Erzsébet királyné gödöllői vadászatai

Főoldal > Erzsébet királyné gödöllői vadászatai

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Erzsébet királyné gödöllői vadászatai


2024/09/17
Kaján Marianna

Erzsébet királyné (1837–1898) apjától, Miksa bajor hercegtől (1808–1888) örökölte a lovaglás iránti szenvedélyét, aki híresen jó lovas volt.


Erzsébet fiatal lány korában kezdett lovagolni tanulni, nem volt benne félelem, rendkívül ügyesen ugratott át a legnehezebb akadályokon. Lóháton ülni számára a szabadságot jelentette, száguldani a szabad ég alatt, életformájává vált. Erzsébet királynét Európa-szerte a „falkavadászatok királynőjének” hívták, napjainkban sokszor nevezik igazi „sportlady”-nek.

A királyné legkedveltebb magyarországi lakóhelye, a gödöllői kastély lett, ahol a források szerint több mint 2000 éjszakát töltött. A Grassalkovich család egykori rezidenciáját gyönyörű parkok vették körül, és a Gödöllői-dombság évszázadok óta híres vadászterület volt kitűnő vadállománnyal: szarvas, róka, vaddisznó, nyúl, és gazdag madárfajokkal. Kiváló terep a lovaglásra és a falkavadászatokra, amelyeket rendkívül kedvelt a királyi pár, akik mindketten kitűnő lovasok voltak. A Császári és Királyi Udvari Vadászati Hivatal által rendezett vadászatokra meghívták a Habsburg- és a Wittelsbach család tagjait, a magyar arisztokrácia és a politikai élet jeles képviselőit, Gödöllő község elöljáróit. Híresek voltak a pesti róka-falkavadász társaság vadászatai a Rákos-mentén, amelyeken ugyancsak sokszor részt vett Ferenc József és Erzsébet királyné.



W. Richter: Erzsébet királyné lovon. Olaj, vászon, 1877. A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum tulajdona

 

Erzsébet királyné az 1870-80-as években töltötte a legtöbb időt Gödöllőn, ahol számára kedves emberekkel vette körül magát, rendszeresen részt vett a vadászatokon, és hosszú órákon át lovagolt a környékbeli erdőkben. Általa vált népszerűvé a 19. század közepétől Magyarországon is a lovaglókosztüm, amely kihangsúlyozta legendásan karcsú és elegáns alakját. Lóháton ülni több órán át igencsak megerőltető volt, és mivel a vadászidény a tavaszi és őszi hónapokra esett, a ruhák szövetből és posztóból készültek. A hölgyek dámanyeregben lovagoltak, és a lovaglókosztüm szoknyájának olyan hosszúnak kellett lennie, hogy eltakarja a hölgy lábát még vágta közben is. Erzsébet lovaglóruhái igazi szabász-remekek voltak: fekete, olykor sötétbarna színű finom posztóból készült az egészen feszes felső kabát, csipkegalléros blúzzal, hosszú, uszályos szoknyával. Fején fekete cilindert viselt fátyollal, később fekete kemény férfikalapot. Az 1872 decemberi vecsési vadászatra elkísérte úrnőjét gróf Festetics Mária (1839–1923) udvarhölgy, aki a következőt írta naplójába: „Csodás látványt nyújtottak a lovasok, a kopók, a gyönyörű lovak (…) A legszebb azonban a királyné volt, akinek csodálatos alakját a kedvesség, kecsesség mellett a magasztosság és méltóság oly elbűvölően lengte körül!” A királynénak fontos „vadász-kelléke” volt a legyező, hogy bármikor el tudja takarni az arcát, dámanyergén ennek külön tokja is volt. Többrétegű szarvasbőr kesztyűt viselt, hogy a kantár ne sértse fel a kezét.

                                                                                               Kaján Marianna

 

Borítókép: archív képeslap a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Erzsébet királyné gödöllői vadászatai
Erzsébet királyné (1837–1898) apjától, Miksa bajor hercegtől (1808–1888) örökölte a lovaglás iránti szenvedélyét, aki híresen jó lovas volt.
Sisi, a sztár!
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ FILMEN ÉS SZÍNPADON Időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban, 2024. 11. 09.-2025. 02. 28.
Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen
Az Erzsébet királyné ellen 1898. 09. 10.-én Genfben elkövetett merénylet a mai napig foglalkoztatja a világot. Miért pont Erzsébet királyné? Az évforduló kapcsán ajánlanám olvasásra ezt a könyvet. A könyv nem hosszú, mindössze 160 oldal, de csak magarára a merényletre fókuszál.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.