„Mikor az élet olyan nagy ajándékot ad, hogy az ember szülőfalujában maradva, családot alapítva több mint két évtizede pedagógusként és az iskola egyik vezetőjeként tevékenykedhet, akkor nem csak lehetőség a település értékeinek őrzése, bemutatása, hanem felelőssége és kötelessége is. Számomra ennek középpontjában áll a Magyarországon elsőként, 1899. május 22-én Nyirádon felállított Erzsébet királyné emlékmű.”
Németh Andrásné Farkas Gabriella szülőfalujában, Nyirádon él férjével és három gyermekével. Mesterpedagógusként és intézményvezető-helyettesként dolgozik a királyné nevét viselő helyi általános iskolában. Édesanyja múlt iránti tisztelete, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy gyermekkora óta foglalkoztatja a történelem. A királynéhoz kapcsolódó első emléke 12 éves korára datálható, amikor a tapolcai honismereti táborba jelentkezve feldolgozta a nyirádi szobor történetét, akkor még kevés forrásra, inkább helyi legendákra és visszaemlékezésekre alapozva. Nem sokkal később gyűjteménye első darabjaként került hozzá apai nagyanyjától egy Erzsébet kép. Pedagógusaként részt vett 1999. májusában a nyirádi szobor centenáriumi ünnepségének megszervezésében, ami nagy sikerrel zajlott le. A következő évben már az iskola névadó ünnepségére készültek – ekkortól lett az intézmény neve Nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola – ahol a Habsburg családot Eilika asszony képviselte.
Az eltelt huszonkét évben több hagyomány is született a névadó tiszteletére. Megtervezték jelképeiket. Emléktáblájuk, jelvényük, zászlajuk fő motívuma a királyné szobrának sziluettje, amely rákerült a község címerére is. A centenáriumi ünnepség óta, minden év májusában a szoborállítás napjához igazítva megemlékezést, koszorúzást szerveznek a nyirádi Erzsébet szobornál.
2003. óta minden évben megyei olvasópályázatot rendeznek névadójuk, Erzsébet királyné emlékére.
Elmondható, hogy az iskola névadója révén jelentős szerepet tölt be a település életében, ünnepeik lehetőséget adnak, hogy az iskola kapuin kívül is hatással legyen a helyi közösségre. Az olvasópályázat pedig megyei elismertséget hozott, hozzátartozik az iskola arculatához. A névadó 20 éves jubileuma alkalmából felállított emlékoszloppal kettős volt a cél. Egyrészt emléket állítottak névadójuknak. Másrészt a valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Az iskolába lépő kis elsősökre feltűzik nyolcadikosok az iskola jelvényét. Az iskolából kilépő ballagók, minden évben elhelyezik évszámukat az oszlop emlékkönyvébe. Az emlékoszlopot 3 méteres tölgyből Szakonyi Sándor fafaragó mester alkotta. A jubileumi ünnepséget Habsburg György is megtisztelte jelenlétével.
Gyermekmajális témájaként is megjelent a névadó, Erzsébet királyné. A változatos programok mellett a gyerekek találkozhattak a királynéval, megcsodálhatták koronázási ruháját. A naphoz kapcsolódott Gabi ötlete és hosszú szervezői munkája nyomán egy országosan meghirdetett kézműves pályázat díjkiosztója és kiállítása is. „A királyné kedvenc virága” címet viselő pályázatra 60 alkotó 90 pályamunkáját küldte el (hímzések, kerámia, üvegfestés, foltvarrás…). A tárgyakat meg lehetett vásárolni, a bevételt a gyerekekre fordították. A centenáriumi esemény főszervezőjeként kutatási érdeklődése újra, immár felnőttként a nyirádi Erzsébet szobor felé fordult. Ennek eredményeként 2002-ben jelent meg könyve a szobor történetéről.
Majd ez az érdeklődés kiterjedt a királyné más magyar és határon túli emlékhelyeinek kutatására. Egy francia kutatótárs hatására honlapot kezdett felépíteni a témában, majd egy facebook oldalt is. (https://www.facebook.com/erzsebetszobor.hu ) Az intézményi névadásból kiindulva személyes kutatási célok lettek, melyek széles tudásmegosztó irányt vettek, majd hasznosultak újra az iskolában:
Több alkalommal szervezett ott kiállítást, előadásokat tartott a témában az érdeklődő nyirádiaknak.
