Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában

Főoldal > Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában


2024/03/22

1871-1883

Sajtó alá rendezte: Vér Eszter Virág és Borovi Dániel

A jegyzeteket, a képmellékletet és az utószót összeállította: Borovi Dániel

Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022


Különös sors rajzolódik ki Rónay Jácint életútjában, amely átível a 19. századi magyar történelem fontosabb eseményein. Életéről bővebben a kötet szerkesztője, Borovi Dániel az utószóban írt részletesebben a forráskötet szerkesztői szempontjainak bemutatása mellett. Ezen túl a Múlt-kor történelmi magazinban is megjelent egy cikke a témában. (2023. tavaszi szám, részlet a cikkből: https://mult-kor.hu/egy-48-as-forradalmar-ferenc-jozsef-udvaraban-20230507 ). 

 



A könyvajánlómban a fordulatokban gazdag életút egy olyan szakaszát bemutató kötetről írok, amely összefonódik a királyi családdal. A könyv Rónay Jácintnak, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban található hagyatékából az 1871 és 1883 között írt naplója alapján saját maga által szerkesztett visszaemlékezését, (amelyet ő maga Naplótöredéknek nevez), az udvartartás tagjaként eltöltött 11 év emlékeit 17 fejezetben tárja az Olvasók elé.

Hogyan kerül egy 1850-es években az 1848-49-es események miatt Angliába emigrált pap magyar történelmet oktató tanárként 1871-ben előbb Rudolf, a koronaherceg oktatójaként, majd 1875-től a legkisebb királyi gyermek, Mária Valéria nevelőjeként a királyi udvarba? 

Tudása, megbecsültsége és a tanári pályán szerzett tapasztalatai alapján, valamint gróf Andrássy Gyula ajánlására kérik fel először, 1871-ben a trónörökös magyar történelem oktatójának. Erzsébet királyné annyira szimpatizál vele, hogy az 1868-ban, Budán született legkisebb lánya, Mária Valéria mellé nevelőnek is szeretné alkalmazni. Pár alkalommal sor is került találkozókra a 4 éves főhercegnő és Rónay között. A játékba ágyazott magyar nyelvórák nagyon ígéretesek voltak (kedves jelenet, mikor a MAMA szóra tanítja meg a kis főhercegnőt), ám mégis meghiúsult a felkérés (melynek okára csak utalások vannak a kötetben), és csak 1875-től követhetjük nyomon a főhercegnő kamarájába nevelőként kerülő Rónay Jácint visszaemlékezéseit.

Gyakran felmerülnek az alábbi kérdések a múzeumpedagógiai foglalkozások során: 

Vajon egy uralkodói családba született gyermeknek csupán a játék töltötte ki a napjait? Mennyire élhette meg gondtalanul és szabadon a gyermekkorát? 

A kötetben többek között ezekre is választ kapunk. Múzeumpedagógusként különösen sokat jelentettek azok a részek, ahol Rudolf, vagy Mária Valéria oktatásának és nevelésének menetéről olvashattam.  Rendkívül érdekes volt megtudni, hogy milyen tárgyakat tanultak és milyen időbeosztás szerint élték az életüket, mennyi szabadidejük vagy tanulás nélküli szabadnapjuk volt. Rónay Jácint leírásában olvashatunk arról is, hogy Mária Valéria nevelőjeként maga ad javaslatokat és iránymutatásokat a kis főhercegnő napirendjének kialakításához. Nagy örömet jelentett, hogy a könyvben sok részletet megoszt arról is Rónay, hogy milyen játékokkal, hogyan és kikkel játszott Mária Valéria, ezek ugyancsak fontos forrásértékkel bírnak a múzeumpedagógus munkámban. A nevelő soraiban kiviláglik, hogy milyen remek pedagógiai érzékkel volt megáldva, akár a kisgyermekkorban a játékon keresztüli nevelés és a kortárs gyerekekkel való szabadjáték támogatása, vagy a korszak elvárásaihoz képest egy gyermekközpontúbb napirend alkalmazása révén is. 

