Sisi személyiségéből erőt meríteni

Főoldal > Sisi személyiségéből erőt meríteni

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Sisi személyiségéből erőt meríteni


2022/08/22

Sarokné Varga Anna különleges Erzsébet-portréval pályázott Az én Sisim című felhívásunkra, de hamar kiderült, hogy ennél jóval több szállal kötődik a királynéhoz.

Sisi személyiségéből erőt meríteni

Elisabeth musical

Erzsébet királyné személyével tizenhárom évesen, a zenén keresztül ismerkedtem meg. Hatodikosként láttam a Mozart! című musicalt, amelyben Janza Kata is szerepelt, és rögtön beleszerettem a hangjába. Rövid kutakodás után kiderítettem, hogy az Elisabeth musical címszereplője is volt, így gyorsan beszereztem az 1996-ban kiadott CD-t. A kezdeti csalódottság után, ami annak volt köszönhető, hogy a daloknak csupán a felét énekli Janza Kata, ez lett a kedvenc musicalem. Az egész hangfelvételt megtanultam elejétől a végéig kívülről, sőt később németül is több felvételt beszereztem.



Bécsből megrendeltem a teljes darab zongorakíséretes kottáját, így kedvenc dalaimat éneklés közben kísérni is tudtam. A sok gyakorlás meghozta nem várt gyümölcsét, mert később nagy hasznát vettem, mivel félig zenei pályát választottam.

Legfontosabb középiskolai barátságomat szintén ennek a műnek köszönhetem. Még a tanévkezdés ellőtt az orvosi alkalmasságira várva, a sorban egy lánnyal, Zsófival beszélgetésbe elegyedtem, és az első 5 percben kiderült, hogy mindkettőknek ez a kedvenc musicalje. Azzal a különbséggel, hogy nekem Elisabeth, Zsófinak pedig a Halál karaktere tetszett a legjobban. Bár nem egy osztályba kerültünk, mégis szoros barátság alakult ki közöttünk.

Zsófi, rokonaival és barátaival házi előadásokat tartott, és számos musicalt adtak elő kertesházuk garázsában. Ez volt az úgynevezett Garázs Színház, ahová engem is meghívtak, mint vendégszereplőt. Először a Mozart!-ot adtuk elő, majd 2009-ben nem következhetett más, mint az Elisabeth. A díszletet és a jelmezeket közösen készítettük. Zsófi anyukája varrónő, így néhány jelmezt ő készített. Ennek ellenére én elhatároztam, hogy (varrástudás nélkül) egyedül elkészítem Ferenc József uniformisát és Sisi koronázási ruháját. Ezen kívül lemásoltam Franz Xaver Winterhalter híres festményét, ami később a darab egyik díszletelemét alkotta.

Mivel volt jelmezünk és lelkesedésünk, a társulat néhány tagjával arra gondoltunk, hogy beöltözve, elmegyünk a Gödöllői Királyi Kastélyba. Kinézetünkkel nem kis feltünést keltettünk az utcákon, és a kastélyban egyaránt.

 

Sisi szépsége

Sisi egyik legszembetűnőbb attribútuma Önnön szépsége. Gyerekként órákon át nézegettem a képeit, és próbáltam lemásolni a kedvenceimet. A néhány kezdetleges próbálkozás után, már mint a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium festőszakos diákja, elsősként kicsit jobb portét rajzoltam a császárnéról.

Másodikos koromban két alkalommal is megörökítettem Sisit az iskolai feladataimban. Az első egy rajzórai házifeladat keretein belül történt. Ekkor magunkat kellet úgy lefesteni, hogy az a személyiségünkről minél több mindent áruljon el. Itt Sisire utaló motívumokat csempésztem a portrémba.

Második alkalommal egy hosszú festőszakos projektmunkában, az úgynevezett egodokumentum lapjain jelent meg. A feladat szerint saját életünket és identitásunkat kellett képek alkotásával megjeleníteni egy könyvben összeállítva. Én külön fejezetet készítettem az akkori három kedvenc történelmi alakommal kapcsolatban, aminek egyik szereplője nem lehetett más, mint Sisi.

 

Harmadikosként pedig, az Elisabeth musical díszletéhez készítettem a már említett Winterhalter másolatot, olajfestékkel. Ezt később anyukám egyik pedagógus kolleganőjének ajándékoztam, aki szintén nagy tisztelője Erzsébet királynénak. Hálából kaptam tőle egy Sisis bögrét és egy hűtőmágnest.

Jó pár év kihagyása után, a pályázati kiírást olvasva elhatároztam, hogy újra megfestem a császárnét, de ez alkalommal nem csak másolni szerettem volna a róla készült festményt vagy fotót. Szerettem volna megfogalmazni a saját véleményemet róla, arról, hogy a saját kora, valamint az utókor hogyan látta/látja őt.

