Levelek az Andrássy-házból  (1864-1869) Egy angol nevelőnő levelei

Főoldal > Levelek az Andrássy-házból  (1864-1869) Egy angol nevelőnő levelei

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Levelek az Andrássy-házból  (1864-1869) Egy angol nevelőnő levelei


2024/02/02
Demeter-Guba Erzsébet

Ki ne lenne kíváncsi, ha akárcsak egy rövid időre is, hogy betekintést nyerhessen például egy történelmi személy életébe?


A kukucskálás, hogy megismerjük olyan oldalát is azoknak az embereknek, akiket mondjuk csak a történelemkönyvek lapjairól, vagy korabeli újságok, esetleg kortársak leírásaiból ismerünk, mindig izgalommal tölti el a legtöbb embert. Talán ezért is örvendenek hihetetlen népszerűségnek manapság is a kosztümös filmek és sorozatok, amelyek egy-egy híres történelmi személyt mutatnak be. Oly kevés lehetőség nyílik arra, hogy egy történelmi korszak szemtanújának szemével, ha nem is filmszerűen, és nyilvánvalóan az illető szubjektív meglátásain keresztül, de a kevésbé ismert emberi oldalát és a mindennapjait is megismerjük egy híres embernek és családjának. 

 



A Levelek az Andrássy-házból kötetben Mary Elizabeth Stevens édesanyjához és nővéréhez írt levelei révén, mintegy kulcslyukon keresztül betekintve az Andrássy-család mindennapjai elevenednek meg. 

 

Kinek a levelein keresztül nyerünk betekintést egy főnemesi család életébe?

Mary Elizabeth Stevens, aki Angliában született polgári származású lány. Születése után nem sokkal, családi okok miatt a franciaországi, Dunkerque-ben is éveket tölt, ahol anyanyelvi szinten megtanul franciául is, az angol mellett. A későbbiekben ez a két nyelv lesz, amelyek segítségével, hol társalkodónőként, hol nevelőként alkalmazzák arisztokrata családoknál. Kalandos utazás során érkezik meg Andrássy Károlyné Szapáry Etelkához, gróf Andrássy Gyula édesanyjához, aki társalkodónőként alkalmazza. A kötet elején szereplő levelekben erről az időszakról szólnak a levelek. Olykor elég élesen fogalmaz és munkaadóját, Szapáry Etelkát, ridegnek és  rigolyás öreg hölgynek tartja. Többször is említi a levelekben, hogy mihamarabb tovább is állna máshoz szolgálni, mert elég kellemetlenül érzi magát a társaságában. Ráadásul a lány számára oly fontos anglikán vallása miatt is megjegyzéseket kap tőle. A megoldást Andrássy Gyuláné Kendeffy Katinka kínálja fel, aki 1864 telén a gyermekei mellé angol nevelőnőnek, illetve saját maga számára angol társalkodónőnek kéri el az anyósától. 

 

Mitől válik hiánypótló történelmi forrássá 107 darab levél, mely egy angol család tagjai között zajlik? 

A levelek nagyon személyes hangvételben adnak leírást az Andrássy család tagjairól egy női személyzeti tag leírásain keresztül. A külföldről érkezett nevelőnő a családtagok mellett az arisztokrata életvitelről is ír külső szemlélőként. Miután a beszámolóit nem a nyilvánosságnak szánja, hanem családtagjai számára írja őket, így nagyon őszinték és nem mentesek a kritikai észrevételektől sem. Bemutatja, hogyan változik meg az élete az egész Andrássy családnak, miután képviselői, majd miniszterelnöki kinevezést is kap a családfő, gróf Andrássy Gyula. Édesanyjának és nővérének az ünnepekről is ír, roppant érdekes és izgalmas olvasni a korabeli karácsonyokról és a születésnapokról. Nagyon kedves részlet, mikor arról mesél, ahogy Andrássy Ilona, az egyetlen leánygyermek számára milyen születésnapi ajándékkal készültek 1865 augusztusában. Megmutatkozik a levél soraiból, hogy milyen nagy gondossággal és szeretettel varrták a gyermek édesanyjával, Kendeffy Katinka grófnővel és Emmával, a francia nevelőnővel közösen a kislány játékbabájának a babaruháit és a babaszobába való apró kis textilkelléket. A korszak jellemző szabadidős tevékenységeiről is beszámol a rokonainak, mint például a gyerekzsúrok, koncertek, sportolási lehetőségek, valamint a nevelőnő által igencsak kedvelt színházi előadások.

 

Mi hozhat még lázba egy ifjú hölgyet?

Természetesen a divat! Finom részletességgel mutatja be az öltözködési szokásokat, melyben szerepet játszik az is, hogy több ruháját maga varrja, illetve javítja is. Ezek a leírások ugyancsak rengeteg adnak a korszak megértéséhez. 

A nevelőnő személyisége is remekül kirajzolódik a levelek olvasása közben. Mary, a nevelőnő, egy kissé büszke teremtés (olykor talán túlzottan is), aki magára, mind a külsőségekben, mind az önképzés terén sokat ad. Motiváló volt olvasni, hogy mennyire komolyan veszi, hogy fejlessze a képességeit és sikerül elérnie alkalmazottként, hogy zongoraórákat vehessen és a német nyelv tanulása során is nagyon kitartó, valamint úszni is megtanul az Andrássy családnál töltött időszaka alatt. A levelekben olykor kissé pimasz hangnemet is megüt, ám mindezt humorral és emberismerettel együtt teszi, mely számos szórakoztató pillanatot adott az olvasás során. A mély vallásossága is megjelenik, valamint a családja iránti rendkívül átható szeretete is megnyilvánul a nekik küldött sorokban. 

