Klasszikus vagy modern Sisi filmek

Főoldal > Klasszikus vagy modern?

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Klasszikus vagy modern?


2023/07/17
Tömörné Bilonka Zsófia

Sisi-filmek a klasszikus (1950-es Sisi-trilógia) és modern (2021: Sisi – 2022: A Császárné sorozatok) között


Amióta az elmúlt 1-2 évben kettő Erzsébet királyné életét mondhatni modern, a mai igényeknek megfelelően bemutató sorozat került képernyőre (a Sisi 2021-ben Dominique Devenport alakításával, és A császárné 2022-ben Devrim Lingnau címszereplésével) több fórumon is vita tárgya volt, hogy ezek vagy a klasszikusnak nevezhető Romy Schneider főszereplésével készült 1950-es filmek adják-e vissza valósághűbben a királyné emlékét.

Ennek kapcsán merült fel bennem, hogy ezen filmek és sorozatok között is készültek filmek a császárné- királyné életéről. Ebben az ajánlóban ezek közül szeretnék bemutatni párat.



Időrendben az első ilyen a 2004-ben készült francia film, Sissi, a lázadó császárné, Arielle Dombasle -al a címszerepben. Ez Erzsébet utolsó napjaiban játszódik Genfben. A királyné megérkezik a svájci városba, majd felkeresi bizalmasát, Mayer doktort. Az idős doktorral folytatott hosszú, bensőséges beszélgetések során elevenednek meg élete főként nehéz pillanatai. Kezdve elsőszülött kislánya, majd Rudolf trónörökös elvesztése, az anyósával Zsófia főhercegnővel folytatott vitái, sógora, Miksa mexikói császár halála. Valamint nem marad ki a filmből a királyné magyarszeretete és kiegyezésért tett erőfeszítései sem. Véleményem szerint hangulatában talán ez a film adja vissza leginkább a császárné személyiségét és lelkivilágát, környezetéhez való viszonyát. Jól megragadja a királyné különc természetét. Személy szerint nekem tetszettek a kosztümök is a filmben, korhűek. A főszereplő nagyon jól alakítja a feketében, lefátyolozottan, legyezővel közlekedő királynét. Érdekességként a filmben egyáltalán nem jelenik meg a legkisebb gyermek, Mária Valéria.

 

 Sisi, a lázadó császárné - Arielle Dombasle

kép forrása: https://en.kinorium.com/288420/gallery/screenshot/?photo=369852 letöltve:2023.07.15.

 

A másik a kétrészes 2009-ben bemutatott német–osztrák–olasz tévéfilm a Sisi, Cristiana Capotondi főszereplésével. Ezek a filmek már a 2 részből adódóan kicsit részletesebben mutatják be Sisi életét, de csak a magyarországi koronázásig. Természetesen ezekben is megjelenik a nem a tervek szerint alakult eljegyzés Bad Ischlben, a 3 nagyobb gyermek születése, a kis Zsófia elvesztése, a Rudolf katonai vagy liberális szellemben történő nevelése körüli viták. Nem maradnak ki a politikai események sem, a krími háború, a königrätzi vereség, valamint nagy szerepet kap ezekben a filmekben is az osztrák–magyar kiegyezés, illetve az ahhoz vezető út. Ez annyira hangsúlyos, hogy a második rész egy monumentális idilli képpel zárul: Sisi és Ferenc József fején a magyar koronával vonulnak, Rudolf és Gizella mosolyognak. Nekem különösen tetszett, hogy a film végig érezhető Sisi és Ferenc József erős szerelme. Talán ebben a filmben a legemberibb Ferenc József császár alakja is, aki felesége rábeszélésére képes belátni hibáit és változtat (ennek is van ugye némi valóság alapja).  A ruhák véleményem szerint itt is jól eltaláltak, megjelenik Erzsébet leánybúcsús ruhájának másolata (ugyan az eljegyzésnél Bad Ischlben viseli) és a magyar koronázási ruha is.  Az időbeliség miatt a kis Mária Valériát itt sem láthatjuk.

 

Sisi (2009) - Cristiana Capotondi

kép forrása: https://www.spiegel.de/kultur/tv/tv-romanze-sisi-fraeulein-kaiserin-macht-karriere-a-667514.html#fotostrecke-7d42deab-0001-0002-0000-000000049889 letöltve:2023.07.15.

