Aki megőrizte Erzsébet királyné leveleit

Főoldal > Aki megőrizte Erzsébet királyné leveleit

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Aki megőrizte Erzsébet királyné leveleit


2022/08/24

Az én Sisim című új időszaki kiállításunkon egy igazán különleges személy gyűjtő- és kutatómunkájának is szeretnénk emléket állítani. Tolnayné Kiss Máriának, akitől rengeteget tanultunk és nagyon sokat köszönhetünk.

 

Aki megőrizte Erzsébet királyné leveleit

Dr. Tolnay Pálné Kiss Mária (1930–2017) rendkívül sokat tett Erzsébet királyné kultuszának őrzéséért, építéséért. A királyné felolvasónője, Ferenczy Ida hagyatékának egyik örököseként számos személyes relikviával: textíliákkal, archív fotókkal és használati tárgyakkal gyarapította a Gödöllői Királyi Kastély múzeumi gyűjteményét. Erzsébet életének kutatójaként nem csak szakmai tanácsaival, hanem szakkönyvtára egy részével is gazdagította intézményünket. Festetics Mária udvarhölgy naplójának kiváló stílusú fordítását is nekünk szánta: a gödöllői és budai részletekből készített válogatását a kastély adhatta ki először magyarul. A Farkas Archívum egyik tulajdonosaként és első feldolgozójaként pedig óriási munkát végzett azért, hogy az udvartartás levelezését megőrizze, közreadja.  

Farkas Archívum néven a szakirodalom egy páratlan eszmei értékű iratgyűjteményt tart nyilván, amelynek létezése ugyan ismert volt, de az iratanyag korábban egyetlen egyszer, az 1930-as években volt szabadon kutatható, Erzsébet királyné életrajzírója, E. C. Corti gróf számára.



A mintegy 1540 darabos iratgyűjtemény Ferenczy Ida unokaöccse, Farkas László felsőbabádi kastélyának padlásán a csodával határos módon „élte túl” a II. világháborút. A jobbára magánlevelekből álló gyűjteményt a család örökösei közül dr. Tolnay Pálné Kiss Mária rendezte a szerzők alapján csoportokba, majd azon belül időrendbe. A leveleket Ferenczy Idának címezték a királyi család és az udvartartás tagjai és a korszak neves arisztokratái, politikusai, így többek között: Erzsébet királyné, I. Ferenc József, Gizella főhercegnő, Mária Valéria főhercegnő, gróf Andrássy Gyula, Falk Miksa, gróf Károlyi István, Széll Kálmán, Forster Gyula, valamint Festetics Mária Sztáray Irma, Mailáth Sarolta udvarhölgyek.

Dr. Tolnay Pálné a Gödöllői Királyi Kastélymúzeumot tartotta a szakmailag legmegfelelőbb és legméltóbb helynek az iratanyag megőrzésére, feldolgozására. (Annál is inkább, mert a kastély, mint Erzsébet királyné kultuszának első számú őrzője, már számos relikviát vásárolt vagy kapott ajándékba Ferenczy Ida örököseitől.)

Mária néni a családi hagyományok miatt ragaszkodott hozzá, hogy a gyűjteménye egyben maradjon. Ezért nem értékesítette azt darabonként külföldi aukciókon, és ezért nem kívánta levéltáraknak eladni. A Kastélymúzeum szakmai tevékenységének kiemelkedő jelentőségű eredménye, hogy több évi tárgyalás után, 2013-ban sikerült a gyűjteményt megvásárolnia.

A levelek mellett más magániratokat (képeslapokat, táviratokat, verseket, recepteket, feljegyzéseket, újságkivágásokat) is tartalmazó, időben a 19. század második felétől a 20. század első harmadáig terjedő anyag nagyobbrészt feltáratlan, kutatandó forrás, amely izgalmas részletekkel gazdagíthatja, árnyalhatja a történettudományt. Kisebb részük pedig már most is olvasható: A Kedves Idám! (Budapest, 1992, Gödöllő, 2016) és az Útközben Erzsébet királynéval (Budapest, 1998) című kötetekben jelentek meg.

