„Több sem kellett a férjemnek...”

Főoldal > „Több sem kellett a férjemnek...”

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

„Több sem kellett a férjemnek...”


2022/09/05

Kénerné Bodroghalmi Fruzsina - 

az alábbiakban bemutatkozó pályázónk egyik családtagja alakította Erzsébet királynét egy 1939-ben színpadra állított operettben.

„Több sem kellett a férjemnek...”

„A királynéval kapcsolatos rajongásom általános iskolás koromban kezdődött. Édesanyámat is Erzsébetnek hívják és a ’90-es években az egyik névnapjára ajándékba kapta a Liptay Katalin által szerkesztett Erzsébet című névnapos könyvet, amit én is előszeretettel forgattam. Emlékeim szerint ebben a híres Erzsébeteket felsorakoztató könyvben találkoztam először Sisi alakjával. (…) Ez a kötet volt a rajongásom kiindulópontja, amit a szűk környezetem hamar észre is vett és sok Erzsébet királynéval kapcsolatos újabb olvasmányt és élményt (pl.: bécsi kirándulás) kaptam ajándékba.

Az iskolás éveim alatt a könyvek mellett két Erzsébet királynéról szóló televíziós produkció is nagy hatással volt rám. Az egyik az 1997-ben megjelent Sissi hercegnő című francia-kanadai rajzfilmsorozat, (…) a másik az Ernst Marischka rendezésével és Romy Schneider főszereplésével az ’50-es években készült Sissi trilógia volt.



Mindenféle tárgyat és emléket gyűjtök, amely Erzsébethez és közeli családjához köthető. Mindig nyitott szemmel járok, hiszen volt már arra példa, hogy egy vidéki piacon vagy egy papír-írószer boltban bukkantam olyan tárgyra, amelyen Sisi neve vagy képmása szerepelt. Az Erzsébetről szóló könyveim és ismertető füzeteim száma 65-70 db körüli, és folyamatosan bővül. Emellett vannak képeim is (festmény, egyedi krétarajz, csomagolópapír montázs, kerámia, poszter, fénykép). A gyűjteményemben találhatók képeslapok (20-30 db), hűtőmágnesek, kulcstartó, szalvéta, telefontok, maszk, érme, tálka, nyaklánc, VHS kazetta, DVD, szobor, kártya, 1000 db-os puzzle, esernyő, füzet, naptár, teakeverék, könyvjelző, újság(cikk) és stb.

A legkedvesebb tárgyam a Sebők Júlia díszlet-, látvány- és jelmeztervező által festett Erzsébetet és Mária Valériát ábrázoló festmény, amit a férjemtől kaptam ajándékba 2016 Karácsonyán. Egy beszélgetés alkalmával említettem neki, hogy kár, hogy nincs olyan kép, amin Erzsébet a felnőtt Mária Valériával együtt látható. Több sem kellett a férjemnek, megkereste Sebők Júliát, aki az elmondottak alapján elkészítette a festményt. Az alkotás hátterében a Gödöllői Királyi Kastély látható, amely szintén fontos szempont volt, nem csak a királyné kötődése miatt, hanem mert 2016-ban még diákként tárlatvezetéseket tartottam a kastélyban spanyol és magyar nyelven.

A nagymamám keresztszülei színészek voltak. 1939. április 21-én mutatták be a pécsi Nemzeti Színházban az Erzsébet című operettet, melynek főszerepét nagymamám keresztanyja (Tolnay Andorné Medgyessy Juci) játszotta. A képeken is ő látható a színdarabban használt ruhákban, amelyek a pécsi Kovács Szalonban készültek. Erről a különleges szerepéről csak a halála után szereztem tudomást, de igazán hálás vagyok a családomnak, hogy én örökölhettem meg a fennmaradt fényképeket.”

 

 

 

 

 

Fruzsina kezét a férje a Köchert ékszervállalat – az Erzsébet királyné haját díszítő gyémántcsillagok gyártója ­– által készítendő gyűrűvel tervezte megkérni. A világjárvány következtében a lánykérés végül azonban Köchert gyűrű nélkül valósult meg.

A nyertes pályázók gyűjteményeiből kiállítást rendezünk a Gödöllői Királyi Kastélyban! Az én Sisim című tárlat 2022. szeptember 10-től lesz látogatható.


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Úton Erzsébet királynéval
Kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből 2022. május 25–2023. május 28.     Erzsébet királyné személyét a mai napig növekvő érdeklődés és kultusz övezi világszerte, de kevésbé ismert, hogy az utazás életének meghatározó tényezője volt. Hazájától távol talált rá a szerelem, Bajorországból Ausztriába költözött, de a császárnéi szerep teljesíthetetlen elvárásai elől gyakran családjához menekült. Ferenc József mellett hivatalos utazásokon vett részt, Magyarországot is egy ilyen út során ismerte meg közelebbről. Visszatérő betegségei miatt külföldi gyógyhelyeken kellett kúrálnia magát, és lovas szenvedélye, antik kultúra iránti vonzalma miatt is gyakran kelt útra. Fia halála után pedig már nem az újabb úti célok, hanem pusztán az úton levés vonzotta a lelke nyugalmát kereső királynét. A halálát okozó végzetes döfés is utazás közben, Genfben érte. A kiállítás négy szobája ezt a folyamatos, valós és belső utazást mutatja be tárgyak, sztorik, Erzsébet-ábrázolások segítségével. Kiemelt helyet kapott a királyné Magyarországhoz és Gyulához kapcsolódó története.
Az én Sisim – avagy gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében
Új időszaki szeptember 10-től a Gödöllői Királyi Kastélyban   Erzsébet királyné népszerűségén nem fog az idő. Több mint 120 évvel a halálát okozó merénylet után rajongóinak száma világszerte nő. Mi lehet a titka? Mi készteti a mai követőit, hogy vele kapcsolatos tartalmakat olvassanak, filmeket nézzenek, hozzá kötődő helyszíneket keressenek fel és tárgyi emlékeket gyűjtsenek róla? Miért és pontosan mit gyűjtenek Sisi rajongói?
Egy izgalmas meglepetés az Erzsébet-portrék sorában
A FreylerArt Galéria egy eddig soha nem kiállított, gyönyörű Erzsébet-portréval járult hozzá Az én Sisim című kiállításunkhoz.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.