A lány, aki Erzsébet-tündérmeséjét más utakra tereli

Főoldal > A lány, aki Erzsébet tündérmeséjét más utakra tereli

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

A lány, aki Erzsébet tündérmeséjét más utakra tereli


2023/01/26

Erzsébet királynét megszemélyesítő kollégáinknak munkaköre nem egyszerű és nem is mindennapi. Az általuk vezetett túrákon néha Sisi-kutatók, néha rajongók, de nagyon sokszor laikusok vesznek részt és nekik meg kell felelniük mindenkinek.. Dutka Tímea most elmondja nekünk, milyen érzés belebújni a Czédly Mónika által varrt ruhákba és elmesélni Sisi igazi történetét. Egy biztos: imádja a munkáját!

Dutka Tímea

Timi, neked egy kicsit nehéz dolgod volt az elején, amikor átvetted a kosztümös tárlatvezető szerepet. Hosszabb ideig egyedül voltál  erre a feladatra és ki kellett alakítanod a tárlatvezetéseket, a saját hangodat. Mesélnél erről az időszakról egy kicsit?

Igen, ez így igaz, bár szerencsére volt alkalmam még egy hétig megfigyelni, hogy az elődöm, Vas Viktória hogyan csinálja a tárlatvezetéseket, ezáltal el tudtam képzelni, hogy mi is a feladat. Persze így is nagyon sok a feladatom azzal, hogy kialakítsam a saját “Erzsébet személyiségemet”. Azaz, hogy úgy adjam át a történetet, ahogy az az én stílusomhoz igazodik, de mégis Erzsébetet testesítse meg. Ezt az összhangot volt a legnehezebb megtalálnom. Az első pár hónapban szinte minden alkalommal változott az előadásom, mert kerestem a megfelelő hangot.



Volt egyébként egy előzetes képed arról, hogyan szeretnéd megvalósítani a szerepet?

Nem nagyon, igazából amikor jelentkeztem az állásra még akkor sem tudtam pontosan, hogy mit jelent ez a pozíció, bevallom nem tudtam, hogy ilyen komoly tárlatvezetői tudást igényel. Az elején tehát sodródtam az árral.

Muzeológus kollégáink elláttak rengeteg könyvvel és információval, melyeket igyekeztem minél előbb megtanulni. Bevallom, sosem voltam nagy Erzsébet rajongó, így a tudásom bővítését szinte a nulláról kezdtem, de szerintem sikerült elérnem arra a szintre, hogy bármit kérdeznek a látogatók róla, magabiztosan tudok rá válaszolni.

Hogyan kezdődött az Erzsébet-szereteted?

Erzsébet királynéval a kapcsolatom gyerekkoromban kezdődött , amikor rendszeresen ment a tévében a Sissi hercegnő című rajzfilm sorozat. Mivel ebben a mesében szőke és kékszemű Sisi, így gyerekként még inkább azonosultam vele, hiszen nekem is sötétszőke a hajam és kék a szemem.

Ezután apukám összevágta egy filmmé a Romy Schneider főszereplésével készült Sissi-trilógiát és nem egyszer történt meg, hogy reggel hétkor leültem a TV elé és délután kettőkor álltam fel, mert addig tartott egyben a három film.

Nagyon szeretem ezeket a feldolgozásokat, ám kutatni és olvasni a valóságról, az ide kerülésemig nem kezdtem el. Persze mióta itt dolgozom, ez teljesen megváltozott, hiszen, ha úgy szeretném Erzsébet királynét megszemélyesíteni, hogy egy valósághű és szerethető személyt lássanak bennem, mindent tudnom kell róla.

Ahhoz a képhez képest, amit a Sissi-trilógia adott, mennyire változott meg a róla alkotott képed és milyennek látod őt most?

A trilógiában látható Sisivel sokkal könnyebb azonosulni, hiszen egy nagyon szerethető, kissé hebrencs, kedves és jószívű lányt látunk. Romy Schneider pedig gyönyörű. A filmeket nézve ki ne akarna hercegnő lenni!?

Sajnos a valóság nem ennyire könnyen emészthető. A Habsburgok élete teli volt tragédiákkal. Erzsébet elvesztette az elsőszülött lányát, később a fiát, a férje megcsalta és senki nem értette meg. Egy olyan nőt kell tehát megszemélyesítenünk, aki nem hisz a szerelemben, magányos és nem találja az élet értelmét.

A látogatók zöme azonban úgy jön ide, hogy a Romy Schneider Sisi-kép él bennük. Mivel az élményért jönnek meg kell találni az arany középutat és egy szerethető Erzsébetként a valóságról kell beszélni.