 

Történelmi alak

A musicalnek nem csak a zenei és képzőművészeti életemre volt jelentős hatással. Érdeklődni kezdtem Erzsébet személyisége, kortársai és kora iránt. Szülinapomra, névnapomra, karácsonyra, bármilyen alkalomra könyveket kértem, amiknek témája Erzsébet királyné vagy családtagjai voltak. Hamar kialakult egyfajta kritikai szemléletem olvasmányaimmal kapcsolatosan. Néhány regény olvasása után kristályosodott ki elmémben a felismerés, hogy a jövőben csupán szakirodalmat szeretnék olvasni. A fikció helyett a történelmi hűség mellett köteleztem el magamat.

Hetedikes koromban, vele kapcsolatosan elmondtam egy érdekességet történelemórán, és pozitív tanári visszacsatolásnak köszönhetően, mondhatni vérszemet kaptam, és minden egyes órára újabb és újabb érdekességgel készültem, mindig az adott témakörhöz kapcsolódva. Így az érdeklődési köröm, valamint műveltségem is kitágult. Ennek a folyamatnak az lett a vége, hogy a középiskola után nem volt kérdés, hogy az ELTE Történeti Intézete a legfőbb cél. A pedagógusvénámnak, illetve a zene és a történelem szeretetemnek köszönhetően lettem történelem és állampolgári ismeretek, valamint ének-zene tanár.

 

Erzsébet királyné hatása

Az Erzsébet-láznak számos barátságot köszönhetek, de a baráti kapcsolataim ápolását is segítette. 2006-ban egy bécsi iskolakirándulásra elkísért kereszttestvérem, Hédi, akivel babakorunk óta barátnők vagyunk. Bécsben nem volt kötött program, így mindenki oda mehetett, ahova csak akart, és én egy helyre akartam nagyon elmenni, a Hofburgban lévő Sisi múzeumba. Barátnőmmel és anyukájával meg is néztük. Ez az első igazi Kaiserin-es élményem. De nem csak ezért lett maradandó emlék. A múzeum shopjában vettünk egy-egy Sisi nyakláncot a barátnőmmel. Ezeket a nyakláncokat csak különleges alkalmakkor vettük fel, általában egymás tudta nélkül, így mikor találkoztunk és megláttuk a másik nyakában a kis bécsi ékszert nagyot nevetve a közös élményeink jutottak eszünkbe. Akármikor ránézek erre a nyakláncra, nem csak Erzsébet királyné történetét látom benne, hanem egy el nem múló barátságét is.

Sokan mondták nekem, főleg középiskolás koromban, illetve manapság a diákjaim, hogy hasonlítok Erzsébet királynéra. Ezt valószínűleg hosszú barna hajamnak, barna szememnek, és szimmetrikus arcomnak köszönhettem. De legnagyobb különbség az volt közöttünk, hogy kamaszként igen kövér voltam. Én is, mint minden lány, le akartam fogyni. Épp ezért igen fogékony voltam Sisi különböző diétái, ételei és szépségtrükkjei iránt, amikből nem egyet ki is próbáltam. Sajnos nem sok sikerrel. Az egyetlen kúra, ami használt, az az volt, mikor egyetemistaként a szüleim által ételre adott pénzt történelmi szakirodalomra költöttem. Igaz, az éhezés nagyon hasonlít Sisi „diétáihoz”.

Életemben kétszer éreztem magamat egy kicsit Sisinek. Mikor beöltözve a gödöllői kastélyban sétálgattam, és mikor sokadik próbálkozás után végre megtaláltam a menyasszonyi ruhámat.

Egy másik emberrel szemben a szimpátia alapja általában a hasonlóság. Én is sok ilyet fedeztem fel gyermekként kettőnk között. Eleinte apróságokat, mint a gyors sétatempó, rajongás az irodalomért, az állatok szeretete, a vakmerő lovaglási mánia, satöbbi. De később a személyiségünk hasonlóságait is, mint például a melankóliára való hajlam, a romantikus kiábrándultság, a cinizmus, az ábrándozás. A legtöbb vele kapcsolatos új információnál kicsit magamra ismertem.

Fiatalkoromban ismertem meg a királynét, és utólag úgy látom, hogy nem a legmegfelelőbb tanulságot szűrtem le. Leginkább a szorongásaival, elvágyódásával, karcsúságmániájával azonosultam, amik hosszú időre kihatottak a mindennapjaimra.

Úgy látom, hogy vannak, akik csak a magányos, bolyongó Sisit látják, aki a körülmények áldozata, és saját életükre boruló árnyaikat is ilyesféleképpen romantizálják, aminek eredményeképpen egyre mélyebbre süllyednek. Nekem is fel kellett nőnöm ahhoz, hogy megértsem azt, nem Sisihez hasonlóvá kell válni, hanem életéből tanulni, és személyiségéből erőt meríteni ahhoz, hogy sajátunkat jobbá tegyük.”

