Erzsébetek vonzásában

Főoldal > Erzsébetek vonzásában

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Erzsébetek vonzásában


2022/09/05

 Baloghné Szentirmay  Judit az a pályázónk, aki legrégebb óta foglalkozik a királynéval. Érdeklődését még gyerekkorában egy csodálatos album keltette fel.

Erzsébetek vonzásában

„ Arra a kérdésre, hogy mikor és miért kezdtem el Erzsébet királyné személye, élete és története iránt érdeklődni nagyon határozott emlékeim vannak.

A történeti hűség kedvéért el kell mondanom, hogy Édesanyámat és kisebbik nővéremet (négyen vagyunk testvérek) is Erzsébet néven keresztelték.



A családunkban igen nagy tisztelettel őrzött relikvíák kiemelt darabja volt,  az Erzsébet halála után kiadott ERZSÉBET KIRÁLYASSZONY EMLÉKÉNEK ajánlott emlékkönyv egyik példánya. Én ezzel a könyvvel körülbelül 10 éves koromban találkoztam először és nagy hatással volt rám. Mindvégig úgy gondoltam én is, hogy ez a csodálatos emlékkönyv a jövőben természetesen Erzsébet nevű nővéremet illeti meg. Nagyon vigyázva, féltve azért igen gyakran nézegettem.

Később aztán elolvastam mindent, ami Sisi személyével és korának történelmével  volt kapcsolatban. Legelőször Anyukám könyvével találkoztam, Gróf Corti Egon Cäsar írt Erzsébetről. Ez volt a kiindulás.

Külföldi levelezőpartnereink, barátaink  révén hozzánk eljuttatott nyugati újságokban a Sisi filmekről szóló hírekkel találkoztam. Teljesen természetesen felpörgött bennem az érdeklődés ezek iránt. Svájci barátaimat szépen megkértem, hogy próbálják megszerezni nekem ezeket a filmeket, (VHS) kazettákat. Ez még javában az 1970-es 80-as éveket jelentette, amikor még szó sem volt a későbbi „rendszeres”  karácsonyi  Sisi film tv-ben történő bemutatásáról. A gimnáziumban német tagozatos osztályba jártam, így e filmek német nyelven is élvezhetők voltak nekem és a családnak is - hiszen szüleim is anyanyelvi szinten beszéltek németül. Ha esetleg elakadtunk azonnal meg volt a segítség „házon belül”.

(Mostanra persze még több példányom van, hiszen amikor beindult a DVD roham több olyan barát és kolléga - aki ismerte ilyen irányú érdeklődésemet - boldog volt, hogy „meglepetésként” ajándékba adhat nekem ilyet..hátha nincsen meg..)

Amikor 1974-ben férjhez mentem - szintén Erzsébet nevű - anyósomtól, mint „illetékes”  gyűjtő megkaptam azt a csodálatos FJ kitüntetést, amit az Ő családjában élő mérnök rokon vehetett át magától a császártól,  egy monarchiabéli vasútvonal építéséért. Őszintén sajnálom, hogy e kitüntetett személy pontos adatait nem sikerült pontosan beazonosítanom s sajnos ez valószínűleg így is marad.

A gyűjteményem számomra legértékesebb darabja persze a fent említett könyv, amit szeretett nővérem megismerve kötődésemet a személyhez és a kapcsolódó történelemhez - nekem adott. A másik egy ugyan olyan példány, melyet egy szívem mélyéből szeretett barátom talált meg egy antikváriumban és boldogan megvett nekem.

Amennyiben azt kellene összefoglalnom, hogy milyen tárgyakat gyűjtök arra könnyű a válasz: lényegében mindent, amin a császári pár képe együtt vagy külön megjelenik. Széles skálája van e tárgyaknak a könyvektől a pénzérméken és bögréken át a csokikon keresztül a szalvétákig, levelezőlapokig.

Külföldre, Németországba vagy Svédországba került korábbi osztálytársaim igen gyakran küldenek nekem Sisivel kapcsolatos híreket, kiadványokat. Esetenként beszámolnak arról, ha utazásaik során egy-egy érdekes emlékhelyre jutnak el s ott eszükbe jutok én és az „ügy.”

 

Szorosan a történetemhez tartozik, hogy megalakulását követő évben (1995) beléptem a Sisi Baráti Körbe,  ahol sajnos hosszú éveken keresztül csak kívülről tudtam figyelni a Kör eseményeit. Csak nyugdíjba kerülésem után váltam aktív taggá. Azóta ott vagyok a rendezvényeken, utazásokon és segítek, amiben tudok. Mind a hagyományos Erzsébet napi gödöllői, mind a külföldi utazások Sisihez kapcsolódó emlékhelyein,  a koszorúzásokhoz a Körkoszorúit Bad Ischtől Possenhofig sokszor én magam készítettem el.