Az alábbi idézetben is  megmutatkozik ez a szemlélet: 

 

,,Őf. (őfelsége) a királyné már első hódolatom alkalmával kijelentette, hogy óhajtaná, ha Valéria főhercegasszony néha néha korabeli kisbarátnékkal találkoznék, s hogy szeretné, ha ilyenkor a gyermekek mulatságán jelen volnék. Ezt az intézkedést örömmel üdvözöltem, mert valóban ideje már, hogy a főhercegasszony, ki eddig csak  felnőttek társaságában élt, hozzá hasonló gyermekekkel élvezze azon örömöket, melyeket csak gyermekek adhatnak egymásnak. Minden a maga helyén és idején. Ki nem volt soha gyermek, azt, még ha önámítás volna is, a múlt emlékei nem vigasztalandják az élet alkonyán, tehát éppen akkor, midőn a jelen terhei s a jövő reménytelensége alatt mindinkább visszavonulunk a múltba, s keressük az élet reggelét, gyermekéveink kis gondjait, borutlan örömeit.” (113. oldal)

 

Nagyon érzékletesen és finoman rajzolódik ki a könyv lapjain a családtagok közötti kapcsolat is, hiszen Rónay által a mindennapjaik világába csöppenünk bele. A leginkább megható részek számomra azok voltak, amelyekben megjelenik Mária Valéria ragaszkodása az idősebb testvéreihez, Rudolfhoz és Gizellához, valamint szoros kötődése édesanyjához is. A családi élet olyan pillanatait rögzítik Rónay Jácint sorai, amelyekről eddig ilyen részletességgel nem igazán lehetett olvasni, és a már ismert forrásokat árnyalják, bővítik a leírások. Olykor szívszorító volt olvasni, mikor az édesanya, Erzsébet a lovaglás és a falkavadászat iránti szenvedélyének hódolva több éven keresztül, visszatérő módon, hetekig tartó angliai utazásai miatt Rónayra és a főhercegnői kamara tagjaira hagyja a legkisebb lányát, akit ezek a távollétek igencsak megviselnek. Ezekben az időszakokban Rónay heti rendszerességgel, információdús levelekben számol be a főhercegnő életéről, és így további epizódokat ismerhetünk meg a királyi gyermek hétköznapjaiból. Egy-két példát említve a családi események bemutatása közül, ír például a Bécsben és Gödöllőn töltött karácsonyokról, mely ünnepnap egyben Erzsébet királyné születésnapja is volt. Erre a különleges alkalomra, valamint az újévre és Erzsébet névnapjára (november 19.) is köszöntésekkel készült Mária Valéria, melyeket Rónay Jácint írt és tanított meg neki. Ezeket a kedves kis pár soros üdvözléseket a könyvben is olvashatjuk (kivéve az 1879-es évet, ennek okára az utószóban lehet megtalálni a választ).

A kötet nagy értéke még a részletgazdag jegyzetapparátus is, mely sokban segíti az udvari kapcsolatok és környezet viszonyainak, valamint a korszak megértését is. Nagyon látványos képanyag illusztrálja a szöveges tartalmat, amelyben korabeli fényképek és művészeti alkotások segítségével elevenednek meg az említett személyek és az őket körülvevő világ is. A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban található hagyatéki anyagból is került be olyan különlegességről kép, mely azokat a préselt növényeket mutatja be, amelyeket Erzsébet királyné 1875. szeptember 10-i sassetot-i lovas balesetének helyszínén gyűjtött Rónay. Találkozhatunk még olyan érdekességekkel, mint Mária Valéria által saját kézírásával ellátott, édesanyjának készített ajándék borítéka, valamint más kéziratai; köszöntők és a nevelőjének írt levelek.

Rónay mindvégig megtartja az udvarias és diplomatikus hangvételt az írásaiban, még a politikai vagy egyházi témák kapcsán is, egy-egy saját megjegyzése azért árulkodik arról, hogy neki is adódtak kihívásai az udvartartás tagjaival, az udvari élettel vagy a bürokráciával. 

Példaértékű számomra, hogy az udvarban töltött évei alatt, a visszatérő egészségügyi problémái ellenére is megőrzi a tartását, pedagógiai és diplomáciai érzékét, de képes kiállni saját magáért is, ha a helyzet úgy kívánta.

Kiknek ajánlom a kötet elolvasását? 

Minden olyan Olvasónak, aki érdeklődik Erzsébet királyné és a családja iránt. Kíváncsi arra, hogyan is zajlottak a hétköznapok a királyi udvartartásban, és érdekli, milyen élete volt egy királyi családba született gyermeknek, milyen környezetben cseperedett ifjú hölggyé Mária Valéria főhercegnő. 

 

A kötet a kastély ajándékboltjában is megvásárolható: https://kiralyikastely.hu/erzsebet-kiralyne-udvaraban.html 

 

Demeter-Guba Erzsébet

 


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Erzsébet királyné elveszett könyvtára
Erzsébet királyné nagyon szeretett olvasni, így nem meglepő, hogy hatalmas könyvtárral rendelkezett.
Dr. Sisi
Avagy ki tud többet Erzsébet királynéról? Kvízjáték 3–5 fős csapatok részére
Festetics Mária grófnő és Ferenczy Ida szamárháton
Gödöllő, 1873 őszén (Fotómásolat, ajándék Dr. Tolnay Pálné Kiss Máriától.) Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 4414.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.