Sisi személyiségéből erőt meríteni

Főoldal > Sisi személyiségéből erőt meríteni

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

Sisi személyiségéből erőt meríteni


2022/08/22

Sarokné Varga Anna különleges Erzsébet-portréval pályázott Az én Sisim című felhívásunkra, de hamar kiderült, hogy ennél jóval több szállal kötődik a királynéhoz.

Sisi személyiségéből erőt meríteni

Elisabeth musical

Erzsébet királyné személyével tizenhárom évesen, a zenén keresztül ismerkedtem meg. Hatodikosként láttam a Mozart! című musicalt, amelyben Janza Kata is szerepelt, és rögtön beleszerettem a hangjába. Rövid kutakodás után kiderítettem, hogy az Elisabeth musical címszereplője is volt, így gyorsan beszereztem az 1996-ban kiadott CD-t. A kezdeti csalódottság után, ami annak volt köszönhető, hogy a daloknak csupán a felét énekli Janza Kata, ez lett a kedvenc musicalem. Az egész hangfelvételt megtanultam elejétől a végéig kívülről, sőt később németül is több felvételt beszereztem.



Bécsből megrendeltem a teljes darab zongorakíséretes kottáját, így kedvenc dalaimat éneklés közben kísérni is tudtam. A sok gyakorlás meghozta nem várt gyümölcsét, mert később nagy hasznát vettem, mivel félig zenei pályát választottam.

Legfontosabb középiskolai barátságomat szintén ennek a műnek köszönhetem. Még a tanévkezdés ellőtt az orvosi alkalmasságira várva, a sorban egy lánnyal, Zsófival beszélgetésbe elegyedtem, és az első 5 percben kiderült, hogy mindkettőknek ez a kedvenc musicalje. Azzal a különbséggel, hogy nekem Elisabeth, Zsófinak pedig a Halál karaktere tetszett a legjobban. Bár nem egy osztályba kerültünk, mégis szoros barátság alakult ki közöttünk.

Zsófi, rokonaival és barátaival házi előadásokat tartott, és számos musicalt adtak elő kertesházuk garázsában. Ez volt az úgynevezett Garázs Színház, ahová engem is meghívtak, mint vendégszereplőt. Először a Mozart!-ot adtuk elő, majd 2009-ben nem következhetett más, mint az Elisabeth. A díszletet és a jelmezeket közösen készítettük. Zsófi anyukája varrónő, így néhány jelmezt ő készített. Ennek ellenére én elhatároztam, hogy (varrástudás nélkül) egyedül elkészítem Ferenc József uniformisát és Sisi koronázási ruháját. Ezen kívül lemásoltam Franz Xaver Winterhalter híres festményét, ami később a darab egyik díszletelemét alkotta.

Mivel volt jelmezünk és lelkesedésünk, a társulat néhány tagjával arra gondoltunk, hogy beöltözve, elmegyünk a Gödöllői Királyi Kastélyba. Kinézetünkkel nem kis feltünést keltettünk az utcákon, és a kastélyban egyaránt.

 

Sisi szépsége

Sisi egyik legszembetűnőbb attribútuma Önnön szépsége. Gyerekként órákon át nézegettem a képeit, és próbáltam lemásolni a kedvenceimet. A néhány kezdetleges próbálkozás után, már mint a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium festőszakos diákja, elsősként kicsit jobb portét rajzoltam a császárnéról.

Másodikos koromban két alkalommal is megörökítettem Sisit az iskolai feladataimban. Az első egy rajzórai házifeladat keretein belül történt. Ekkor magunkat kellet úgy lefesteni, hogy az a személyiségünkről minél több mindent áruljon el. Itt Sisire utaló motívumokat csempésztem a portrémba.

Második alkalommal egy hosszú festőszakos projektmunkában, az úgynevezett egodokumentum lapjain jelent meg. A feladat szerint saját életünket és identitásunkat kellett képek alkotásával megjeleníteni egy könyvben összeállítva. Én külön fejezetet készítettem az akkori három kedvenc történelmi alakommal kapcsolatban, aminek egyik szereplője nem lehetett más, mint Sisi.

 

Harmadikosként pedig, az Elisabeth musical díszletéhez készítettem a már említett Winterhalter másolatot, olajfestékkel. Ezt később anyukám egyik pedagógus kolleganőjének ajándékoztam, aki szintén nagy tisztelője Erzsébet királynénak. Hálából kaptam tőle egy Sisis bögrét és egy hűtőmágnest.

