„Szívből ölel, Erzsébet” Erzsébet királyné magyar kötődései

Főoldal > „Szívből ölel, Erzsébet”

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

„Szívből ölel, Erzsébet”


2025/07/29
Faludi Ildikó

Sisi magyar kötődései
Időszaki kiállítás a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban
2026. július 6. – október 5.


Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia bajor hercegnő (1837–1898) mindössze 16 éves volt, amikor Ausztria császárának felesége lett. A kölcsönös szerelemből megkötött házasság (1854) azonban kevéske boldogságot hozott számára. Bécsben gyakran volt magányos, és személyisége kezdettől fogva ellentétben állt a ráosztott szereppel: állandó kritikának vetették alá öltözködését, műveltségét, tánctudását, viselkedését.
    A magyarok körében azonban nagy reményeket keltett, és Erzsébet is szimpátiát érzett az ország iránt.1863-tól nagy kitartással tanulta a nyelvet és a történelmet, tudatosan alakította ki magyar környezetét. Rendszeres levelezésben állt a magyar liberálisokkal és eltökélten támogatta a kiegyezési törekvéseket. A magyar viszonyok rendezésében érdekelt császár engedett: 1867 februárjában létrejött a kiegyezés. Június 8-án I. Ferenc Józsefet magyar királlyá, Erzsébetet magyar királynévá koronázták. 
    Ebből az alkalomból újították fel részükre a budai királyi palotát. Még tavasszal megvásárolta az állam a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, amit gyors felújítást követően szintén a koronázási ajándékként rendelkezésükre bocsátottak, mint pihenőkastélyt. Buda a reprezentáció helyszíne volt, de Erzsébet második, valódi otthonává a gödöllői kastély vált.
   Két évvel a koronázás után Erzsébet már így fogalmaz egyik levelében magyar felolvasónőjének, Ferenczy Idának: „…isszonyú magyar honvágyam van”. Vajon mi minden válthatta ki belőle ezt az erős érzelmet? Udvartartásának magyar tagjai és Gödöllő lakossága mindig rajongó szeretettel vették őt körül, de mit szeretett a királyné a magyarokban és Magyarországon? Miért ragaszkodott annyira Gödöllőhöz, legkisebb gyermekének magyar neveltetéséhez, mivel töltötte az idejét nálunk és hogyan látták őt a magyar környezet tagjai? 
    A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban nyitott időszaki kiállításunkon Erzsébet királyné magyar kötődéseinek emlékeit, történeteit mutatjuk be, személyes tárgyakon, történeteken keresztül. Megismerkedhetünk magyar környezetének legfontosabb tagjaival, budai és gödöllői otthonával, itteni életvitelével. A kiállítás tematikus egységeiben 12 db, QR-kóddal ellátott kártya segítségével juthatunk hozzá azokhoz a rövid videós tartalmakhoz, amelyekben személyesen „Őfelsége” meséli el legkedvesebb gödöllői emlékeit.
   A kiállítást családok számára terveztük, külön meseteret rendeztünk be, ahol kreatív játékok várják a kicsiket, olvasósarok és filmvetítés a nagyokat. Az élményt a kastély mesefigurája, herceg Egérváry Elemér naplórészletei teszik teljessé. Az ezekhez kapcsolódó játéklap megfejtéséért kis meglepetés jár. 

Sisi kiááálítás a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban




Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


„Szívből ölel, Erzsébet”
Sisi magyar kötődései Időszaki kiállítás a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban 2026. július 6. – október 5.
KÜLÖNLEGES ERZSÉBET-PORTRÉVAL GAZDAGODOTT A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY
Idén is megrendezésre került a bécsi Dorotheum aukciósház Kaiserhaus und Historika elnevezésű árverése, amelyen az érdeklődők, illetve az uralkodóház emlékét ápoló közgyűjtemények a császári és királyi családdal kapcsolatos műtárgyakra és relikviákra licitálhatnak. A június 12-én lezajlott aukción a Gödöllői Királyi Kastély Múzeumnak egy különleges festményt sikerült megvásárolnia a Kulturális és Innovációs Minisztérium céltámogatásával, amely nemcsak azért érdemel figyelmet, mert mostanáig a kutatók előtt is teljesen ismeretlen volt, hanem azért is, mert alkotója a császári család egyik legkedveltebb portréfestője, Georg Martin Ignaz Raab.
Sisi - Erzsébet királyné a nyeregben
Idén nyár végén jelent meg magyarul Martin Haller osztrák hippológus könyve, dr. Rátki Emőke fordításában. A fordító saját lovas szenvedélyéből fakadó érdeklődése, kutakodása miatt talált rá erre a  kiadványára és nagy lelkesedéssel közreműködött a magyar változat előkészítésében.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.