Nem szabad csalódást okozni a vendégekben, de mégis meg kell értetni velük, hogy a történet nem egy tündérmese.

A vezetések előtt mi az a pont, ahol átváltozol? Vannak sajátos szokásaid előtte? Mik a nehézségei? Mikor érkezel meg?

Többnyire akkor szoktam a szerepbe ténylegesen megérkezni amikor bemutatkozom. Mindig azzal kezdem a vezetést, hogy elmondom, én vagyok Erzsébet királyné és elmondom a jelenlegi helyzetet (itt a múltbélire gondolok), ezzel elkezdem a látogatókat is visszarepíteni a múltba.

Talán a legnehezebb része a szerepben maradásnak az, hogy az én csoportomon kívül rengeteg egyéni látogató és csoport vesz körül, akik esetleg azt sem tudják, hogy éppen mi zajlik és mi annak a lényege, hogy én ott állok egy csoport előtt Erzsébetnek öltözve.

A velük való kommunikáció számomra a legnehezebb és nem mindig tudok szerepben maradni, ha épp ötödszörre kell elmondanom, hogy nem szabad vakuval fényképezni, vagy legyen kedves, ne tapizzon össze mindent. Nem túl autentikus…

Van olyan emlékezetes pillanat vagy vezetés , amikor érezted, hogy igen, ezért csinálod? Elmesélnéd? Milyen reakciókat kapsz egyébként közben?

A legszebb pillanat az, amikor a végén a látogatók odajönnek és megköszönik az élményt, hogy tényleg úgy érezték, Erzsébet királyné áll előttük.

A gyerekek szeretete, az valami csodálatos. Amikor gyerekekkel beszélek, látom rajtuk, hogy áhítattal hallgatják, amit mondok. A legkisebbek pedig még teljesen elhiszik, hogy tényleg egy királynéval beszélnek. Ez felemelő érzés.

Erzsébet királynét megszemélyesítő kosztümös tárlatvezetőként mik azok a dolgok, amiket úgy érzel mindig fontos hangsúlyoznod? Mi a küldetésed?

A legfontosabb szerintem az, hogy egy emlékezetes élményt adjak a látogatóknak, hiszen ezért jönnek. Az, hogy ezen kívül tartalmilag is sok tévhitet és elképzelést helyre tudok tenni, csak hab a tortán.

Amit fontosnak érzek a vezetéseim alkalmával, hogy egy kicsit mégis fel kell oldani a tündérmesés képet, hogy érezzék a látogatók, milyen nehéz sorsa volt Erzsébetnek. Tehát ahogy már korábban említettem, meg kell találni a középutat.

 

 

Szerintem a legnehezebb része az Élménysétáknak mindig az, amikor Sisi haláláról kell mesélnetek egyes szám egyes személyben. Te hogyan oldod meg?

Erre a témára nem mindig szoktam kitérni, nagyban függ a csoporttól. A vezetés végére érezni szoktam, hogy inkább az élmény vagy a tények és információk is érdeklik-e őket, illetve, ha vannak gyerekek a csoportban, sehol sem beszélek halálról. Olyankor Rudolf halálát sem említem.

Ha mégis szóba kerül ez a téma, akkor én úgy szoktam felvezetni, hogy az utolsó utazásom 1898 szeptemberében történt, amikor Sztáray Irma grófnővel Genfben tartózkodtam. Miután fellökött egy idegen az utcán, a hajóra felszállva elájultam és innentől kezdve nem tudom, mi történt. Persze ezt egy kicsit részletesebben, de körülbelül így szoktam elmondani.

Ezekután ha valaki rákérdez, hogy mégis mi és hogyan történt, ki szoktam lépni Erzsébet királyné szerepéből és természetesen elmondom a részleteket, hogy leszúrták és hogy mi történt azután.

Mikor és hogyan találkozhatnak látogatóink veled?

Minden hétvégén igyekszünk indítani Élménysétát Erzsébet királynéval, de ha előre megrendelik a hét minden napján szívesen tartunk ilyen fajta vezetéseket.

 

Részletek és információk az Élményséta Erzsébet királyné programunkról ITT


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában
1871-1883 Sajtó alá rendezte: Vér Eszter Virág és Borovi Dániel A jegyzeteket, a képmellékletet és az utószót összeállította: Borovi Dániel Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022
Magyar Menyasszony
Katalógus és tanulmánykötet
Kovács Lajos: Drága Szerelmem…
Andrássy Ilona grófnő levelei hősi halált halt férjéhez, gróf Esterházy Pálhoz  
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.