Az iratgyűjteményt a tulajdonos rendkívül szennyezett, összetaposott állapotban kapta meg. A borítékok többségéről a bélyeget már valaki levágta, de szerencsére azokat a szennyezett papírok között hagyta. Dr. Tolnay Pálné férje segítségével éveken keresztül rendszerezte az iratokat: írógéppel felleltározta a dokumentumokat, a bélyegeket a helyükre rögzítette, majd a hozzájuk tartozó levelekkel együtt műanyag tasakokba helyezte el.

A vásárlást követően a levelek állapotát felmértük. Ezt követően állagmegóvási céllal elvégeztük az iratanyag átcsomagolását savmentes palliumokba, selyempapírba, cellulóz tasakokba és savmentes kartondobozokba, majd elkészítettük a levelek papír alapú leltározását,, s megkezdtük digitalizálásukat..

A teljes gyűjtemény beavatkozást igénylő dokumentumainak restauráltatását több éves feladatként ütemezzük. Mivel a levelek éppen abban az időszakban keletkeztek, amikor a tinták a különféle szerves anyagtartalmuk miatt igen bomlékonyak, s ezt a bomlást a fény felgyorsítja, ezért az eredeti dokumentumokat csak időszaki kiállításainkon, a lehető legcsekélyebb világítás mellett, rövid ideig lehet megtekinteni.

 

A 2022. szeptember 10-től látogatható, Az én Sisim című kiállításon Mária néni sokoldalú értékőrző munkásságát is bemutatjuk, néhány különleges, tőle származó relikviával együtt.

 

Faludi Ildikó

 

A Kedves Idám! című kötet megvásárolható ITT!

 

 

 

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Úton Erzsébet királynéval
Kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből 2022. május 25–2023. május 28.     Erzsébet királyné személyét a mai napig növekvő érdeklődés és kultusz övezi világszerte, de kevésbé ismert, hogy az utazás életének meghatározó tényezője volt. Hazájától távol talált rá a szerelem, Bajorországból Ausztriába költözött, de a császárnéi szerep teljesíthetetlen elvárásai elől gyakran családjához menekült. Ferenc József mellett hivatalos utazásokon vett részt, Magyarországot is egy ilyen út során ismerte meg közelebbről. Visszatérő betegségei miatt külföldi gyógyhelyeken kellett kúrálnia magát, és lovas szenvedélye, antik kultúra iránti vonzalma miatt is gyakran kelt útra. Fia halála után pedig már nem az újabb úti célok, hanem pusztán az úton levés vonzotta a lelke nyugalmát kereső királynét. A halálát okozó végzetes döfés is utazás közben, Genfben érte. A kiállítás négy szobája ezt a folyamatos, valós és belső utazást mutatja be tárgyak, sztorik, Erzsébet-ábrázolások segítségével. Kiemelt helyet kapott a királyné Magyarországhoz és Gyulához kapcsolódó története.
Az én Sisim – avagy gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében
Új időszaki szeptember 10-től a Gödöllői Királyi Kastélyban   Erzsébet királyné népszerűségén nem fog az idő. Több mint 120 évvel a halálát okozó merénylet után rajongóinak száma világszerte nő. Mi lehet a titka? Mi készteti a mai követőit, hogy vele kapcsolatos tartalmakat olvassanak, filmeket nézzenek, hozzá kötődő helyszíneket keressenek fel és tárgyi emlékeket gyűjtsenek róla? Miért és pontosan mit gyűjtenek Sisi rajongói?
Egy izgalmas meglepetés az Erzsébet-portrék sorában
A FreylerArt Galéria egy eddig soha nem kiállított, gyönyörű Erzsébet-portréval járult hozzá Az én Sisim című kiállításunkhoz.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.