Jó pár év kihagyása után, a pályázati kiírást olvasva elhatároztam, hogy újra megfestem a császárnét, de ez alkalommal nem csak másolni szerettem volna a róla készült festményt vagy fotót. Szerettem volna megfogalmazni a saját véleményemet róla, arról, hogy a saját kora, valamint az utókor hogyan látta/látja őt.

 

Történelmi alak

A musicalnek nem csak a zenei és képzőművészeti életemre volt jelentős hatással. Érdeklődni kezdtem Erzsébet személyisége, kortársai és kora iránt. Szülinapomra, névnapomra, karácsonyra, bármilyen alkalomra könyveket kértem, amiknek témája Erzsébet királyné vagy családtagjai voltak. Hamar kialakult egyfajta kritikai szemléletem olvasmányaimmal kapcsolatosan. Néhány regény olvasása után kristályosodott ki elmémben a felismerés, hogy a jövőben csupán szakirodalmat szeretnék olvasni. A fikció helyett a történelmi hűség mellett köteleztem el magamat.

Hetedikes koromban, vele kapcsolatosan elmondtam egy érdekességet történelemórán, és pozitív tanári visszacsatolásnak köszönhetően, mondhatni vérszemet kaptam, és minden egyes órára újabb és újabb érdekességgel készültem, mindig az adott témakörhöz kapcsolódva. Így az érdeklődési köröm, valamint műveltségem is kitágult. Ennek a folyamatnak az lett a vége, hogy a középiskola után nem volt kérdés, hogy az ELTE Történeti Intézete a legfőbb cél. A pedagógusvénámnak, illetve a zene és a történelem szeretetemnek köszönhetően lettem történelem és állampolgári ismeretek, valamint ének-zene tanár.

 

Erzsébet királyné hatása

Az Erzsébet-láznak számos barátságot köszönhetek, de a baráti kapcsolataim ápolását is segítette. 2006-ban egy bécsi iskolakirándulásra elkísért kereszttestvérem, Hédi, akivel babakorunk óta barátnők vagyunk. Bécsben nem volt kötött program, így mindenki oda mehetett, ahova csak akart, és én egy helyre akartam nagyon elmenni, a Hofburgban lévő Sisi múzeumba. Barátnőmmel és anyukájával meg is néztük. Ez az első igazi Kaiserin-es élményem. De nem csak ezért lett maradandó emlék. A múzeum shopjában vettünk egy-egy Sisi nyakláncot a barátnőmmel. Ezeket a nyakláncokat csak különleges alkalmakkor vettük fel, általában egymás tudta nélkül, így mikor találkoztunk és megláttuk a másik nyakában a kis bécsi ékszert nagyot nevetve a közös élményeink jutottak eszünkbe. Akármikor ránézek erre a nyakláncra, nem csak Erzsébet királyné történetét látom benne, hanem egy el nem múló barátságét is.

Sokan mondták nekem, főleg középiskolás koromban, illetve manapság a diákjaim, hogy hasonlítok Erzsébet királynéra. Ezt valószínűleg hosszú barna hajamnak, barna szememnek, és szimmetrikus arcomnak köszönhettem. De legnagyobb különbség az volt közöttünk, hogy kamaszként igen kövér voltam. Én is, mint minden lány, le akartam fogyni. Épp ezért igen fogékony voltam Sisi különböző diétái, ételei és szépségtrükkjei iránt, amikből nem egyet ki is próbáltam. Sajnos nem sok sikerrel. Az egyetlen kúra, ami használt, az az volt, mikor egyetemistaként a szüleim által ételre adott pénzt történelmi szakirodalomra költöttem. Igaz, az éhezés nagyon hasonlít Sisi „diétáihoz”.

Életemben kétszer éreztem magamat egy kicsit Sisinek. Mikor beöltözve a gödöllői kastélyban sétálgattam, és mikor sokadik próbálkozás után végre megtaláltam a menyasszonyi ruhámat.