 

Sarokné Varga Anna különleges festményével és személyes tárgyaival is találkozhatnak látogatóink a gödöllői kastély Az én Sisim című új kiállításán, 2022. szeptember 10-től!


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Gudula Walterskirchen: „A Franci  kissé illetlen volt” Mesélnek a Habsburgok udvarhölgyei
A könyv címe alapján azt hihetnénk, hogy „titkokat” tudunk meg Ferenc Józsefről: milyen is volt ő valójában, és hogy nem is volt talán talpig úriember fiatal korában. A kicsit vaskos könyv azonban kicsit mást, de sokkal többet ad nekünk, és rájövünk, nagyobb jelentősége van az alcímnek, mint a főcímnek. Nem csupán az egykori császárról és királyról tudunk meg érdekes dolgokat, hanem az egész Habsburg családról, kezdve I. Ferdinánd császártól egészen IV. Károly és családjáig.
A Kastély a Sisi Baráti Körben
2023. április 15-én szombaton egy nagy találkozás tanúi lehettünk az Eötvös 10-ben: a 25 éves Sisi Baráti Kör látta vendégül a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusait, Kaján Mariannát és Faludi Ildikót, akik a tavaly év végén megjelent Útközben Erzsébet királynéval című kötetről meséltek az összegyűlteknek. A könyv bemutatójára 2022. december 18-án került sor a kastély dísztermében, magáról a műről itt írtak.   Számomra rengeteg újdonsággal szolgált ez a szombati találkozó. Tolnayné Kiss Mária tulajdonában volt az ú.n. Farkas Archívum, amelyet Egon Cäsar Corti nevezett így el az 1930-as években, aki elsőként kutathatta ezt a páratlan gazdagságú anyagot, amely Ferenczy Ida után fennmaradt. Farkas László Ida rokona volt, és az ő felsőbabádi kastélyának padlásán vészelték át az Erzsébet királyné felolvasónőjéhez címzett levelek és egyéb dokumentumok a háború pusztításait. Ez a Farkas László volt Mária néni nagyapja. Mária néni pedig az egész kollekció megmentője! A Kastély muzeológusai 1995-ben kezdtek el vele együtt dolgozni, mint minden olyan gyűjtővel, gyűjteménnyel, ahonnan Erzsébet-relikviákat remélhettek. Mária néni onnantól fordított a Kastély számára, Festetics Mária ránk maradt 9+1 darabból álló, eredeti gót betűkkel írott német nyelvű naplóját, melyet ma az Országos Széchényi Könyvtár őriz. Olyannyira kiismerte magát a gót betűs írásmódban, hogy sok anyanyelvi németajkú kutatónak is beletört a bicskája. A naplóból egy válogatás már megjelent, Egy udvarhölgy naplójából címmel, 2009-ben, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum jóvoltából, a Gödöllői Kastély-Könyvek sorozat 2. darabjaként. Ezt követte a sorozat 3. darabja, a Kedves Idám! Leveleskönyv újbóli kiadása. Ez is Tolnayné Kiss Mária nevéhez fűződik, aki összeválogatta ezeket a leveleket, valamint jegyzetekkel, ismertetőkkel bővítette. Mint kiderült, a puzzle darabkái csak nagy sokára álltak össze a muzeológusok számára is, mert Mária néni eleinte mindig csak kis darabokat mutatott meg (az azóta már kiderült: 1540 darabot számláló) gyűjteményéből. Mindig adott kérésre készült fel, és nem lehetett tudni, milyen elképesztő kincs van még a birtokában. Egyik alkalommal a muzeológusok kissé elkeseredve azon borongtak, hogy nincs még meg egy időszaki kiállításuk legütősebb tárgya. Valami, ami mindent visz! Amitől szeme-szája eláll a közönségnek. Mária néni segítőkészen elvonult a másik szobába, majd egy csodálatos brossal tért vissza, ami nagyon nagy valószínűséggel Erzsébet királyné ajándéka volt Ferenczy Ida számára. Emlékszem a kiállításra, valóban nagyot ütött! Azóta a bross az állandó kiállítás anyagát gazdagítja. Természetesen ilyenkor a muzeológusok nem egyszerűen zsebre vágják a csecsebecsét, hanem felbecsültették, szerződést írtak, és kastélyos autóval szállították el. Pontosan ugyanilyen alaposan és szakszerűen jártak el akkor, amikor végül szóba került, hogy Mária néni a Kastélyra bízza teljes gyűjteményét. Ekkor derült csak fény rá, mekkora anyagról is beszélhetünk. Amint már említettük, 1540 db levél, képeslap, feljegyzés, cikk, recept tartozik