„A királynéval kapcsolatos rajongásom általános iskolás koromban kezdődött. Édesanyámat is Erzsébetnek hívják és a ’90-es években az egyik névnapjára ajándékba kapta a Liptay Katalin által szerkesztett Erzsébet című névnapos könyvet, amit én is előszeretettel forgattam. Emlékeim szerint ebben a híres Erzsébeteket felsorakoztató könyvben találkoztam először Sisi alakjával. (…) Ez a kötet volt a rajongásom kiindulópontja, amit a szűk környezetem hamar észre is vett és sok Erzsébet királynéval kapcsolatos újabb olvasmányt és élményt (pl.: bécsi kirándulás) kaptam ajándékba.
Az iskolás éveim alatt a könyvek mellett két Erzsébet királynéról szóló televíziós produkció is nagy hatással volt rám. Az egyik az 1997-ben megjelent Sissi hercegnő című francia-kanadai rajzfilmsorozat, (…) a másik az Ernst Marischka rendezésével és Romy Schneider főszereplésével az ’50-es években készült Sissi trilógia volt.
Mindenféle tárgyat és emléket gyűjtök, amely Erzsébethez és közeli családjához köthető. Mindig nyitott szemmel járok, hiszen volt már arra példa, hogy egy vidéki piacon vagy egy papír-írószer boltban bukkantam olyan tárgyra, amelyen Sisi neve vagy képmása szerepelt. Az Erzsébetről szóló könyveim és ismertető füzeteim száma 65-70 db körüli, és folyamatosan bővül. Emellett vannak képeim is (festmény, egyedi krétarajz, csomagolópapír montázs, kerámia, poszter, fénykép). A gyűjteményemben találhatók képeslapok (20-30 db), hűtőmágnesek, kulcstartó, szalvéta, telefontok, maszk, érme, tálka, nyaklánc, VHS kazetta, DVD, szobor, kártya, 1000 db-os puzzle, esernyő, füzet, naptár, teakeverék, könyvjelző, újság(cikk) és stb.
A legkedvesebb tárgyam a Sebők Júlia díszlet-, látvány- és jelmeztervező által festett Erzsébetet és Mária Valériát ábrázoló festmény, amit a férjemtől kaptam ajándékba 2016 Karácsonyán. Egy beszélgetés alkalmával említettem neki, hogy kár, hogy nincs olyan kép, amin Erzsébet a felnőtt Mária Valériával együtt látható. Több sem kellett a férjemnek, megkereste Sebők Júliát, aki az elmondottak alapján elkészítette a festményt. Az alkotás hátterében a Gödöllői Királyi Kastély látható, amely szintén fontos szempont volt, nem csak a királyné kötődése miatt, hanem mert 2016-ban még diákként tárlatvezetéseket tartottam a kastélyban spanyol és magyar nyelven.
A nagymamám keresztszülei színészek voltak. 1939. április 21-én mutatták be a pécsi Nemzeti Színházban az Erzsébet című operettet, melynek főszerepét nagymamám keresztanyja (Tolnay Andorné Medgyessy Juci) játszotta. A képeken is ő látható a színdarabban használt ruhákban, amelyek a pécsi Kovács Szalonban készültek. Erről a különleges szerepéről csak a halála után szereztem tudomást, de igazán hálás vagyok a családomnak, hogy én örökölhettem meg a fennmaradt fényképeket.”
Fruzsina kezét a férje a Köchert ékszervállalat – az Erzsébet királyné haját díszítő gyémántcsillagok gyártója – által készítendő gyűrűvel tervezte megkérni. A világjárvány következtében a lánykérés végül azonban Köchert gyűrű nélkül valósult meg.
A nyertes pályázók gyűjteményeiből kiállítást rendezünk a Gödöllői Királyi Kastélyban! Az én Sisim című tárlat 2022. szeptember 10-től lesz látogatható.
