Szenvedély a rang fogságában, Sisi baráti-családi körben könyvajánló

Főoldal > Szenvedély a rang fogságában

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Szenvedély a rang fogságában


2024/01/23
Kassa Melinda

Káli-Rozmis Barbara jónéhány éve kutatja Erzsébet királyné életét. Első könyve 2021-ben jelent meg Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem?  címmel. Ezt a kötetet sajnos még nem volt lehetőségem elolvasni, de Barbara második könyvét - egy hosszabb vonatos utazásom előtt lekapva a könyvespolcról - szinte egy szuszra “kivégeztem.”


Az ajánlásban Seremetyeff-Papp János egy olvasmányos, a nagyközönség számára is élvezhető kötetet ígér. És valóban, ez a könyv abszolút az. Nem az időrendiség a vezérfonala, hanem az öt tematika, amely köré csoportosulnak a különböző történetek. Minden egyes “sztori” önálló címet kapott, és önmagában is megállja a helyét. Nekem olyannak tűnik a könyv struktúrája, mintha a fejezetek egy-egy novellacsokorból állnának. Akár tetszőleges sorrendben is lehet velük haladni.

Ahogy az írőnő az előszóban írja, a kötet nem törekszik a XIX. század második felének politikai történései, gazdaságtörténete, társadalompolitikája bemutatására. A történelmi személyek érzései, egymáshoz fűződő viszonya az, amin keresztül emberileg próbálja közelebb hozni őket a mai olvasókhoz. Könyve számos korabeli forráson és szakirodalmi munkán alapszik. A tényeket, adatokat, forrásokat olvasmányosan, a laikus számára is könnyen érthetően foglalja keretbe. A könyvben számos idézettel találkozunk, ezek mellett – feltételezem, hogy a könnyebb érthetőség kedvéért - a szereplők egymás közti interakcióját rekonstruált párbeszédek adják vissza.



A kötetnek korántsem csak Erzsébet a főszereplője, hanem számos családtag, akik szintén “rangjuk fogságában” próbálták megélni különböző szenvedélyeiket. Rudolfról, Stefániáról, vagy Mária Valáriáról éppúgy olvashatunk, mint Erzsébet húgairól Zsófia Saroltáról és Máriáról. De a távolabbi rokonság sem marad ki. Például megismerhetjük, hogyan talált egymásra, Wittelsbach Ilona fia, Albert Thurn und Taxis és József főherceg lánya, Margit. Barátságok, szerelmek, házaságok, remények, csalódások, és viszályok története elevenedik meg a lapokon. A fejezetekbe beékelve olyan érdekességekkel találkozhatunk mint pl. a kézcsók szokásának alakulása, a királyné fogorvosainak bemutatása vagy Mária Terézia magyar királynő díszágyának története.

A kötet gazdagon illusztrált, ami még inkább  olvasásra csábíthatja azokat is, akik talán most ismerkednek Erzsébet királynéval. (Én személy szerint minden ilyen típusú kiadványban először a képaláírásokat olvasom el, és ha kellően érdekesek, akkor térek rá a szövegre.) A lendületes, izgalmas megfogalmazás biztosítja az érdeklődés fenntartását a könyv elejétől a végéig.

Ezek után biztos vagyok benne, hogy elolvasom Barbara első könyvét, ami ráadásul “Az év könyve 2022” megtisztelő díjban részesült történelmi tényirodalom kategóriában.

Kassa Melinda


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Erzsébet királyné elveszett könyvtára
Erzsébet királyné nagyon szeretett olvasni, így nem meglepő, hogy hatalmas könyvtárral rendelkezett.
Dr. Sisi
Avagy ki tud többet Erzsébet királynéról? Kvízjáték 3–5 fős csapatok részére
Festetics Mária grófnő és Ferenczy Ida szamárháton
Gödöllő, 1873 őszén (Fotómásolat, ajándék Dr. Tolnay Pálné Kiss Máriától.) Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 4414.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.