A levelek stílusa és hangvétele, engem Festetics Mária naplójára is emlékeztet, akinél hasonló hangvétellel találkozhatunk. Nála is jellemző a humoros, olykor kritikai élű leírások  a környezetében lévő szereplőkről, még ha azok nála magasabb rangúak is. 

A könyv végére egészen olyan érzésem támadt, mintha valamiféle barátnői kapcsolatban kerültem volna Mary-vel. Ebben szerepet játszott az a közvetlen és őszinte hangnem, ami végig jelen van a levelekben (nyilván a számára közeli és fontos családtagjai számára íródtak és nem memoárként olyan céllal, hogy ezeket majd valamikor nyilvánosságra is hozzák). Nagyon szimpatikussá tették számomra a nevelőnőt azok az ,,életbölcsességek”, amelyeket viszonylag fiatal kora ellenére egy-egy téma, például a gyereknevelés, az anya-gyermek kapcsolat, vagy a vallás kapcsán oszt meg. 

Egy részt idéznék, melyben az arisztokrata szülők nevelési stílusával kapcsolatban fejti ki meglátásait:  

,,Hogyan történhet, hogy a szülők a szeretet és bizalom oly kevés kötelékét alakítják ki saját szívük és gyermekeik szíve között? Gyakran nem is csodálom, ha ezek a gyermekek olyan bosszantóak, hiszen zsenge korukban, amikor olyan könnyű hatni rájuk, nem csepegtetnek szeretettel beléjük szilárd elveket. A korán kialakított kötelékek azután idővel fejlődnek és erősödnek. Ezeknek a gyermekeknek a szemében a szüleik idegenek, olyan emberek, akiket napközben csak percekre látnak, amikor megfésülve, tiszta kézzel eléjük járulnak. Olyan személyek, akiktől félnek, vagy akiket tisztelnek, de akik iránt nem éreznek sem szeretetet, sem megbecsülést. Ezek a gyermekek álarcot öltenek a szüleik előtt.” (318. oldal.)

 

Szeretettel ajánlom minden olyan Olvasónak, aki szívesen tekintene bele részletesebben és személyesebb módon az Andrássy-család életébe, valamint érdeklik a korszak társadalmi viszonyai és a mindennapok leírásai is. A levelek jegyzetekkel és lábjegyzetekkel vannak ellátva, ezzel segítve az olvasók dolgát, ezek mellett képanyag is került a kötetbe. A magyar kiadás bevezető tanulmányát Cieger András írta, aki a kötet sajtó alá rendezéséért is felelt. Ha nem is a levelek főtémájaként jelenik meg az uralkodó család és az ő életük bemutatása, de több levélben is egy-egy történetben vagy történelmi események leírásában (például az 1867-es koronázás eseményei kapcsán) Ferenc József és Erzsébet, valamint a gyermekeik is említésre kerülnek. 

Sajnos a könyvet 2007 óta nem adták ki újra, így jelenleg szinte lehetetlen beszerezni, az antikváriumokban is ritkán bukkan fel, ám könyvtárakban elérhető. Ezúton is köszönöm, kedves barátomnak, Borovi Dánielnek, hogy kölcsön kaphattam tőle ezt a kötetet! Jelenleg az eredeti, 1999-es angol kiadást sikerült beszereznem egy angliai antikváriumban. Összevetve a két kiadást, a legszembetűnőbb különbség, hogy az angol kiadásban nem szerepelnek láb- és végjegyzetek, mindösszesen a bevezetőben kerül elő Mary Elizabeth Stevens családfája és némi felvezető szöveg az Osztrák-Magyar Monarchiáról, illetve a levelekben említett kiemelt történelmi alakokról pár mondatos leírás. A képanyagában is eltér a magyar kiadástól, kisebb méretben és nem mindig jó felirattal ellátva kerültek a kiadványba. Mindenesetre érdekes az eredeti nyelven is olvasni a leveleket, így annak, akinek megfelelő szinten van a nyelvtudása és elérhető ez a kiadás, annak ajánlom mindenképpen. 

 

Levelek az Andrássy-házból  (1864-1869) 

Egy angol nevelőnő levelei

Budapest, General Press Kiadó, 2007

 

Forrás: 

https://andrassy.org/levelek-az-andrassy-hazbol/

https://moly.hu/konyvek/schmal-alexandra-levelek-az-andrassy-hazbol-1864-1869 

https://www.goodreads.com/book/show/120238568-letters-from-hungary-1864-1869?from_search=true&from_srp=true&qid=5pm3ATFGCZ&rank=1 

FOTÓ: Demeter-Guba Erzsébet


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Kovács Lajos: Drága Szerelmem…
Andrássy Ilona grófnő levelei hősi halált halt férjéhez, gróf Esterházy Pálhoz  
Levelek az Andrássy-házból  (1864-1869) Egy angol nevelőnő levelei
Ki ne lenne kíváncsi, ha akárcsak egy rövid időre is, hogy betekintést nyerhessen például egy történelmi személy életébe?
Rudolf koronaherceg vadászaton az Al-Dunánál
Metszet a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.