 

2018-ban Erzsébet királyné halálának 120. évfordulóján került bemutatásra egy magyar kb. 1 órás rövidfilm A Merénylet címmel, ebben a főszerepet Kováts Adél alakítja (érdekességként a Sisi, a lázadó császárné c. filmben ő a főszereplő magyarhangja). A film bemutatja Lucheni szemszögéből a merénylethez vezető utat és az utána zajló nyomozást. A merénylőt Luigi Luchenit szintén nagyon jól alakítja Csőre Gábor. Itt nem találkozunk családtagokkal, nem kerül bemutatásra Sisi élete. Sztáray Irma grófnő személye hangsúlyos még, onnantól kezdve, hogy 1894-ben belép az udvari szolgálatba, egészen a merénylet utáni helytállásáig. Ez a film azért is tetszett mert érezhető rajta, hogy a rendező utánanézhetett az eseményeknek (pl. Sisi utolsó szavai: „Mi történik velem?” is hitelesen, az ismerteknek megfelelően jelenik meg a filmben).

 

A Merénylet (2018) - Kováts Adél és Timkó Eszter

kép forrása: https://www.csfd.cz/film/653204-a-merenylet/galerie/ letöltve:2023.07.15.

 

S végül jöjjön egy talán kakukktojásnak számító alkotás, bizonyítékul, hogy a Romy Schneideres Sisi-trilógia előtt is készült film a királynéról. Kiadási éve alapján is klasszikus, az 1940-es fekete-fehér, szintén magyar film az Erzsébet királyné, a díva Karády Katalinnal a címszerepben. Ez a film tényleg klasszikus alkotás, amely tulajdonképpen az osztrák–magyar ellentétet mutatja be amolyan bájosan vicces formában (a magyarok rafináltsága, a pletykás bécsi udvar), melyben Erzsébet királyné kedvessége és megértése a magyar nép minden bajára gyógyír. Ez sem életrajzi film (példaként csak Gizella és Rudolf láthatóak a királyi család tagjai közül), hanem a királyné alakja köré szövött történet.

 

Erzsébet királyné 1940 – kép forrása: saját video cd fotója

 

Látható tehát, hogy Erzsébet császárné-királyné alakja időről időre megihleti a filmalkotókat is. A fent említett filmek mellett biztosan vannak még, amelyek nem kerültek említésre. Személy szerint nagyon szeretem a kosztümös történelmi filmeket, s szívesen nézem őket. De talán ezek szerepe inkább az lenne, hogy felkeltsék a vágyat, hogy miután megnéztük őket, utánanézzünk a hiteles történelmi tényeknek is.

Aki szeretne még kosztümös történelmi filmeket nézni Sisi családtagjaival kapcsolatban, itt van néhány, amelyek érdekesek lehetnek:

1988 – A trónörökös (Rudolf halála után időről szól, ebben Kováts Adél Rudolf szeretőjét, Vetsera Mária bárónőt alakítja; nekem valamennyire hasonlít A merénylethez, csak ebben Rudolf halálának körülményeit vizsgálják.)


A Trónörökös (1988) – kép forrása: saját DVD fotója

2001- Sophie Sissi lázadó húga (Erzsébet királyné legkisebb húgának Zsófia Saroltának az életét mutatja be)

 

Sophie Sissi lázadó húga 2001 – Valerie Koch, Tonio Arango, és Daniela Ziegler

kép forrása: http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/6/1/_/sophie_sissi_lazado_huga_1_161200_42039.jpg letöltve: 2023.07.15

 

2007- Rudolf – Sissi egyetlen fia (Kétrészes, Rudolf koronaherceg életét ismerhetjük meg belőle).

 

Rudolf - Sissi egyetlen fia 2007 – kép forrása: saját DVD fotója

 

Tömörné Bilonka Zsófia

Pécs


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Kovács Lajos: Drága Szerelmem…
Andrássy Ilona grófnő levelei hősi halált halt férjéhez, gróf Esterházy Pálhoz  
Levelek az Andrássy-házból  (1864-1869) Egy angol nevelőnő levelei
Ki ne lenne kíváncsi, ha akárcsak egy rövid időre is, hogy betekintést nyerhessen például egy történelmi személy életébe?
Rudolf koronaherceg vadászaton az Al-Dunánál
Metszet a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.