Erzsébet királyné mellszobra

Főoldal > Erzsébet királyné mellszobra

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Erzsébet királyné mellszobra


2023/07/25
Erzsébet királyné mellszobra

A nemrégiben a Kastélymúzeum gyűjteményébe került műtárgy Zala György több helyen felállított szobrának kisebb méretű bronz verziója, pontosabban egy erről a szoborról készült modern replika[1], amely kidolgozásában és kivitelezésében megőrzi az eredeti méretű alkotások mozgalmasságát, és méretbeli korlátai ellenére is utal részletgazdagságukra.

A nagy méretű, köztéri bronz, illetve márvány változatok az 1900-as évek első évtizedében készültek a királyné halála után egyre erősödő kultusz és szoborállítási láz idején. Ilyen szobrot állított 1901-ben Arad és Veszprém, valamint 1903-ban Cece és Kaposvár is. Ám Zala ezt a típust már Erzsébet életében, 1897-ben megalkotta. Persze szó sem lehetett arról, hogy a királyhoz hasonlóan ő is modellt üljön az ábrázoláshoz. Ferenc József kifejezett kívánsága volt, hogy Erzsébet királynét az általa megjelölt, 1867-ben készült festmény alapján mintázzák meg, eszményített, fiatalkori vonásait öntve formába.[2] Az első szoborpárt – mivel ezzel egyidőben Ferenc József idős kori, tábornok egyenruhás mellszobra is elkészült – a Park Clubban tervezték felállítani 1898 októberében, de a királyné halála miatt a szobrok avatását a király kérésére a gyászév utánra halasztották.[3]



A Képzőművészeti Társulat 1899-ben megvásárolta a szobrok sokszorosítási jogát, és kis alakban is elkezdték árulni. Ennek öntvénymásolatát vásároltuk meg a közelmúltban. Hogy a szobor miért volt ilyen népszerű, azt az időközben Makóra került aradi szoborról beszélve Jámborné Balog Tünde képzőművész, író fogalmazta meg[4] a legszebben:

„Zala képes volt a lehetetlenre is: össze tudta egyeztetni a reprezentatív, királynői megjelenést Erzsébet félénk, őzikeszerű bájával, a koronázási viselet pompáját Erzsébet tartózkodó szerénységével, a magyarok királynéjának szinte mesebeli fogalmát egy alapjában véve magányra született nő intellektuális, tépelődő alkatával. Eszményi alakot állít elénk, és sikerült megjelenítenie Erzsébet ideális szépségén keresztül szellemét és gazdag érzelemvilágát is. (…)

Erzsébetet a magyar koronázáskor viselt ruhában látjuk, amelyben Székely Bertalan és Karlovszky Bertalan is megfestette, de félalakban megmintázva. Egy derékban elvágott test általában groteszk hatású, olyan, mintha a talapzatból nőne ki, a művész azonban nagyszerű szobrászati megoldást talált ennek elkerülésére: a szobrot megtoldotta a bal vállról lecsüngő és lazán a derék köré csavart, csípő alá érő, néhol a talapzatra is ráboruló palásttal. A karokat teljesen eltakarja a szeszélyesen hullámzó drapéria, amelyből csak a kor divatja szerinti csupasz vállak és a kettős hajfonattal koszorúzott fej emelkedik ki, kétoldalt fátyollal keretezve. A fej, a váll és a csípő ellentétes irányba fordul, ettől olyan, mintha sétálgatna a cserjék között, és a formáknak ez a mozgása minden irányból érzékelhető.
Zala mesterien építette föl a királyné képmását a teljesen aszimmetrikusan elrendezett palásttal és fátyollal: minden oldalról más a sziluettje. Hátulról nézve sem válik semmitmondóvá: a dús drapériák közül kilátszó törékeny, meztelen váll és az arcából látható keskeny sáv még mindig hozzá tud adni valami elbűvölően lírai felhangot a szobor egészéhez.
Zala mesterségbeli tudása és müncheni iskolázottsága a mintázásban is érvényre jut: tökéletesen visszaadja a bőr, a haj, a selyem és a prém anyagszerűségét, és a közelről szemlélődő számára meglepetéseket is tartogat: a fátyol finom csipkemintáját, a ruhaderék domború hímzését vagy a palást hermelinjének a modern szobrokról ismerős, kéznyomokat is megőrző érzékeny felületét. Zala a maga módján legalább annyira épít a drapériában rejlő festői hatásokra, fény-árnyék ellentétekre, mint a barokk elődök, mégis inkább Rodin festőisége jut eszünkbe Erzsébet szobráról, mert ebben a nagyon is mesterien megkomponált és kivitelezett szoborban jelen van a pillanatnyi látvány egyszerisége és a mozgás impressziója is.”

A szobor fehér márványba faragott, eredeti méretű változata a gödöllői kastélyban az Erzsébet királyné emlékkiállításon látható, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria letétjeként.

 

Kovács Éva Marianna

 

[1] A szobor technikai vizsgálatát kérésünkre Hernádi Zsolt fémöntő mester végezte el. Megállapítása szerint az öntvény viaszveszejtéses módszerrel készült, az utómunkákat (cizellálást, patinázást) hozzáértő kéz végezte.

[2] Farkas Zsuzsanna: Erzsébet királyné emlékszobrai. In: Erzsébet királyné emlékezete képeslapokon. Kossuth Kiadó, Budapest, 2007.

[3] Budapesti Napló, 1899. július 1.

[4] J. Balog Tünde: Ismerjük meg kincseinket! Előadássorozat a Makói Városi Televízióban 2000-ben


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Kovács Lajos: Drága Szerelmem…
Andrássy Ilona grófnő levelei hősi halált halt férjéhez, gróf Esterházy Pálhoz  
Levelek az Andrássy-házból  (1864-1869) Egy angol nevelőnő levelei
Ki ne lenne kíváncsi, ha akárcsak egy rövid időre is, hogy betekintést nyerhessen például egy történelmi személy életébe?
Rudolf koronaherceg vadászaton az Al-Dunánál
Metszet a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.