Jelenlegi gyűjteményem töredéke látható a mellékelt fotókon. Könyves polcomon sorakoznak a témájukban kapcsolódó könyvek (közel 100 db).  Sok összegyűjtött újságcikkem van 1995-től és több fotóalbum a Baráti Körrel tett utazásokról, emlékképek említett koszorúimmal is.”

 

A nyertes pályázók gyűjteményeiből rendezett Erzsébet-kiállítás 2022. szeptember 10-től várja az érdeklődőket a Gödöllői Királyi Kastélyban.

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei
A könyv címe alapján azt hihetnénk, hogy „titkokat” tudunk meg Ferenc Józsefről: milyen is volt ő valójában, és hogy nem is volt talán talpig úriember fiatal korában. A kicsit vaskos könyv azonban kicsit mást, de sokkal többet ad nekünk, és rájövünk, nagyobb jelentősége van az alcímnek, mint a főcímnek. Nem csupán az egykori császárról és királyról tudunk meg érdekes dolgokat, hanem az egész Habsburg családról, kezdve I. Ferdinánd császártól egészen IV. Károly és családjáig.
A Kastély a Sisi Baráti Körben
2023. április 15-én szombaton egy nagy találkozás tanúi lehettünk az Eötvös 10-ben: a 25 éves Sisi Baráti Kör látta vendégül a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusait, Kaján Mariannát és Faludi Ildikót, akik a tavaly év végén megjelent Útközben Erzsébet királynéval című kötetről meséltek az összegyűlteknek. A könyv bemutatójára 2022. december 18-án került sor a kastély dísztermében, magáról a műről itt írtak.   Számomra rengeteg újdonsággal szolgált ez a szombati találkozó. Tolnayné Kiss Mária tulajdonában volt az ú.n. Farkas Archívum, amelyet Egon Cäsar Corti nevezett így el az 1930-as években, aki elsőként kutathatta ezt a páratlan gazdagságú anyagot, amely Ferenczy Ida után fennmaradt. Farkas László Ida rokona volt, és az ő felsőbabádi kastélyának padlásán vészelték át az Erzsébet királyné felolvasónőjéhez címzett levelek és egyéb dokumentumok a háború pusztításait. Ez a Farkas László volt Mária néni nagyapja. Mária néni pedig az egész kollekció megmentője! A Kastély muzeológusai 1995-ben kezdtek el vele együtt dolgozni, mint minden olyan gyűjtővel, gyűjteménnyel, ahonnan Erzsébet-relikviákat remélhettek. Mária néni onnantól fordított a Kastély számára, Festetics Mária ránk maradt 9+1 darabból álló, eredeti gót betűkkel írott német nyelvű naplóját, melyet ma az Országos Széchényi Könyvtár őriz. Olyannyira kiismerte magát a gót betűs írásmódban, hogy sok anyanyelvi németajkú kutatónak is beletört a bicskája. A naplóból egy válogatás már megjelent, Egy udvarhölgy naplójából címmel, 2009-ben, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum jóvoltából, a Gödöllői Kastély-Könyvek sorozat 2. darabjaként. Ezt követte a sorozat 3. darabja, a Kedves Idám! Leveleskönyv újbóli kiadása. Ez is Tolnayné Kiss Mária nevéhez fűződik, aki összeválogatta ezeket a leveleket, valamint jegyzetekkel, ismertetőkkel bővítette. Mint kiderült, a puzzle darabkái csak nagy sokára álltak össze a muzeológusok számára is, mert Mária néni eleinte mindig csak kis darabokat mutatott meg (az azóta már kiderült: 1540 darabot számláló) gyűjteményéből. Mindig adott kérésre készült fel, és nem lehetett tudni, milyen elképesztő kincs van még a birtokában. Egyik alkalommal a muzeológusok kissé elkeseredve azon borongtak, hogy nincs még meg egy időszaki kiállításuk legütősebb tárgya. Valami, ami mindent visz! Amitől szeme-szája eláll a közönségnek. Mária néni segítőkészen elvonult a másik szobába, majd egy csodálatos brossal tért vissza, ami nagyon nagy valószínűséggel Erzsébet királyné ajándéka volt Ferenczy Ida számára. Emlékszem a kiállításra, valóban nagyot ütött! Azóta a bross az állandó kiállítás anyagát gazdagítja. Természetesen ilyenkor a muzeológusok nem egyszerűen zsebre vágják a csecsebecsét, hanem felbecsültették, szerződést írtak, és kastélyos autóval szállították el. Pontosan ugyanilyen alaposan és szakszerűen jártak el akkor, amikor végül szóba került, hogy Mária néni a Kastélyra bízza teljes gyűjteményét. Ekkor derült csak fény rá, mekkora anyagról is beszélhetünk. Amint már