erzsébet. Operett. (1939. január 5.)

[6] Három lánya volt: Ágnes, Vera és Judit

[7] Wikipédia: Demjén Gyöngyvér. https://n9.cl/vj61b (letöltés: 2022.08.12.)

[8] Zsurzs Éva: A fekete város. (1972) (Mikszáth Kálmán regényén alapuló televíziós sorozat)

[9] Erzsébet – Huszka Jenő daljátéka – bemutató ma, pénteken este. (1939.04.21.) Pécsi Napló, 6. oldal.

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Kovács Lajos: Drága Szerelmem…
Andrássy Ilona grófnő levelei hősi halált halt férjéhez, gróf Esterházy Pálhoz  
Levelek az Andrássy-házból  (1864-1869) Egy angol nevelőnő levelei
Ki ne lenne kíváncsi, ha akárcsak egy rövid időre is, hogy betekintést nyerhessen például egy történelmi személy életébe?
Rudolf koronaherceg vadászaton az Al-Dunánál
Metszet a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.