Szabó Margit: …gödöllői lakos vagyok… Erzsébet királyné a kastélyban

Főoldal > Szabó Margit: …gödöllői lakos vagyok… Erzsébet királyné a kastélyban

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Szabó Margit: …gödöllői lakos vagyok… Erzsébet királyné a kastélyban


2023/05/02
Kassa Melinda

Őfelsége Kereskedelmi Bt. , 2002

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Szabó Margit: …gödöllői lakos vagyok… Erzsébet királyné a kastélyban

Amikor először a kezembe került Szabó Margit könyve, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Hiszen a királynéhoz hasonlóan én is felnőtt koromban, kisgyermekes édesanyaként költöztem Gödöllőre, és bár nekem nem lakhelyem a kastély, de napi munkámat ott végezve, mégiscsak ott “élek”. Így már a címe alapján nagyon kíváncsivá tett ez a kötet, mely a Gödöllői Királyi Kastély egykori sajtóreferensének tollából született.

Szabó Margit könyvében Erzsébet és Gödöllő kapcsolatára világít rá. Munkáját az 1866-os év bemutatásával kezdi - annál az évnél, mikor kutatásai szerint a későbbi királyné először járt a gödöllői kastélyban - és Erzsébet élete végén, az 1898-as esztendőnél végzi.  Évenkénti bontásban, 33 fejezetben foglalja össze a királyné Gödöllőn töltött napjait. Minden egyes évnél beszámol arról, hogy Erzsébet mikor érkezett Gödöllőre, és mikor távozott onnan, illetve mivel foglalatoskodott az ott töltött idő alatt. Ezen felül Ferenc József, Mária Valéria és a többi családtag gödöllői tartózkodásáról is informálódhatunk a kötetből, melyenek leírásait levelekből, beszámolókból és újságcikkekből vett idézetek gazdagítják.



Az eseményeket évenként tárgyaló fejezeteket követően a Monarchia időszakából származó, a királyi családdal kapcsolatos anekdoták, illetve az Erzsébethez kötődő gödöllői emlékhelyek bemutatása következik. Természetesen fény derül arra is, hogy milyen körülmények között hangzott el a királyné szájából: “Gödöllői lakos vagyok.” A gazdagon illusztrált kötetet egy “Ki kicsoda?” és egy bő irodalomjegyzék zárja.

Az érdekességekkel teli, könnyen befogadható stílusban írt könyvet végigolvasva úgy érzem, nemcsak gödöllői lakosként kerülhetünk közelebb a királynéhoz, hanem a városon kívűl élőként is megérthetjük Erzsébet különös vonzódását a helyhez, amely olyan nagy szeretettel és tisztelettel fogadta őt be.

 

Kassa Melinda


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Sisi - Erzsébet királyné a nyeregben
Idén nyár végén jelent meg magyarul Martin Haller osztrák hippológus könyve, dr. Rátki Emőke fordításában. A fordító saját lovas szenvedélyéből fakadó érdeklődése, kutakodása miatt talált rá erre a  kiadványára és nagy lelkesedéssel közreműködött a magyar változat előkészítésében.
Erzsébet-nap a Gödöllői Királyi Kastélyban
2024. november 23.  „Az én Sisim” közösségi nap – gyűjtőknek és rajongóknak Erzsébet nevű látogatóinkat ezen a napon 50% kedvezménnyel ajándékozzuk meg az állandó kiállítás belépőjegyéből.
Ferenc József: Ifjúkori napló 1839–1848
A gazdagon illusztrált kötet egy 1839 őszén tett egyhetes Alsó-Ausztriai utazást leíró útinaplóval indul, melyen a kilencéves főherceg legidősebb öccsével és nevelőikkel vett részt.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.