bele. Ebből 37 levél magától Erzsébet királynétól származik. Mi történik, amikor egy ilyen hatalmas eszmei értékű gyűjtemény kerül a múzeum birtokába? A várva várt iratanyag  ezekben a dobozokban érkezett meg:                           Ezeket először is szét kellett bontani, azonnal bevonni egy restaurátort a munkálatokba, hogy mely dokumentumok vannak a legnagyobb bajban, melyeket kell azonnal menteni. Ilyenek voltak a papírba rozsdásodott gombostűk, a műanyag genotermbe szorult iratok, és az orosz katonák által levagdosott bélyegek visszaillesztésének ragasztófoltjai. Mária néni teljes jóakarattal gyűjtötte műanyag tasakokban ezeket az iratokat az 1980-as években, hiszen fogalma sem lehetett róla, mennyire savasak ezek a tokok, és magukba szívják a tintát, elvesztvén ezzel az eredeti levél tartalmát. Jóakaratból látta el Farkas Archívum bélyegzővel is az egyes darabokat. De arra sem számíthatott, hogy ez vízben oldódó tinta, így a restaurátorok a hagyományos módszerekkel nem tudják rendbehozni ezeket. A restaurálás azóta is, évenkénti ütemezésben zajlik.  Készülnek majd további kiadványok is ebből a gazdag anyagból, de most azt a 6 évvel ezelőtti tervet valósították meg, amelyről Mária nénivel még 2016-ban leszerződtek. Történetesen, hogy az Útközben Erzsébet királynéval című levélgyűjteményt újra kiadják, friss képanyaggal, új és folyamatos számozású lábjegyzetekkel, tartós, kemény fedelű borítóval. Kiinduló pontjuk az első kiadás szövegén túl Mária néni saját példánya volt, amelyet ő számos jegyzettel, megjegyzéssel ellátott. A szkennelés persze hagyott hibákat maga után, úgyhogy betűről betűre ellenőrizni kellett, hogy biztosan minden egyezzen, különösen magukban a levelek szövegeiben. Mindenképpen betűhíven, az akkori helyesírásnak vagy hibáknak a meghagyásával akarták kiadni a művet, hiszen egy forráskiadvány enélkül semmit sem ér. (Pl. Festetics Mária a „rémítő” kifejezést következetesen „remitő”-nek írta. Egy valódi muzeológus, forráskutató soha nem javítana bele ilyen bakikba, hiszen éppen ettől személyes és hiteles az egész anyag.) Természetesen szó esett a kötetben szereplő levelek szerzőiről is. A két főszereplő Festetics Mária grófnő, udvarhögy és báró Nopcsa Ferenc főudvarmester. De találunk benne leveleket Mikes Johannától és Majláth Saroltától is, akik szintén mindketten Erzsébet udvarhölgyei voltak. Festetics Mária ekkor már több mint 20 éve szolgálta úrnőjét, úgyhogy a korai elragadtatottság már nem volt jellemző rá. A könyv az 1890-93 közötti két nagy utazást idézi fel, ahol (többek közt) Mária kísérte a királynét. Itt már konkrétan hangot adott azon szigorú véleményének, hogy Erzsébet önzővé vált és teljes mértékben hiányzik belőle az empátia a személyzet tagjait illetően. Báró Nopcsa Ferencnek is meggyűlik a baja az elemekkel: hideg, meleg, eső, szél. Erzsébet ezekből sok alkalommal nem is részesült, vagy ha igen, szabad akaratából. Nem így az őt kísérő udvaroncok! A levelekből kiderül, hogy egyáltalán nem luxuskörülmények közt utaztak. A muzeológus előadók két témakört emeltek ki a levelekben megmutatkozó valóságból: 1., Ezeket a luxusmentes, sőt konkrétan kényelmetlen körülményeket. 2., A királyné mellett szolgálatot betöltő személyek közt kialakult baráti, sírig tartó kapcsolatokat. Ezek jóval a királyné halálát követően is megmaradtak, hiszen pontosan tudjuk, hogy Ferenczy Ida lakása szinte önmagában egy Erzsébet-múzeummá változott, ahol igen gyakorta vendégeskedett a magyar személyzet többi tagja, így Festetics Mária és Nopcsa Ferenc is. Csodálatos és érdekfeszítő előadásban volt részünk, ahol a királyné kultuszát őrző két legnagyobb és legelkötelezetebb társaság résztvevői találkoztak: a Gödöllői Királyi Kastély és a Sisi Baráti Kör tagjai. Varga Andrea     Kaján Marianna, Faludi Ildikó muzeológusok, a kötet szerkesztői és Kiss Erzsébet a Sisi Baráti Kör elnöke. Fotó: Tóth Andrásné      
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.