Szokatlan módon felnőttként kaptam ajándékba Dániel Anna Erzsébet királyné című könyvét, mely inkább a fiatalabb korosztály számára készült olvasmány. A könyvet nagy kíváncsisággal vettem kézbe, hogy vajon milyen módon tudja közelebb vinni az írónő a fiatalabb korosztályhoz a királyné alakját? Erzsébet életének mely szakaszát emeli ki, és hogyan fogja bemutatni az életének a tragikusabb eseményeit? Mennyire fog a tényekhez igazodni és mennyire lesznek fikciós elemei a történet fonalának?
A regény szerzője, Dániel Anna 1905-ben az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában, Budapesten született, így még gyermekkorában maga is részese volt Ferenc József korszakának. Felnőttként irodalomtörténészként, fordítással és írással is foglalkozott, tanári tevékenysége mellett. Regényei közül, ez a kötet negyedikként jelent meg 1937 decemberében, Erzsébet királyné születésének 100. évfordulójára. A korabeli sajtóban ezt az évfordulót is kiemelve reklámozták, ajánlották karácsonyi ajándékként ezt a művet.
Dániel Anna kilenc fejezetben írja meg Erzsébet történetét. Az első fejezetben 1853-ban a kamasz Sisivel Possenhofenben találkozunk, ahol a szerző bemutatja, hogy milyen családi környezet vette körül a fiatal lányt, kivel milyen kapcsolatban állt. A következő fejezetekben különös részletességgel ír Ferenc Józseffel történő találkozásáról, az eljegyzésről, majd a Bécsbe érkezésről, és az esküvőről. Külön fejezetben (VI. fejezet) és részletességgel mutatja be a császári pár 1857-es első magyarországi látogatását. Belső monológok és párbeszédek formájában Erzsébet alakját igyekszik közelebb vinni az olvasóhoz. A könyvében levélrészletek, idézetek is tarkítják a sorokat, melyek arról tanúskodnak, hogy az írónő törekedett a hiteles bemutatásra, és maga is használt forrásokat a könyv megírásához (bár nem jelzi a forrásokat a kötet végén). A regényt mégis inkább a fikciós történelmi regények közé sorolnám. A szerző által elképzelt, Erzsébet és a családtagjai, valamint környezete között zajló beszélgetések, gondolatmenetek miatt, melyekben a könyv megjelenésének korszakához illeszkedően egy idealizált, a magyarországi Erzsébet-kultuszban megjelenő kép kerül előtérbe a királyné bemutatásakor. Erzsébet magyarokhoz fűződő viszonyát is a kultusz rétegén át mutatja be a könyv, melyre leginkább Ferenc Józseffel folytatott elképzelt párbeszédes jelenetek adnak példát az első magyarországi körutat, valamint a koronázási ünnepséget megelőzően.
Számomra a leginkább fiához, Rudolfhoz kapcsolódó részletek; a tragikus halála előtti érzések bemutatása, valamint férjével folytatott fikciós párbeszédek gondolkoztattak el. Az azóta megjelent forrásművek alapján (egy-két művet kiemelve: Stefánia: Császárnénak szántak, Mária Valéria naplója) Erzsébet ekkor inkább legkisebb lányának az eljegyzésével és boldogságával volt elfoglalva, mint azzal, hogy fiának éppen hogyan alakult a sorsa. Dániel Anna ezeket a forrásokat még akkor nem ismerhette, így egy nagyon szubjektív nézőpontból mutatja be ebben a helyzetben Erzsébet anyai szerepét.
Az utolsó, IX. fejezetben sokat sűrít az írónő a történelmi események bemutatása során. Olvasóként olyan érzésem volt, hogy mindenképpen szeretné a regény során a királyné életét bemutatni, egészen a haláláig, de már nem azzal a részletességgel ahogyan azt a korábbi, I-VIII. fejezetben tette. A könyv kezdeti részletességre törekvő bemutatása, így kissé megtörik az utolsó fejezetben.
A Móra Könyvkiadó kötetét olvastam, melyben Herczeg István illusztrációi jelennek meg a könyv lapjain, amelyek érzékeny és kifejező módon kapcsolódnak a szöveges tartalomhoz.
A könyvben nem egy nagyon finoman árnyalt Erzsébet portréval találkozunk, leginkább a korábban említett kultuszhoz illeszkedően ábrázolja az író a királynét.
Kiknek ajánlanám a könyvet? Leginkább olyan fiataloknak, akik érdeklődnek Erzsébet személye iránt, de még nem tanulnak történelmet, csak szeretnének róla olvasni, kíváncsiak az életére és még egy komolyabb kötet nehezen olvasható lenne számukra. Kezdetnek egy könnyed olvasmány, mindenképpen érdemes mellé, majd a későbbiekben elolvasni hitelesebb, megalapozottabb műveket is, vagy akár ellátogatni a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállítását megnézni.
Köszönöm Némethné Farkas Gabriella segítségét, aki a kötet megjelenése kapcsán korabeli forrásokkal segítette ennek a könyvrecenziónak a megírását!
A regény a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán is elérhető: http://www.mek.oszk.hu/09000/09025/index.phtml
Demeter-Guba Erzsébet