említettük, 1540 db levél, képeslap, feljegyzés, cikk, recept tartozik bele. Ebből 37 levél magától Erzsébet királynétól származik. Mi történik, amikor egy ilyen hatalmas eszmei értékű gyűjtemény kerül a múzeum birtokába? A várva várt iratanyag  ezekben a dobozokban érkezett meg:                           Ezeket először is szét kellett bontani, azonnal bevonni egy restaurátort a munkálatokba, hogy mely dokumentumok vannak a legnagyobb bajban, melyeket kell azonnal menteni. Ilyenek voltak a papírba rozsdásodott gombostűk, a műanyag genotermbe szorult iratok, és az orosz katonák által levagdosott bélyegek visszaillesztésének ragasztófoltjai. Mária néni teljes jóakarattal gyűjtötte műanyag tasakokban ezeket az iratokat az 1980-as években, hiszen fogalma sem lehetett róla, mennyire savasak ezek a tokok, és magukba szívják a tintát, elvesztvén ezzel az eredeti levél tartalmát. Jóakaratból látta el Farkas Archívum bélyegzővel is az egyes darabokat. De arra sem számíthatott, hogy ez vízben oldódó tinta, így a restaurátorok a hagyományos módszerekkel nem tudják rendbehozni ezeket. A restaurálás azóta is, évenkénti ütemezésben zajlik.  Készülnek majd további kiadványok is ebből a gazdag anyagból, de most azt a 6 évvel ezelőtti tervet valósították meg, amelyről Mária nénivel még 2016-ban leszerződtek. Történetesen, hogy az Útközben Erzsébet királynéval című levélgyűjteményt újra kiadják, friss képanyaggal, új és folyamatos számozású lábjegyzetekkel, tartós, kemény fedelű borítóval. Kiinduló pontjuk az első kiadás szövegén túl Mária néni saját példánya volt, amelyet ő számos jegyzettel, megjegyzéssel ellátott. A szkennelés persze hagyott hibákat maga után, úgyhogy betűről betűre ellenőrizni kellett, hogy biztosan minden egyezzen, különösen magukban a levelek szövegeiben. Mindenképpen betűhíven, az akkori helyesírásnak vagy hibáknak a meghagyásával akarták kiadni a művet, hiszen egy forráskiadvány enélkül semmit sem ér. (Pl. Festetics Mária a „rémítő” kifejezést következetesen „remitő”-nek írta. Egy valódi muzeológus, forráskutató soha nem javítana bele ilyen bakikba, hiszen éppen ettől személyes és hiteles az egész anyag.) Természetesen szó esett a kötetben szereplő levelek szerzőiről is. A két főszereplő Festetics Mária grófnő, udvarhögy és báró Nopcsa Ferenc főudvarmester. De találunk benne leveleket Mikes Johannától és Majláth Saroltától is, akik szintén mindketten Erzsébet udvarhölgyei voltak. Festetics Mária ekkor már több mint 20 éve szolgálta úrnőjét, úgyhogy a korai elragadtatottság már nem volt jellemző rá. A könyv az 1890-93 közötti két nagy utazást idézi fel, ahol (többek közt) Mária kísérte a királynét. Itt már konkrétan hangot adott azon szigorú véleményének, hogy Erzsébet önzővé vált és teljes mértékben hiányzik belőle az empátia a személyzet tagjait illetően. Báró Nopcsa Ferencnek is meggyűlik a baja az elemekkel: hideg, meleg, eső, szél. Erzsébet ezekből sok alkalommal nem is részesült, vagy ha igen, szabad akaratából. Nem így az őt kísérő udvaroncok! A levelekből kiderül, hogy egyáltalán nem luxuskörülmények közt utaztak. A muzeológus előadók két témakört emeltek ki a levelekben megmutatkozó valóságból: 1., Ezeket a luxusmentes, sőt konkrétan kényelmetlen körülményeket. 2., A királyné mellett szolgálatot betöltő személyek közt kialakult baráti, sírig tartó kapcsolatokat. Ezek jóval a királyné halálát követően is megmaradtak, hiszen pontosan tudjuk, hogy Ferenczy Ida lakása szinte önmagában egy Erzsébet-múzeummá változott, ahol igen gyakorta vendégeskedett a magyar személyzet többi tagja, így Festetics Mária és Nopcsa Ferenc is. Csodálatos és érdekfeszítő előadásban volt részünk, ahol a királyné kultuszát őrző két legnagyobb és legelkötelezetebb társaság résztvevői találkoztak: a Gödöllői Királyi Kastély és a Sisi Baráti Kör tagjai. Varga Andrea     Kaján Marianna, Faludi Ildikó muzeológusok, a kötet szerkesztői és Kiss Erzsébet a Sisi Baráti Kör elnöke. Fotó: Tóth Andrásné      
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.