Egy másik emberrel szemben a szimpátia alapja általában a hasonlóság. Én is sok ilyet fedeztem fel gyermekként kettőnk között. Eleinte apróságokat, mint a gyors sétatempó, rajongás az irodalomért, az állatok szeretete, a vakmerő lovaglási mánia, satöbbi. De később a személyiségünk hasonlóságait is, mint például a melankóliára való hajlam, a romantikus kiábrándultság, a cinizmus, az ábrándozás. A legtöbb vele kapcsolatos új információnál kicsit magamra ismertem.

Fiatalkoromban ismertem meg a királynét, és utólag úgy látom, hogy nem a legmegfelelőbb tanulságot szűrtem le. Leginkább a szorongásaival, elvágyódásával, karcsúságmániájával azonosultam, amik hosszú időre kihatottak a mindennapjaimra.

Úgy látom, hogy vannak, akik csak a magányos, bolyongó Sisit látják, aki a körülmények áldozata, és saját életükre boruló árnyaikat is ilyesféleképpen romantizálják, aminek eredményeképpen egyre mélyebbre süllyednek. Nekem is fel kellett nőnöm ahhoz, hogy megértsem azt, nem Sisihez hasonlóvá kell válni, hanem életéből tanulni, és személyiségéből erőt meríteni ahhoz, hogy sajátunkat jobbá tegyük.”

 

Sarokné Varga Anna különleges festményével és személyes tárgyaival is találkozhatnak látogatóink a gödöllői kastély Az én Sisim című új kiállításán, 2022. szeptember 10-től!


Szóljon hozzá!




Legfrissebb cikkek


Úton Erzsébet királynéval
Kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből 2022. május 25–2023. május 28.     Erzsébet királyné személyét a mai napig növekvő érdeklődés és kultusz övezi világszerte, de kevésbé ismert, hogy az utazás életének meghatározó tényezője volt. Hazájától távol talált rá a szerelem, Bajorországból Ausztriába költözött, de a császárnéi szerep teljesíthetetlen elvárásai elől gyakran családjához menekült. Ferenc József mellett hivatalos utazásokon vett részt, Magyarországot is egy ilyen út során ismerte meg közelebbről. Visszatérő betegségei miatt külföldi gyógyhelyeken kellett kúrálnia magát, és lovas szenvedélye, antik kultúra iránti vonzalma miatt is gyakran kelt útra. Fia halála után pedig már nem az újabb úti célok, hanem pusztán az úton levés vonzotta a lelke nyugalmát kereső királynét. A halálát okozó végzetes döfés is utazás közben, Genfben érte. A kiállítás négy szobája ezt a folyamatos, valós és belső utazást mutatja be tárgyak, sztorik, Erzsébet-ábrázolások segítségével. Kiemelt helyet kapott a királyné Magyarországhoz és Gyulához kapcsolódó története.
Az én Sisim – avagy gyűjtők és gyűjtemények Erzsébet királyné bűvöletében
Új időszaki szeptember 10-től a Gödöllői Királyi Kastélyban   Erzsébet királyné népszerűségén nem fog az idő. Több mint 120 évvel a halálát okozó merénylet után rajongóinak száma világszerte nő. Mi lehet a titka? Mi készteti a mai követőit, hogy vele kapcsolatos tartalmakat olvassanak, filmeket nézzenek, hozzá kötődő helyszíneket keressenek fel és tárgyi emlékeket gyűjtsenek róla? Miért és pontosan mit gyűjtenek Sisi rajongói?
Egy izgalmas meglepetés az Erzsébet-portrék sorában
A FreylerArt Galéria egy eddig soha nem kiállított, gyönyörű Erzsébet-portréval járult hozzá Az én Sisim című kiállításunkhoz.
Erzsébet királyné élete

Erzsébet királyné, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.

Tovább >>

                                                                                                                                         

 

 

 

Erzsébet királyné szobái, kertje, verandája

Erzsébet királyné ibolyaszínű lakosztályának szobáit hiteles források alapján sikerült rekonstruálni 1996-ban. A lakosztály falain a királyné gyönyörű portréi láthatók, valamint a kor kiemelkedő politikusainak arcképei, akikkel a királyné az 1867-es kiegyezés előkészítésekor került kapcsolatba.

Tovább >>

Erzsébet királyné és Gödöllő

Erzsébet 1867. május 11-én tekintette meg először a koronázási ajándékként nekik szánt gödöllői kastélyt.

Tovább >>

Erzsébet királyné névnapja

Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét).

Tovább >>

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás, marketing tanácsadás: Marketing Professzorok Kft.