Kiadtak képeslapot, kétnyelvű leporellót a szoborról. 2003-ban kitűntető emléklapot vehetett át az Országos Honismereti Szövetségtől a nyirádi Erzsébet kultusz ápolásáért.
A hungarikum mozgalomhoz kapcsolódva az elsők között került be a települési értéktárba a királyné nyirádi szobra, és 2021-ben egy újabb helytörténeti kiadvány jelent meg szerkesztésében a témában.
Kutatásaiból több fórumon tartott előadást „A királyné szobra, lelkének szarkofágja” címmel, pl. a kiadványszerkesztő konferencián, és több közösség felkérésére (Sisi Baráti Kör, Tájak, korok, múzeumok veszprémi szervezete, Ősi község, Honismereti Egyesület, stb.)
Rendszeresen érkeznek érdeklődők a nyirádi szoborhoz, szívesen mutatja be Magyarország első Erzsébet szobrát az odalátogatóknak.
Szereti maga is felfedezni a királyné szobrait itthon és külföldön egyaránt, így sikerült az Ojtozi-szorostól Triesztig felkeresni már sok-sok emlékhelyet, múzeumot. Egy-egy szobor előtt, mögött őrült fotózásba kezd, persze a szoborral közös fotó is készül mindig. A betléri kastélyban tett iskolai látogatás alkalmával kollégája a teremőrhöz fordulva mondta: „Gabi nem megy innen Erzsébettel közös fotó nélkül, ezért gyorsan odalép és elkészítjük a fotót.” Mire a teremőr felocsúdott, már el is készültek a fotók.
Gyűjteményének első darabja még gyermekként került hozzá, majd az Erzsébet emlékhelyekhez kapcsolódó kutatásaival párhuzamosan, az iskolai névadás után kezdett igazán gyarapodni a gyűjteménye. Egyre több könyv került a polcra: szépirodalom és szakirodalom a királyné életéről, a Habsburg családról, az emlékhelyekről, szobrászokról. Ezt kiegészítik a korabeli újságok, egyedi dokumentumok, pl. a gyászszertartások szövegei.
Gyűjteményének kiemelt része az Erzsébet szobrokat és a királyi családot bemutató képeslapok, kabinetképek, fotók, archív és mai darabok egyaránt. „A múltat megismerni vágyó emberként, de Erzsébet kutatóként is hasznos az ikonográfia, mint tudományos eszköz, hiszen a gyűjteményi darabok tartalmának értelmezése és meghatározása sokat tesz hozzá az írott emlékekhez.”
Külön jelentős kategória a tárgyi emlékek sokfélesége, ahol megfér egymás mellett a régi: pl. szobrok, plakettek, emlékérmek, olló, nyomatok, faliképek, emlékbögre, levélzáró bélyegek, vagy a pécsi Erzsébet-bál táncrendje mellett napjaink Erzsébet kultuszának nagy mennyiségű dísztárgya, használati tárgya vagy éppen étel-ital, melyen megjelenik a királyné arcképe és neve: italok, lekvár, hűtőmágnes, falitányér, ceruza, jegyzetfüzet, puzzle, kanál, kártya, édességcsomagolások, egyedi kézműves tárgyak, pl. karácsonyfadíszek, modern szobrok, babák, porcelánok. Mindehhez kapcsolódik a királyné kedvenc virágához, az ibolyához kapcsolódó szemet gyönyörködtető porcelán és képeslap gyűjtemény.
Külön fontos részt képez gyűjteményében a királyné kultuszának vizsgálata neveléstörténeti megközelítéssel. Egyre jobban kezd elmélyülni ebben a kevésbé feldolgozott és egyre érdekesebb témában.
Gabi mára helytörténeti és muzeológiai szempontból egyaránt értékes gyűjtemény értő gazdája, a királyné szobrainak egyik szakértője, és a nyirádi Erzsébet kultusz éltetője lett.
